A történetek erejével - World Press Photo kiállítás a Nemzeti Múzeumban

Publikálás dátuma
2019.09.19. 10:30
Catalina Martin-Chico elgondolkodtató felvételei Korunk kérdései kategóriában a második helyezést érdemelték ki
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ha szeptember, akkor újra itt a World Press Photo kiállítás. A képek idén is rabul ejtenek, ám talán többször jutunk levegőhöz, mint az eddigi években.
A világon Nigériában az egyik legmagasabb az ikerszülések száma, amelyhez a közösségek különféleképpen viszonyulnak: míg valahol tisztelettel fordulnak felé, addig másutt boszorkányságnak minősítik. A quinceanera, a tizenötödik születésnap a latin-amerikai lányoknál a felnőtté válás hagyományos ünnepe, melynek során az ünnepelt királykisasszony jelmezt ölt, a nőiséget jelképezve. A kolumbiai kormány és a FARC gerillaszervezet 2016-os békekötését követően a szervezet korábbi női tagjai szülni kezdtek, amely azt megelőzően a háborúval összeegyeztethetetlen volt. Három történet a több tucat közül, amelyekkel a Magyar Nemzeti Múzeumban bemutatott World Press Photo kiállításon, a nemzetközi fotópályázat nyertes képeinek sorában találkozhatunk. E három helyzet sokat elmond a világ egyik legjelentősebb fotós eseményéről: a történetmesélés egyre nagyobb és nagyobb szerepet kap és már nem megy ritkaságszámba a nőket érintő kérdések feldolgozása sem.
Noha a korábbi évekhez hasonlóan gyakoriak a migrációs válsághoz, a harci övezetekhez és a legszörnyűbb támadásokhoz kapcsolódó felvételek, mintha mégis kinyílt volna a látószög, és ha lehet, még sokszínűbben látnánk világszintű problémáink gyökereit. – A nézők szembesülnek majd komoly és drámai eseményekkel, de nem olyan durva képekkel, mint amit az évek során megszoktunk – mondta el Révész Tamás, a kiállítás felelős koordinátora is a sajtótájékoztatón. A dráma már nem feltétlenül a véres közelikben bújik meg, sokkal inkább a képek hátterében rejlő mindennapokban. A transzneműség, a rákkal való szembenézés, a drogfogyasztás veszélyei, a Csád-medencében kialakult humanitárius válsághelyzet, a jemeni polgárháború következményei, a kabuli robbantások – a lista hosszan folytatható lenne, a fotók személyes és közösségi történetekre irányítják a figyelmünket. Mindaz, ami fölött a hétköznapokban könnyedén elsiklunk hírolvasási rutinunk során, itt olyan nagyításban tárunk elénk, amelyet lehetetlen kikerülni.
A nyolcvanezer pályamunka közül kiválasztott közel másfélszáz felvétel jóval túlmutat a sajtófotó műfaján: ha egy kicsit is nyitottak vagyunk, eloszlathatja a határainkat és a sztereotípiáinkat. Amikor fájdalmat, kétségbeesést, vagy nagy ritkán mosolyokat látunk, nehéz nem a sajátjainkra gondolni. Noha a miénktől gyakran eltér a képeken szereplők élethelyzete, érdemes nem elfelejteni – bármennyire is sulykolják belénk mind gyakrabban az ellenkezőjét –, hogy egy bolygón élünk, és a problémáink kivétel nélkül mind közösek. Infó: World Press Photo kiállítás, látogatható október 23-ig a Magyar Nemzeti Múzeumban.  
Luisa Dörr képén fallera ruhát viselő lányok és asszonyok láthatók a valenciai Fallas de Valencia ünnepségen Spanyolországban. Portrékategória 3. díj, sorozat
Fotó: Erdős Dénes / Népszava

A manipuláció ezer arca

Egyszer flamingó, másszor éji pillangó, vagy önmagától megfosztott jelenés. Borsi Flóra Imagine című kísérő kiállítása a képmanipuláció legmesteribb momentumait tárja elénk. A világszerte elismert fiatal magyar fotográfus szürreális művei az identitás legalapvetőbb kérdéseit formálják meg a szemünk láttára, a törékenység, a szépség, a kétségbeesés vagy épp a sötétség metaforái. Ez az alkotó első jelentős hazai kiállítása, noha munkáit bemutatták már többek közt Párizsban, New Yorkban, Isztambulban és Shanghaiban. 

Szerző
Frissítve: 2019.09.19. 12:26

Brutális és undorító jelenetek: senki nem mondhatja, hogy az Örkény Színház nem szólt előre

Publikálás dátuma
2019.09.18. 19:49
"Juli" - A Kertész utcai Shaxpeare-mosó című darab plakátjának részlete
Fotó: Örkény István Színház
Závada Péter Shakespeare-átiratát Bodó Viktor viszi színre, készüljenek, elképesztő felsorolás következik.
Az előadás a Kertész utcai Shaxpeare-mosó címet viseli - a Romeó és Júlia szolgált hozzá alapul -, és valószínűleg olyan explicitre sikerült, hogy az Örkény Színház vezetésének tanácsára Bodó Viktor rendező az alábbi felhívást tette közzé a 16-os karikával ellátott színlapon:

Hulla, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer...

