Áder: nem lesz magyar szénerőmű 2030-ra

Publikálás dátuma
2019.09.17. 18:19

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Palkovics pénteken még egy szóval sem utalt erre, mikor a Mátrai Erőmű uniós pénzből való átalakításáról beszélt
2030-ig megszűnik az energetikai célú szénégetés Magyarországon, de ennek feltétele, hogy megépüljön Paks 2, valamint sikerüljön 2030-ig 7000 megawattra növelni az ország naperőmű-kapacitását - jelentette ki Áder János köztársasági elnök kedden, mint arról az MTI beszámol.
Mindez egészen meglepő annak fényében, hogy a Népszava kérdéseire válaszoló Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken még csak korszerűsítésről beszélt annak a szénégető Mátrai Erőműnek kapcsán, aminek bezárása önmagában 14 százalékkal csökkentené az ország szén-dioxid-kibocsátását.  (Megjegyzendő: a Mátrai Erőmű a kormányfő strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinc érdekeltsége.) A miniszter – elsősorban a több mint tízezer munkavállaló közvetett-közvetlen helybéli foglalkoztatására hivatkozva – élesen elvetette az erőmű azonnali bezárására vonatkozó, általa az ellenzéknek tulajdonított követelést. A kormány elsősorban a telephely átalakítását célozza, például megújuló energiás egységekkel. Ugyanakkor a tárcavezető a szén-dioxid-megkötési kísérletekre emlékeztetve a mátrai szénblokkok bezárására sem kívánt céldátumot adni. Ama felvetésünkre, hogy – különösen Orbán Viktor és Szijjártó Péter szavai nyomán – az ország mennyi uniós támogatást kér a szén-dioxid-kibocsátás 2050-es teljes megszüntetésére, Palkovics még zajló számításokra hivatkozott. Ugyanakkor kérdésünkre magától értetődőnek nevezte, hogy – akár párhuzamos lengyel vagy német példák alapján – a Mátrai Erőmű átalakítására is igényeljünk uniós támogatást.
Áder kedden az épületek energiahatékonyságának növelését, a geotermikus energia nagyobb mértékű hasznosítását, és a közlekedés - benne a tömegközlekedés - kizöldítését is fontosnak nevezte, de ezekről már nem mondott konkrétumot. Ugyancsak konkrét felvetések nélkül nevezte hasonlóan fontosnak az energiaintenzív ipari ágazatok - cement-, üveg- és gumiipar - technológiai váltását, a mezőgazdaság metánkibocsátásának drasztikus csökkentését és az erdősítést.

A kormány nem ösztönzi a légszennyezés csökkentését

A magyar kormánynak az iparon túl az épületek, a közlekedés és a mezőgazdaság légszennyezését is meg kellene adóztatnia – javasolja a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). Az MTVSZ hiányolja az energiaátmenetet elősegítő gazdasági-pénzügyi ösztönzőket – közölte a 2018-2020-ra vonatkozó Éghajlatváltozási Cselekvési Terv most zajló szakmai egyeztetése kapcsán megkeresésünkre Botár Alexa éghajlat- és energiacsoportvezető. Szerinte nem csak a kibocsátás-kereskedelemben érintett, hanem az azon kívüli ágazatok esetében is meg kellene vizsgálni a környezethasználati díj, illetve az egyéb, kibocsátást sújtó terhek bevezethetőségét. Ma ugyanis a legtöbb ilyen tevékenység - építőipar, közlekedés, mezőgazdaság - kibocsátása nő. Alapvetően ezek okolhatók az üvegházhatású gázkibocsátás utóbbi évekbeli növekedéséért. Megfelelő szabályozással - amiként azt az MTVSZ több mint egy évtizede javasolja - e szektorok is hozzájárulhatnának a csökkentéshez. Az így befolyt adókból részesülhetne a lakosság, akár az úgynevezett energiaszegények, szociális alapon - vélekedett Botár Alexa. (M.I.)

Szerző
Frissítve: 2019.09.17. 21:37

Szerdára elvonul a hidegfront, de jönnek az első talajmenti fagyok

Publikálás dátuma
2019.09.17. 18:15

Fotó: Shutterstock
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9 és 14 fok között alakul.
Szerdára a hidegfront elvonul, mögötte hűvös és száraz légtömeg áramlik. Emiatt kevés lesz a felhő, viszont ahogy a talaj közelében is leáll a szél, jelentősen visszaesik a hajnali hőmérséklet – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az előrejelzés szerint napközben gyengén felhős, napos időre számíthatunk, csak északkeleten lehet több gomolyfelhő. Csapadék nem várható, de az északnyugati, északi szél több helyen megerősödik, néhol viharossá fokozódik, csak délután mérséklődik fokozatosan a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 9 és 14 fok között valószínű, de az Északi-középhegység szélvédett völgyeiben hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 20 fok között alakul.
Csütörtökön is gomolyfelhős, napos időre számíthatunk. Északkeleten elszórtan várható záporeső, máshol nem valószínű csapadék. Az északnyugati, északi szelet élénk, helyenként erős lökések kísérik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 3 és 8 fok között alakul, de egyes fagyzugokban hidegebb lesz, kis területen talajmeneti fagy is várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 20 fok között valószínű.
Pénteken a napsütés mellett hol erős, hol gyengébb gomolyfelhő-képződésre számíthatunk, északkeleten fordulhat csak elő helyenként záporeső. Az északnyugati szelet többfelé élénk, néhol erős lökések kísérik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 2 és 7 fok között alakul, de egyes fagyzugokban hidegebb lesz, néhány helyen gyengén fagyhat, illetve talajmeneti fagy többfelé is valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 19 fok között várható.
Szombaton gomolyfelhős, napos időre számíthatunk, csapadék nem lesz, és mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 2 és 7 fok között alakul, de egyes fagyzugokban hidegebb lesz, néhány helyen gyengén fagyhat, illetve talajmeneti fagy többfelé is valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 20 fok között valószínű.
Vasárnap derült vagy gyengén felhős időre számíthatunk, a keleties szél helyenként megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 4 és 9 fok között alakul, de egyes fagyzugokban hidegebb lesz, kis területen talajmeneti fagy is valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 22 fok között várható.
Szerző
Frissítve: 2019.09.17. 21:36

