Pintér Sándor nem vizsgáltatta a botrányos szoftverbeszerzéseket

Publikálás dátuma
2019.09.18. 11:23

Fotó: Népszava
Hiába a nemzetközi botrány, a Belügyminisztérium nem rendelt el belső ellenőrzést a Microsoft-ügyben.
Nagyon úgy tűnik, hogy Pintér Sándor hivatalát teljesen hidegen hagyja a Microsoft korrupciós botránya. Pedig lenne okuk a gyanakvásra, hiszen a felügyeletük alá tartozó rendőrség olyan szinten érintett ügyben, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet, az U.S. Securities and Exchange Commission (SEC)  jelentésében név szerint, példaként említette az ORFK 2014-2015 tartott szoftver licencszerződéseit – Hadházy Ákos képviselő pedig fejelentést is tett a gyanús beszerzés miatt.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a belügyminiszter csuklóból, sablonszöveggel hárította az ORFk ügyeire vonatkozó ellenzéki érdeklődést. A Népszava közérdekű adatigénylésére ugyanakkor már valódi választ küldött a BM. Kérdéseinkre – zajlott-e átvilágítás a minisztérium alá tartozó NISZ Zrt. és az ORFK licencvásárlásaival kapcsolatban, és milyen eredményre jutottak ennek során – a tárca csak ennyit írt: 
„A Belügyminisztérium nem indított vizsgálatot a Microsoft szoftver-licensz beszerzések ellenőrzése tárgyában.”

A NAV-ot sem izgatja túlzottan

Nem csak Pintérék döntöttek úgy, hogy házon belül nem érdemes nézelődni, a Pénzügyminisztérium alá tartozó NAV sem tartotta fontosnak, hogy vizsgálatot indítson saját beszerzéseik ügyében – annak ellenére, hogy az amerikai SEC az adóhatóság egyik beszerzésével illusztrálta a Magyarországon feltárt korrupciós szisztémát.
Belső ellenőrzés tehát nem zajlik, nyomozás viszont igen; a Közonti Nyomozó Ügyészség folytatja, „különösen jelenős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt”. Igaz, ez csak második nekifutásra, Hadházy jelzése után sikerült, mert az ügyészség az Microsoft-ügyben beadott tavalyi feljelentést még bűncselekmény hiányában utasította el.

Szisztematikus túlárazás zajlott

A Microsoft-ügy 2019 nyarán dagadt botránnyá – miután az amerikai igazságügyi minisztérium (DoJ) és a tőzsdefelügyelet (SEC) nyilvánosságra hozták jelentéseiket és a Microsofttal kötött peren kívüli megállapodás szövegét. Ezekből kiderült, hogy a Microsoft magyar leányvállalatának és viszonteladóinak egyes alkalmazottai szisztematikusan részt vettek állami közbeszerzések lezsírozásában, túlárazásában, illetve állami tisztviselők megvesztegetésében. A Microsoft végül több milliárd forintnak megfelelő büntetést és kártérítést fizetett ki az amerikai hatóságoknak, más következménye azonban nem volt az ügynek.

