Klímaügyi kérdésekről konzultáltak civil szervezetekkel az ellenzéki pártok

Publikálás dátuma
2019.09.17. 18:54
Illusztráció
Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP
A találkozó egy rendszeres tanácskozás első lépése lehet.
Klímaügyi kérdésekről konzultáltak ellenzéki pártok civil szervezetekkel kedden Budapesten. A találkozón – amely egy rendszeres tanácskozás első lépése lehet – egy zárónyilatkozatot is elfogadtak a résztvevők a legfontosabb klímavédelmi teendőkről. A Szél Bernadett független képviselő által kezdeményezett tanácskozáson az MSZP, a Jobbik, a DK, az LMP, a Párbeszéd és a Liberálisok politikusai, valamint független képviselők vettek részt. Mellettük jelen volt a Levegő Munkacsoport, az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet, valamint az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének képviselője. A tanácskozást követő közös sajtótájékoztatón
  • Tüttő Kata (MSZP) az önkormányzatok cselekvési lehetőségeire hívta fel a figyelmet, arra: nem mindegy, hogy a következő öt évben hány épület korszerűsödik vagy hány fát ültetnek el Budapesten.
  • Nunkovics Tibor (Jobbik) reményét fejezte ki, hogy a jövőben a kormánypártok politikusai is részt vesznek a találkozón.
  • Arató Gergely (DK) kijelentette: pártja bízik abban, hogy van megoldás a klímaváltozásra, ehhez azonban szerinte nemzetközi együttműködés és az unió vezető szerepe szükséges.
  • Schmuck Erzsébet, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke széles körű társadalmi összefogást sürgetett.
  • Tordai Bence (Párbeszéd) közölte, az ellenzéki pártokra eddig is számítani lehetett a klímaváltozás elleni harcban.
  • Szél Bernadett nemzeti és globális ügynek is nevezte a klímaváltozás kérdését. Elmondta: a fideszes Kocsis Mátét és Harrach Pétert (KDNP) is meghívta a kormánypártok részéről, valamint kapott meghívót Áder János államfő is.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke közölte: olyan mértékű forrásátcsoportosítást tart szükségesnek, mint egy háborús helyzetben, a fosszilis energiahordozók használatán ugyanis hatalmas a támogatás, amelyet inkább épületkorszerűsítésre kellene fordítani.
Szerző
Témák
klímavédelem

Még mindig a civilek kapják a több pénzt az egy százalékokból

Publikálás dátuma
2019.09.17. 18:48

Fotó: Molnár Ádám
A civileknek 8,7 milliárd, az egyházaknak pedig 7,7 milliárd forint jut az idén az adóbevallások egy százalékos felajánlásaiból – derül ki NAV által most nyilvánosságra hozott adataiból.
Az egyházak számára 1,49 millióan adakoztak, míg a civileknek 1,68 millió felajánlás érkezett. Az egyházaknál érdekes eredmény született, ugyanis a legtöbb pénzt – szokás szerint – a katolikusok kapták 3,2 milliárd forintot, ám a második legtöbb felajánlás 1,48 milliárd forint értében a Nemzeti Tehetség Program javára érkezett. Egymilliárd forinton felüli felajánlást kaptak még a reformátusok – és ezzel véget is ért a milliárdos egyházak listája. A civil szervezeteknél erősebb a verseny, de a legtöbb felajánlást, ahogy tavaly, idén is a Heim Pál Gyermekkórház kapta – 165 millió forint értékben mintegy 29 ezer adófizetőtől. A második legtöbb felajánlást a Bátor Tábor Alapítvány gyűjtötte össze, míg a dobogó harmadik fokára az Országos Mentőszolgálat alapítványa került – bár az elgondolkodtató, hogy a háromból két alapítvány mögött is állami költségvetési szerv áll. Az mindenesetre jól látszik, hogy az egészségügyre szívesen adakoznak az emberek, többek közt ennek köszönhető, hogy a negyedik helyen az a Daganatos.hu „alapítvány” található, a maga 80 milliós adományával, amellyel például azzal keltett feltűnést, hogy jógaközpontot építtetett. A civilek tízes listáján szerepel még két állatmentő szervezet is, a Rex kutyaotthon és a Rákosmenti Noé Bárkája Állatotthon is. A közéleti alapítványok közül előkelő (Top 30-as) helyen szerepel a felajánlások gyűjtésben az Szabad Sávért, a Átlátszónet és a TASZ alapítványa is, ezzel szemben a Civil Összefogás Fóruma az 580. helyen szerepel 275 adományozóval.  
Szerző

