Tovább tart Boris Johnson kálváriája

Publikálás dátuma
2019.09.17. 18:28
Boris Johnson és Xavier Bettel
Fotó: FRANCOIS WALSCHAERTS / AFP
Minden oldalról kihívásokkal kell szembenéznie a brit kormányfőnek. Johnson rosszul is viseli a rá nehezedő nyomást.
Kitűnő ebédje ellenére végül rossz szájízzel hagyta el Luxemburgot Boris Johnson kormányfő, aki előbb Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság távozó elnökével és Michel Barnier Brexit-ügyi főtárgyalóval találkozott, majd Európa egyik legkisebb országának kormányfőjével, Xavier Bettellel tárgyalt. A keddi brit lapok nagy terjedelemben tekintenek vissza a Boris Johnson által elszenvedett megaláztatásra. A Bettellel tervezett közös sajtóértekezlet színhelyén, közvetlenül a pódium előtt zajos tüntetők, köztük Luxemburgban letelepült britek kemény kritikát gyakoroltak, az kiabálva felé, hogy „Tűnj el, Boris!”, és „Mondd meg az igazat!”. Johnson mindezt olyan ijesztőnek tartotta, hogy szólt, tegyék át egy belső terembe a sajtó előtti megjelenést. A luxemburgi kormányfő nemcsak visszautasította a brit kérelmet, hanem látványosan üresen hagyta brit hivatali megfelelője kijelölt helyét. A látogató így nem tudta megvédeni magát az olyan támadásokkal szemben, mint hogy az Egyesült Királyság nem terjeszt elő konkrét javaslatokat az uniónak, így London a felelős a Brexit-válságért, nem az Európai Unió. Sok nagy-britanniai lakos egyetértését váltotta ki a luxemburgi kormányfő, amikor azt mondta, a „bizonytalanság valóságos pokol az EU állampolgárok számára”. Daniel Hannan, brit EP-képviselő sajtótájékoztató helyett „Brexit-ellenes nagygyűlésnek” nevezte az eseményt és emlékeztetett: „az Euro-föderalisták ilyen kicsinyes, de alaposan átgondolt lépései vezettek ahhoz, hogy a britek el akarják hagyni az Uniót”. Nigel Evans, volt parlamenti házelnök „szánalmas hencegésként” értékelte Xavier Bettel akcióját. Kedden Londonra, a Legfelső Bíróságra helyeződött át Boris Johnson folytatódó kálváriája. Mint arról lapunk is többször beszámolt, a parlament szokatlanul hosszú időre szóló felfüggesztése, kevésbé drámai latin szóval prorogációja mögött sokan, köztük a szigetországot 1990 és 1997 között vezető Sir John Major és Gina Miller befolyásos üzletasszony politikai okokat véltek felfedezni, elsősorban az országgyűlés elnémításának szándékát. Ezért Angliában és Skóciában egyaránt jogi kereset indult a parlamenti ülésszak lezárásának visszavonására, mert az intézkedés ellenzői csak a parlament ülésezése mellett látnak garanciát arra, hogy szorosan rajta tartsák a szemüket a Brexit-folyamaton és Boris Johnson ne vihesse ki az országot - a képviselők által elfogadott törvény ellenére - megállapodás nélkül az Európai Unióból. A jogi procedúra mögött az a rossz érzés is húzódik, hogy Johnson – egyik elődje, David Cameron kifejezésével élve – „otthon hagyta az igazságot” és félrevezette II. Erzsébetet a prorogáció szükségességéről. Miután egy angliai bíróság megítélése szerint az ügy a politikusokra, nem a bíróságra tartozik, majd a skóciai felsőbíróság ezt felülbírálta, kimondva, hogy a „cél a parlament elnémítása, illetve az alku-nélküli Brexit politikájának a képviselők beavatkozása által meg nem zavart folytatása volt”, így „törvénytelennek és érvénytelennek” számít, a vita a Legfelső Bíróságon folytatódik. A kedden megkezdődött, várhatóan háromnapos, élő tévéadásban követhető tárgyalás súlyát jelzi, hogy a legmagasabb jogi grémium lehetséges legtöbb, tizenegy tagja vesz részt benne. Az első napon Gina Miller ügyvédje, Lord Pannick kifejtette: az „ügy lényege, vajon a minisztereknek, alkotmányosan az alacsonyabb rangú partnernek, joguk van- e megvonni a magasabb rendű féltől, a parlamenttől az ellenőrzés, a felügyelet jogát”. Az eset elbírálásában sokat segített volna, ha Boris Johnson rendelkezésre állt volna egy tanúvallomás erejéig. A Sky News hírcsatornának a prorogáció alkalmából adott, a bíróság előtt idézett nyilatkozata mindenesetre a politikai szándék felé billenti el Justitia mérlegét.   