Utolsó gyomros Kishantosnak: az ellenük küldött őrző-védők bérét is az ökogazdasággal fizettetné az állam

Publikálás dátuma
2019.09.17. 17:30

Fotó: Népszava
A kormány nem bánik kesztyűs kézzel a gazdákkal, akiknek egyre több ügye Strasbourgban parkol.
"Az ellenünk küldött kigyúrt kopaszok bérét is rajtunk követelik. Ez olyan, mintha az elítélttel fizettetnék ki a hóhért" - így kommentálta Ács Sándorné, a kishantosi ökogazdaság vezetője a HVG-nek legújabb perüket. Ugyanis, mint a lap cikkéből kiderül, szeptember végén kaphat még egy utolsó gyomrost az egykori kishantosi mintagazdaság:
az állam azoknak az őrző-védőknek a bérét követeli a kishantosi gazdaságon, akiket 2014-ben azért küldtek a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság földjeire, hogy a több mint négyszáz hektáros területen a földpályázat nyertesei zavartalanul pusztíthassák el a biogazdaság növényeit.

A választások után öt nappal történt akció 117 millió forintos kárt okozott a gazdaságnak. Arról, hogy a földet ekkor ki birtokolhatta jogosan, még bírósági döntés sem született: a tárgyalások két héttel későbbre voltak kitűzve. "A Greenpeace-től és Kishantostól 9 millió forintot követelnek az ellenünk küldött »hadsereg« bérére, és 5 milliót azért, mert a nyertesek önkényesen nem fizettek a pusztítás napjáig bérleti díjat" – magyarázta a lapnak Ácsné.
Emlékeztetőül: az egykori mintagazdaság 452 hektáros területét 2012-ben azzal vette el az állam, hogy a földjeire 10 részre osztva pályázatot írtak ki. 17 per indult az ügyben, és a kishantosiak többet is megnyertek: kimondta a bíróság, hogy az agrártárca képviselői hazugságokkal vádolták a gazdaságot, és hogy olyan is nyert a földpályázaton, aki nem indulhatott volna. Azt már senki nem vizsgálta, hogy okiratot kellett annak hamisítania, aki így jutott állami földhöz. A legfontosabb pereket is elvesztették, pedig volt olyan ügy, amely az Alkotmánybíróságot is megjárta. A Fővárosi Törvényszék azzal kereste meg a testületet, hogy a vonatkozó törvény és kormányrendelet ütközik az Alaptörvénnyel, és sérti az ENSZ Korrupció elleni egyezményét is. Az AB azonban vizsgálat nélkül visszaküldte az ügyet a másodfokú bíróságnak, amely szintén vizsgálat nélkül lezárta azt. Ez az ügy most Strasbourgban parkol.

Földet, de csak bizonyos gazdáknak

Nem csak a kishantosi mintagazdaság került padlóra a "Földet a gazdáknak" árverései után: Hortobágyon többezres juhállomány maradt legelő nélkül, és majdnem szétszedték a mezőhegyesi Ménesbirtokot is. A szintén nagyobb sajtóvisszhangot kapott bábonymegyeri ügyben a gazda ugyan idén megnyerte a perét, de közben annak költségei miatt szinte mindenét eladta.
Több földügy is a strasbourgi bíróságon parkol arra várva, hogy döntést hozzanak az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Így a Hortobágyról kiebrudalt gazdák ügye, de két másik eset is itt parkol, írja a lap: ketten is a 2014-ben hatályba lépő jogszabályi változás miatt fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel a vonatkozó törvény magánszerződéseket írt felül. Néhány tízhektáros terület holtig tartó haszonélvezetéről van szó, amelyeket magánszemélyek kötöttek egymással, és azok úgy váltak semmissé, hogy a szerződő felek nem akarták ezt.
A kormány 2010 után azt hangsúlyozta, hogy a kis- és középbirtokot támogatják, ennek megfelelően szerintük erre is tettek intézkedéseket, de közben az adatok szerint 2016 és 2019 között az egyéni gazdaságok száma hozzávetőleg 30 százalékkal csökkent. Az pedig, hogy ebben az időszakban a felére csökkent a 2500 hektár feletti területet használó gazdaságok száma, csak szemfényvesztés, hiszen például ekkor állt fel tucatnyi céget bekebelezve a Mészáros Lőrinc féle Talentis Agro Holding nevű óriás.
Szerző