Megmérgeztek egy teljes parlagisas-családot Békés megyében

Publikálás dátuma
2019.09.18. 11:28

Fotó: Oscar Diez Martinez/Biosphoto / AFP
Két kifejlett parlagi sas és nemrég kirepült két fiókájuk tetemét találta meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata Békés megyében.
A négytagú parlagisas-család tetemét lakossági bejelentés alapján találta meg a békés megyei Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata augusztus 17-én. A természetvédelmi kár 4 millió forint. Az egyik szülőről az egyedi ornitológiai gyűrűje alapján kiderült, hogy még fiókaként 2016-ban 150 kilométerrel arrébb, Heves megyében gyűrűzték meg. A tetemeket vizsgálatra a Nébih laboratóriumába szállították  – áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében
Mint írták, ilyen pusztulást csak mérgezés tud okozni, így a tetthelyet és a közeli területeket a rendőrség és az MME Méreg- és Tetemkereső Kutyás Egysége vizsgálta át. A közelben több, kipreparált galambcsalétket és mérgezés miatt elpusztult szarkát is találtak. Mivel a csalétkeket a sasfészek közvetlen közelében helyezték ki, nem zárható ki, hogy az elkövetők szándékosan a sascsaládot vették célba. 
Bár az elmúlt 15 évben sok sasmérgezés történt Magyarországon, egy teljes család elpusztítására 2006 óta nem volt példa. 
A teljes hazai parlagisas-állományt fenyegeti a mérgezés veszélye a költőhelyeken, a táplálkozóhelyeken és időszakos megtelepedési helyeken is. A pusztítás valószínűleg jelentősebb, mint ahogy azt az adatok mutatják, mert a legyengült vagy elpusztult egyedek ritkán kerülnek elő. 
A felelőtlen elkövetők leggyakrabban rókákat és varjúféléket akarnak megmérgezni az apróvadak vagy háziállatok védelme érdekében, pedig a gyérítésüket legális és szelektív módszerekkel is csak vadgazdálkodók végezhetik. Engedély nélkül vagy illegális módszerekkel végezve az orvvadászat bűntette három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Mint írták, a mérgezésekhez használt szerek szinte mindegyikét régen betiltották Európa-szerte, így már a birtoklásuk is méreggel való visszaélésnek minősül és elzárással büntethető. A mérgek az állatok indokolatlan szenvedését és pusztulását okozzák, így az elkövetők állatkínzás bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók. A mérgeknek szinte minden esetben védett vagy fokozottan védett állatok is áldozatul esnek, így a mérgezők természetkárosítást is elkövetnek, amely akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A szerek kevesebb mint egy grammja egy felnőtt ember halálát is képes okozni, így az őrizetlenül hagyott méreganyaggal vagy az emiatt elpusztult állattal érintkező emberek is halálos mérgezést szenvedhetnek.
A parlagi sasok mérgezésének megelőzéséért, az MME vezetésével, a Pannon régió öt országában folyik az EU által támogatott PannonEagle LIFE projekt. A parlagi sasokat is érintő természetvédelmi problémára a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (BirdLife International) is felfigyelt, ezért a faj bekerült abba a nagyszabású nemzetközi adománygyűjtő kampányba, ahol hét kiemelt fajjal mutatják be az évi 25 millió madarat érintő illegális madármészárlások problémáját.
Szerző
Frissítve: 2019.09.18. 11:49

Mégsem a húsmentes étrendnek legkisebb a karbonlábnyoma

Publikálás dátuma
2019.09.18. 11:11
Vegan Nutrition
Fotó: FRANK MAY/Picture-Alliance / AFP
A kevés húst tartalmazó étrend karbonlábnyoma kisebb, mint a hagyományos tejet-tojást tartalmazó vegetáriánusé egy új, kilenc növényi alapú étrend hatásait elemző amerikai tanulmány szerint.
Az elegendő és egészséges élelem megtermelése a legtöbb alacsony és közepes bevételű országban az üvegházhatású gázok kibocsátása, vagyis a karbonlábnyom jelentős növelésével járna a Johns Hopkins Közegészségügyi Egyetem élhető jövőt kutató központjának tanulmánya alapján, amely a Global Environmental Change című szaklap legújabb számában jelent meg. 
A Johns Hopkins kutatói az egyének és az országok szintjén is megvizsgálták az éhezés felszámolása és a klímavédelem lehetséges útjait - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. Olyan modellt dolgoztak ki, amely megvizsgálta, hogyan hatnának az étrendi változások az egyes emberek és az országok szintjén az üvegházhatású gázok kibocsátására és az ivóvíz-felhasználásra. Ezzel a modellel kilenc növényi alapú étrend hatásait elemezték, ezek között volt mások mellett vöröshús-mentes, a halat, valamint a tejet-tojást megengedő (lakto-ovo vegetáriánus) és a csak növényi, vagyis vegán táplálkozás is.
Megállapították, hogy a tápláléklánc alsó részén elhelyezkedő állatokat - kis halakat, puhatestűeket - tartalmazó étrendek majdnem olyan környezetbarátok, mint a kizárólag növényi étrend. Az is kiderült a modellekből, hogy az állati termékeket kétharmadával csökkentő, úgynevezett "kétharmadvegán" étrendnek kisebb volt az éghajlati és vízfogyasztási hatása, mint a hagyományosabb lakto-ovo vegetáriánusnak.
"Nem találtunk egyetlen, mindenki számára megfelelő étrendet, amely mind a táplálkozási, mind az éghajlatvédelmi kihívásoknak megfelelne, nagyon sok függ az egyes országok körülményeitől"