Áder: nem lesz magyar szénerőmű 2030-ra

Publikálás dátuma
2019.09.17. 18:19

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Palkovics pénteken még egy szóval sem utalt erre, mikor a Mátrai Erőmű uniós pénzből való átalakításáról beszélt
2030-ig megszűnik az energetikai célú szénégetés Magyarországon, de ennek feltétele, hogy megépüljön Paks 2, valamint sikerüljön 2030-ig 7000 megawattra növelni az ország naperőmű-kapacitását - jelentette ki Áder János köztársasági elnök kedden, mint arról az MTI beszámol.
Mindez egészen meglepő annak fényében, hogy a Népszava kérdéseire válaszoló Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken még csak korszerűsítésről beszélt annak a szénégető Mátrai Erőműnek kapcsán, aminek bezárása önmagában 14 százalékkal csökkentené az ország szén-dioxid-kibocsátását.  (Megjegyzendő: a Mátrai Erőmű a kormányfő strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinc érdekeltsége.) A miniszter – elsősorban a több mint tízezer munkavállaló közvetett-közvetlen helybéli foglalkoztatására hivatkozva – élesen elvetette az erőmű azonnali bezárására vonatkozó, általa az ellenzéknek tulajdonított követelést. A kormány elsősorban a telephely átalakítását célozza, például megújuló energiás egységekkel. Ugyanakkor a tárcavezető a szén-dioxid-megkötési kísérletekre emlékeztetve a mátrai szénblokkok bezárására sem kívánt céldátumot adni. Ama felvetésünkre, hogy – különösen Orbán Viktor és Szijjártó Péter szavai nyomán – az ország mennyi uniós támogatást kér a szén-dioxid-kibocsátás 2050-es teljes megszüntetésére, Palkovics még zajló számításokra hivatkozott. Ugyanakkor kérdésünkre magától értetődőnek nevezte, hogy – akár párhuzamos lengyel vagy német példák alapján – a Mátrai Erőmű átalakítására is igényeljünk uniós támogatást.
Áder kedden az épületek energiahatékonyságának növelését, a geotermikus energia nagyobb mértékű hasznosítását, és a közlekedés - benne a tömegközlekedés - kizöldítését is fontosnak nevezte, de ezekről már nem mondott konkrétumot. Ugyancsak konkrét felvetések nélkül nevezte hasonlóan fontosnak az energiaintenzív ipari ágazatok - cement-, üveg- és gumiipar - technológiai váltását, a mezőgazdaság metánkibocsátásának drasztikus csökkentését és az erdősítést.

A kormány nem ösztönzi a légszennyezés csökkentését

A magyar kormánynak az iparon túl az épületek, a közlekedés és a mezőgazdaság légszennyezését is meg kellene adóztatnia – javasolja a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). Az MTVSZ hiányolja az energiaátmenetet elősegítő gazdasági-pénzügyi ösztönzőket – közölte a 2018-2020-ra vonatkozó Éghajlatváltozási Cselekvési Terv most zajló szakmai egyeztetése kapcsán megkeresésünkre Botár Alexa éghajlat- és energiacsoportvezető. Szerinte nem csak a kibocsátás-kereskedelemben érintett, hanem az azon kívüli ágazatok esetében is meg kellene vizsgálni a környezethasználati díj, illetve az egyéb, kibocsátást sújtó terhek bevezethetőségét. Ma ugyanis a legtöbb ilyen tevékenység - építőipar, közlekedés, mezőgazdaság - kibocsátása nő. Alapvetően ezek okolhatók az üvegházhatású gázkibocsátás utóbbi évekbeli növekedéséért. Megfelelő szabályozással - amiként azt az MTVSZ több mint egy évtizede javasolja - e szektorok is hozzájárulhatnának a csökkentéshez. Az így befolyt adókból részesülhetne a lakosság, akár az úgynevezett energiaszegények, szociális alapon - vélekedett Botár Alexa. (M.I.)

Szerző
Frissítve: 2019.09.17. 21:37