Úgy tűnik, iráni támaszpontról indult a szaúdi olajipar elleni támadás

Publikálás dátuma
2019.09.17. 16:24

Fotó: FAYEZ NURELDINE / AFP
Amerikai fegyverrendszer-szakértők segítik szaúdi kollégáikat az ügy tisztázásában. A királyság állami olajvállalata állítja, képesek teljesíteni szállítási kötelezettségeiket.
Szaúd-arábiai és amerikai szakértők szerint "nagyon nagy valószínűséggel" Iránból indult a hétvégi légi támadás Szaúd-Arábia olajipara ellen - adta hírül kedden a CNN amerikai hírtelevízió a vizsgálatot ismerő forrásra hivatkozva. Az értesülés szerint egy olyan iráni támaszpontról indították a robotrepülőket, amely közel van az iraki határhoz.
A szombati légitámadások két szaúdi olajterminált rongáltak meg, ami miatt kevesebb, mint felére, 5,7 millió hordóra csökkent a szaúdi napi olajkitermelés. Ez öt százaléka a világ napi olajkitermelésének. Az árak ennek megfelelően meglódultak felfelé - a hazai üzemanyagárak már a héten 10-20 forinttal ugorhatnak.
A CNN nem drónokról számol be, ahogy az első hírekben szerepeltek a támadó eszközök, hanem robotrepülőkről, más néven cirkáló rakétákról. Forrása szerint az alacsonyan repülő rakéták északról érkeztek célpontjukhoz, és semmi sem utal arra, hogy a dél felől, ráadásul Jemen - mint indítóállomás - túl nagy távolságra van a rakéták becsapódási helyeitől. Jemen azért is merült fel, mert a támadás elkövetőiként a Szaúd-Arábiával háborúzó - és Irán támogatását élvező - jemeni húszi felkelők jelentkeztek.
A szakértők arra jutottak, hogy a rakéták elrepültek Irak déli része felett, majd pedig a kuvaiti légtéren áthaladva érték el szaúdi célpontjaikat. Kuvait hétfőn bejelentette, vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy láthatóak voltak-e rakéták vagy drónok röviddel a Szaúd-Arábiát ért támadás előtt.
Állítólag amerikai fegyverrendszer-szakértők segítik szaúdi kollégáikat a sivatagi királyságban annak kiderítésében, hogy hány rakétával vagy drónnal, és milyen típusúakkal történt a támadás. A nyomozást segíti, hogy nem mindegyik talált célba, és a sivatagban a vizsgálódók egy roncsra is rábukkantak.

Szaúd-Arábia teljesíti szállítási kötelezettségeit az ázsiai olajfinomítók felé

A szaúdi állami olajtársaság, a Saudi Aramco arról értesített legalább hat ázsiai olajfeldolgozót, hogy nem lesz fennakadás az olajszállításában októberben, partnerei megkapják a szerződésekben rögzített mennyiséget. A Saudi Aramco tulajdonolja a szombaton megtámadott létesítményeket.
Szaúd-Arábia a világ legnagyobb olajexportőr országa. A Reuters által kedden idézett források szerint az ország olajtartalékainak felszabadításával fedezi az ázsiai olajfeldolgozók keresletét.
Szaúd-Arábia kőolajexportjának több mint a 70 százaléka Ázsiába irányul, ahol a legnagyobb vásárlók a japán, a dél-koreai, az indiai és thaiföldi olajfeldolgozók. A legnagyobb indiai olajfeldolgozó, az állami IOC ugyanakkor közölte: a szaúdi fél jelezte számára, hogy nehézolajat kap bizonyos mennyiségben a nehéz és könnyűolaj keveréke helyett. Más olajfeldolgozók ilyen változtatásról nem számoltak be.

Elutasították a szlovák kormányfő ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt

Publikálás dátuma
2019.09.17. 16:02

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
A kormány tagjai közül csak a miniszterelnök volt jelen a voksoláson.
A várakozásoknak megfelelően elutasította a pozsonyi törvényhozás kedden a Peter Pellegrini szlovák kormányfő ellen benyújtott ellenzéki bizalmatlansági indítványt. Az indítványt – melynek szavazását korábban kétszer is elnapolták – arra hivatkozva terjesztette elő ellenzéki képviselők egy csoportja, hogy Pellegrini nem menesztette az igazságügyi tárca államtitkárát, Monika Jankovskát. Az időközben önszántából távozó államtitkár sajtóközlések szerint a múltban több SMS-t váltott a nagyvállalkozó Marián Kocnerral, aki a rendőrség gyanúja szerint Ján Kuciak tényfeltáró újságíró és menyasszonya tavalyi meggyilkolását megrendelte. A bizalmatlansági indítvány 62 támogató voksot kapott 66 ellenszavazattal szemben a 150 fős pozsonyi parlamentben. A mostani már a sokadik olyan indítvány volt a jelenlegi választási ciklusban, amikor az ellenzék a kormányfő vagy valamelyik minisztere leváltásával próbálkozott. Ezek a próbálkozások kivétel nélkül sikertelenek maradtak. A parlamenti erőviszonyokat tekintve a mostani eredmény is borítékolható volt. Ezt jelezte az is, hogy a kormány tagjai közül csak a miniszterelnök volt jelen a voksoláson. A szavazás eredménye nem számít meglepetésnek, annak ellenére sem, hogy a szlovák kormánykoalíció képviselőinek száma a napokban 74-re csökkent, és ezzel gyakorlatilag kisebbségbe kerültek a 150 fős pozsonyi törvényhozásban. Ez a helyzet azután állt elő, hogy a koalíció legkisebb pártja, a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt frakciójából ketten is kiléptek. A két képviselő távozása egybehangzó elemzői vélemények szerint leginkább a februárra kitűzött parlamenti választások közeledésével függ össze, illetve azzal, hogy a Most-Híd pártot már több hónapja a parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5 százalék alatt mérik a közvélemény-kutatások. Az így előállt helyzet – elemzők szerint – egyelőre nem okoz gondot a koalíciónak, mivel frakción kívüli képviselők egy csoportja már huzamosabb ideje a koalíciót támogatja a szavazásokon.
Szerző