- mondta Keeve Nachman, a tanulmány vezető szerzője, a Johns Hopkins élhető jövőt kutató központja élelmiszertermelési és közegészségügyi programjának igazgatója.

 A szerzők a magas jövedelmű országoknak azt ajánlják, hogy a klíma védelmében és a táplálkozással összefüggő betegségek és halálozások megelőzésére támogassák a növényi alapú étrendeket, figyelembe véve azonban többek között a kulturális preferenciákat.
"A karbonlábnyom különbségeit valójában nagyrészt a tejtermékek fogyasztásának eltérései magyarázzák. Ugyanakkor ezek a termékek fontos szerepet játszanak a gyerekek alultápláltságának és növekedési elmaradásának megelőzésében" - mondta Martin Bloem, a Johns Hopkins élhető jövőt kutató központjának igazgatója.
A kutatók szerint az élelem származása erősen befolyásolja a klímát. Ha ugyanannyi marhahúst Paraguayban állítanak elő, az majdnem 17-szer annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mintha Dániában termelnék. A különbség gyakran származik a legelők kialakítása miatti erdőirtásból. Fontos, honnan származik az étel, a kereskedelemnek nagy hatása van az egyes országok élelmezéssel kapcsolatos karbonlábnyomára és ivóvíz-felhasználására - írták a kutatók.
Szerző

Közvetlenül károsíthatja a magzatot a belélegzett szennyezett levegő

Publikálás dátuma
2019.09.18. 09:59

Fotó: ROSLAN RAHMAN / AFP
Egészen a magzatot védő méhlepényig eljuthat a várandós nők által belélegzett szennyezett levegő - derült ki egy új tanulmányból.
Az autókból, gyárkéményekből és egyéb forrásokból származó apró részecskékkel teli szennyezett levegő minden ember egészségére veszélyt jelent, a várandós nők esetében a koraszüléssel és az alacsony születési súllyal is összefüggésben áll. Ennek okát egyelőre nem tudják biztosan a kutatók, de az egyik elmélet szerint a részecskék leülepednek a kismamák tüdejében, és potenciálisan ártalmas gyulladást eredményeznek.
Belga szakemberek most egy másik lehetséges magyarázatot ismertettek a Nature Communications című folyóiratban. Egy újfajta szkennelési technikát alkalmazva újdonsült édesanyák placentáján egyfajta részecskeszennyeződést, koromszerű lerakódást figyeltek meg. A Hasselti Egyetem kutatói szerint a részecskék a méhlepénymagzathoz legközelebbi részén halmozódtak fel, közel a köldökzsinórhoz. 
A minták 10-10 olyan édesanyától származtak, akik erősen szennyezett, illetve kevésbé szennyezett területen éltek. Minél magasabb levegőszennyezettségnek volt kitéve az édesanya a terhesség ideje alatt, annál nagyobb mennyiségű részecskét számoltak össze a kutatók a placentán.
A Pittsburghi Egyetemen szakértője, Yoel Sadovsky ugyan nem vett részt a vizsgálatban, de annak eredményeit kommentálva elmondta, hogy azok nem bizonyítják, hogy a korom áthatolt a placentán és elérte a magzatot, vagy hogy a lerakódásnak bármilyen negatív hatása lenne. A szakértő szerint ugyanakkor már önmagában az fontos felfedezés, hogy a lerakódás jelen van a placentán. Hozzátette: 
"a következő kérdés az, hogy mekkora mennyiség kell ezekből a szénrészecskékből ahhoz, hogy kárt okozzanak".

 Állatokon végzett korábbi vizsgálatok során a kutatók már felismerték, hogy a részecskék képesek eljutni a placentához, ám a mostani tanulmány volt az első, amely emberi méhlepénynél is kimutatta a jelenséget.
Szerző