Vietnamban rájöttek: a kutyahús evése nem vonzó a külföldieknek

Publikálás dátuma
2019.09.17. 11:45

Fotó: HOANG DINH NAM / AFP
A kutyahúsevés mellőzését javasolja Ho Si Minh-város lakóinak az élelmiszerbiztonsági hatóság, hogy a külföldiek kedvezőbb képet alkossanak a városról.
A kutyahús fogyasztása nem jó szokás, ezért fel kell vele hagyni, különösen abban a korban, amikor a nemzetközi kapcsolatok egyre erősebbé válnak - olvasható a hatóság honlapján. "Ez csak egy ajánlás, nem rendelet, tehát büntetés sincs" - mondta Phan Thi Hoai Tran, a hivatal szóvivője hétfőn.
Pham Khanh Phong Lan, az élelmiszerhatóság vezetője a kutyahúsevés egészségügyi veszélyeire is felhívta a lakosok figyelmét a helyi médiában. A kutyahús a veszettség kórokozóját és élősködőket is tartalmazhat, amelyek károsíthatják az emberi szervezetet, de méregmaradványok is lehetnek benne, amivel a kutyákat meg szokták ölni.
Ázsia sok országában számít a kutyahús ínyencségnek: Vietnam mellett Kínában és Dél-Koreában is fogyasztják. Vietnamban az ACPA állatvédő szervezet becslései szerint 
évente ötmillió kutyát ölnek le étkezési célokra.

Különösen az ország északi részén, a fővárosban kedvelik a kutyahúst. Az elmúlt években Hanoi is arra törekedett, hogy visszaszorítsa a szokást. A város mintegy ezer étterme és üzlete kínál a fogyasztóknak kutyahúst.
Szerző
Témák
kutyahús

Száműzi a műanyag palackokat egy magyar egyetem

Publikálás dátuma
2019.09.16. 12:19

Fotó: JAN WOITAS/dpa Picture-Alliance / AFP
Megszünteti a műanyag, PET-palackos vizek, illetve italok beszerzését a Pécsi Tudományegyetem (PTE) – közölte az intézmény.
Október 1-jétől, a magyarországi felsőoktatási intézmények között elsőként, a Pécsi Tudományegyetem vezetése a PET-palackos víz, üdítő helyett újrahasznosítható, üveges kiszerelésű termékeket vásárol a rendezvényekre, konferenciákra és hetven ingyenes víztöltő állomást is kihelyez. 
A döntés egyik indokaként említették, hogy a Pécsi Tudományegyetem négy éve csatlakozott a "Zöld egyetem" programhoz, amelynek egyik legfontosabb üzenete a környezettudatos szemlélet erősítése, a folyamatos nyitottság, fogékonyság az ökológiai lábnyomot csökkentő újdonságok iránt.
A közleményben Jenei Zoltán kancellárt, a projekt ötletgazdáját idézve megjegyezték: Magyarországon évente 1,4-1,5 milliárd PET-palack kerül forgalomba, és ezeknek csak töredékét, csupán 7-8 százalékát dolgozzák fel újra; a PTE a döntéssel 
„intézményi szinten is támogatja a környezettudatosságot”.

A vizes és üdítős palackok „száműzése” után a PTE tervei szerint hasonló környezetbarát kezdeményezés indul majd: újrahasznosított, komposztálható anyagból készült tányérokat, evőeszközöket, poharakat, dobozokat használnának az egyetem büféjében és egyéb vendéglátóegységeiben, valamint minden, az intézményhez köthető rendezvényen.
Szerző

Budapesten él a világ legidősebb mhorr gazellája

Publikálás dátuma
2019.09.16. 11:44
Kéthetes mhorr gazella 2009-ből
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Evita nemcsak a Fővárosi Állat- és Növénykert, hanem a világ összes kecses patásának doyenje.
Evita, a Fővárosi Állat- és Növénykertben élő mhorr gazella 2001. április 27-én született a Berlini Állatparkban, így ő a világ legidősebb ilyen állata. Ez azért biztos, mert bár a pontos születési dátum az állatkerti állatoknál szokott ismert lenni, a vadonban élőkét csak becsülni lehet, a mhorr gazellák már teljesen kipusztultak a vadonból.
Evita a mhorr gazellák abszolút rekordjától sincs túl messze: a legidősebb valaha élt ilyen állat – egy Separada nevű nőstény – 19 évet és négy hónapot élt. A vadon élő példányok 10-12 évnél tovább nemigen éltek. Az állatkertekben lakó állatok rendszerint lényegesen tovább élnek, mint a természetben élő fajtársaik, hiszen nem kell megküzdeniük a táplálékért, az ivóvízért, a búvóhelyért, nem kell menekülniük a ragadozók elől, ezért sokkal gyakoribb az extrém magas élettartam is - derült ki az intézmény közleményéből. 
A mhorr gazella (Gazella dama mhorr) az eredetileg Északnyugat-Afrikában őshonos dámgazella (Gazella dama) egyik alfaja. Az utolsó vadon élő példányokat az 1960-70-es években figyelték meg. Akkoriban az állatkertekben is meglehetősen ritkán tartottak ilyen állatokat, így az, hogy a faj megmaradt, elsősorban a spanyol biológus és környezetvédő, José Antonio Valverde (1926–2003) érdeme. A populáció tervszerű szaporítása az ő kezdeményezésére, Almeríában indult meg. 
A program nemzetközivé válása csak az 1975 után lezajló spanyolországi politikai változások, a diktatúrából az alkotmányos monarchiába való átmenet eredményeként vált lehetségessé. Ezt követően több európai és amerikai állatkert is csatlakozott a kezdeményezéshez. A magyar főváros állatkertje 2008-ban szállt be, Evita is ekkor érkezett Budapestre. Felmenői között berlini, müncheni és frankfurti születésű állatok is vannak, ám a dédszülőktől felfelé az ősök az andalúziai szaporítóközpont lakói voltak. Evita beváltotta a hozzá fűzött reményeket, nemcsak hosszú élettartama miatt, hanem azért is, mert számos utódot is a világra hozott.
Szerző