Szerző
Frissítve: 2019.09.19. 10:32

Most a hyperjet kavart vihart a Balatonon

Publikálás dátuma
2019.09.18. 10:30

Fotó: Facebook
A jelenlegi szabályozás nem tud mit kezdeni a gyorshajókkal.
Noha a tóparti önkormányzatok többsége, valamint megannyi balatoni civil szervezet nemet mondott a magyar fejlesztésű elektromos jet-skire, azaz véleményük szerint a turistacsalogató látványosságként bejelentett jármű sokkal több kárt okoz, mint amennyi pluszt jelent. Nyáron egy, az e-jetnél is nagyobb, hangosabb és erősebb hajó jelent meg a tavon: a hyperjet. A látványos száguldásra, hirtelen manőverekre, merülésre, helyben fordulásra, s akár 90 kilométer/órás tempóra is képes, 880 lóerős, több tonnás, vízsugárhajtású hajó, mely csaknem száz liter dízelt fogyaszt óránként az interneten látható kisfilmeken valóban különleges attrakciót jelent, ám arról már erősen megoszlanak a vélemények, hogy éppen ez hiányzik-e a Balatonról. Turisztikai szakemberek szerint feltétlenül, hiszen a vendégkör igényli az újfajta, XXI. századi szolgáltatásokat. Ám azt is elismerték, a jelenlegi szabályozás nem tud mit kezdeni a gyorshajókkal. Noha a motorcsónakokat és más belső égésű motorral hajtott kishajókat már több, mint harminc éve kitiltották a tóról - ugyanis nemcsak balesetveszélyesek, de környezetszennyezőek is –, a hatályos törvényben nem szerepelnek a nagy teljesítményű elektromotorral hajtott járművek. Pedig az elektromos járművek ugyanúgy felkavarják a sekély tóban az iszapot, aminek komoly következményei lehetnek. A nagy sebességgel száguldó járművek nyomában oldalirányba hosszan elhúzódó hullámzás alakul ki, melynek hatása két méter mélyen is érződik, jelentősen befolyásolva az víz alatti élővilágot és helyi áramlásokat. A hajó tulajdonosa szerint viszont a kifejezetten a magyar tengerre tervezett kishajó kialakításánál minden európai és magyar hajózási előírást teljesítettek, s ezeket a hatóság is jóváhagyta, a jármű motorjai pedig a 2020 után életbe lépő károsanyag-kibocsátási előírásoknak is megfelelnek. A Hyperjettel csak a parttól legalább egy kilométerre végzik az extrém hajóztatást. A hatályos jogszabály szerint a Balatonon, a Velencei-tó és a Fertő tó teljes területén, továbbá a Ráckevei-Dunaág és a Tisza-tó külön jogszabályban meghatározott részein belső égésű motorral hajtott kishajót és csónakot üzemeltetni tilos, kivéve a hajózási hatóság által kiadott üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízijárművek esetében. Az üzemeltetési engedélyeket egy évre, meghatározott hajóra, meghatározott tevékenységre adja ki a hatóság. A Hyperjet közforgalmú személyszállításra kapta meg az engedélyt májustól szeptember végéig. S akár egyetlen szezon alatt is behozhatja az árát, hiszen a cirka százmilliós hajó naponta akár kétmillió forintos bevételt is hozhat az üzemeltetőjének. A hazai jet-ski szövetség szerint az ilyen járműveket nem szabadna a Balatonra engedni, ezeknek olyan kis tavakon van helye, ahol nincsenek fürdőzők és horgászok. A vitorlázók sem örülnek, szerintük nagyteljesítményű motoros hajókat csak mentési, vízügyi és rendészeti feladatok ellátására lehetne használni. A Facebookon a nyaralók is tiltakozó akciót indítottak, többek között a hajó hangereje miatt: akadt olyan hozzászóló, aki szerint a jármű keltette zaj körülbelül a háromszorosa a repülőkének…
Szerző
Frissítve: 2019.09.18. 11:28

Gyerekeket erőszakolt, de azért megtarthatja érdemkeresztjét a bicskei otthon volt igazgatója

Publikálás dátuma
2019.09.18. 09:52

A nyolc év fegyházra ítélt Vásárhelyi János továbbra is a Magyar Bronz Érdemkereszt tulajdonosa marad - derül ki Áder János hivatalának válaszából.
A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatóját, Vásárhelyi Jánost jogerősen nyolc év fegyházra ítélte a Győri Ítélőtábla a gondozására bízott gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények miatt. Emellett nyolc évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. A volt igazgató 2000-ben Bicske Város Díszpolgára címet, 2016-ban Magyar Bronz Érdemkeresztet kapott, Budapest pedig 2015-ben Bárczi István Díjjal ismerte el munkásságát. A 168 Óra az ítélet nyomán annak járt utána, hogy a jogerős ítélet fényében a volt igazgatótól visszavonják-e kitüntetéseit. 
Amikor megkérdezték a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy kezdeményezi-e a hivatal Vásárhelyi János bronz érdemkeresztjének visszavonását, azt a választ kapták, hogy
„az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés f) pontja, illetve a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény alapján a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza Magyarország állami kitüntetéseit. A hatályos szabályozás alapján állami kitüntetés visszavonására nincs mód.”

A Btk. mást mond

Ez a válasz azonban törvényi ellentmondást rejteget - jegyzi meg a lap. A 2011-es törvény, amely a kitüntetésekről is rendelkezik, valóban nem tér ki a kitüntetés visszavonására. 2008-ban egy módosítás nyomán ugyan belekerült az, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrendet, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet, valamint a Nagy Imre Érdemrendet vissza kell vonni attól, aki arra érdemtelenné válik. Ezen az Orbán-kormány változtatott, így jelenleg annak ellenére nincs rendelkezés az állami kitüntetések visszavonásáról, hogy 
a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 61. paragrafusában előírja, hogy közügyektől eltiltott személy nem kaphat belföldi kitüntetést. Továbbá a közügyektől eltiltott az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, valamint címzetes rendfokozatát, amelynek elnyerését a rendelkezés kizárja.

Az újságazt is megkérdezte a Köztársasági Elnöki Hivatalól , hogyan lehet feloldani a törvények közötti ellentmondást – erre azonban még nem kaptak választ.
2016-ban a Népszava a Bayer Zsoltnak adott lovagkereszt kapcsán még arról számolt be, hogy az állami kitüntetés visszaadása és visszavonása a jelenlegi szabályozások értelmében nem lehetséges. A Jobbik abban az évben kezdeményezte, hogy módosítsák a rendeletet, hogy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltektől vissza lehessen venni a kitüntetést. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes viszont közölte, hogy a szabályozás alapvető szempontja, hogy az elismeréseket nem lehet visszavonni és nem lehet posztumusz odaítélni.  
Szerző
Frissítve: 2019.09.18. 10:09