Előadásunk egyik célja, hogy egy nagyrabecsült klasszikus újra-, át-, feldolgozásán keresztül megragadjuk a mai magyar valóság, illetve ezen belül a történet szereplőinek bizarr, sötét, abszurd, undorító, groteszk, zavaros, szánalmas, döbbenetes, riasztó és ellentmondásos oldalait, és mindezt ráadásul lehetőleg amolyan költői realizmus formájában tárjuk a kedves néző elé - bármit is jelentsen ez. S ezért bizony gyakran igen obszcén, vulgáris, nyomdafestéket nem tűrő – de azért persze, mint tudjuk, a mai magyar valóságban igencsak jelenlévő – kifejezésekben bővelkedő jeleneteket készítettünk nagy-nagy szorgalommal és szakértelemmel. Éleslátásunk vitathatatlan. Szándékaink metszően pontosak és mély tartalommal bírnak. Előfordul tehát: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér. Éppen ezért, a színház vezetésének tanácsára, kvázi indoklásképpen készült eme leírat az úr 2019. évében szeptember egyik derűsebb őszi napján a Jégbüfé teraszán. Bodó Viktor

A színház saját oldalán, a színlap végén található a felhívás, ami után már végképp nem mondhatja senki, hogy nem készítették fel előre a közönséget a brutális jelentekre. A színlapot pedig azért is érdemes felkeresni, mert a szereposztás is parádés, mi most csak Mácsai Pálra hívjuk fel a figyelmet, de rá is csak azért, mert újra pályázik az Örkény igazgatói székére, amiben a színház megalakulása óta ő ül, egyáltalán nem érdemtelenül. A darab bemutatója egyébként szeptember 28-án, szombaton este lesz.
Szerző
Frissítve: 2019.09.18. 19:51

Filmes címek és átiratok – Ilyen lesz Budapesten a színházi évad

Publikálás dátuma
2019.09.18. 12:45

Fotó: Szokodi Bea
Az induló színházi szezon sok új megközelítést ígér. Visszatérő rendezőket és most bemutatkozó alkotókat. Összeállításunkban a budapesti tervezett premierek közül válogattunk.
Az Örkény Színház rögtön egy olyan újdonsággal indít, amely több szempontból is izgalmas. Egyrészt rendezőként Bodó Viktor jegyzi az előadást, aki az utóbbi időben inkább külföldön dolgozott, hazai kőszínházban pedig már régen rendezett. Másrészt a mű is fontos, hiszen egy Rómeó és Júlia átiratról van szó, az elkövetője pedig a már eddig is több formabontó kísérlettel előálló Závada Péter, a címe pedig „Kertész utcai Shaxpeare-mosó”. Az Örkénybe visszatér egy másik rendező is Kovalik Balázs, akinek évek óta nem Magyarországon voltak premierjei. Németországban él, főként operákat visz színre. Ám ő rendezett már korábban is a Madách téren mégpedig prózai előadást és most is azt fog. A nyáron fiatalon távozott Térey János nem sokkal halála előtt fejezte be a Lót – Szodomában kövérebb a fű című, az Örkény Színház felkérésére írt drámáját. Ezt állítja színpadra Kovalik, a bemutató december 20-án lesz.
Térey-premier a Katona József Színházban is lesz. Az író Káli holtak című regényének színpadi változatát Dömötör András viszi színre. Szerzőválasztásban mindig is erős volt a Katona, október elején az irodalmi Nobel-díjas Elfirede Jelinek A királyi úton című művét Máté Gábor állítja színpadra a színház legkisebb játszóhelyén, a Sufniban. És lesz még egy másik bemutató is a Katonában, ahol a szerző nő, sőt az egész stáb hölgyekből áll: 2020 elején Anna Politkovszkaja Orosz napló című könyvéből Török Tamara dramaturggal készít estet Fullajtár Andrea és Pelsőczy Réka.

Visszatérve a férfiakra: rendez a Petőfi Sándor utcában a sepsiszentgyörgyi teátrum igazgatója, Bocsárdi László Molière Tartuffe-jét viszi színre. És szó volt már visszatérésről. Máté Gábor életében egyfajta visszatérés lesz lesz a Tartuffe, hiszen 2000-ben Zsámbéki Gábor rendezésében Cléante, Orgon sógora volt, most pedig Bocsárdinál a decemberi premieren Orgont alakítja majd, a címszerepet Keresztes Tamás játssza. És térjünk rá a pályájuk elején lévő alkotókra. Tarnóczy Jakab a Sufniban rendezett már az elmúlt évadban, most egy nemzeti drámához nyúl: Katona József Bánk bánjához.
Horváth Csaba tanítványa, Hegymegi Máté több helyen, például már a Katonában is bizonyította rendezői tehetségét. Most a Radnóti Színházban négy Molière komédia – A mizantróp, Don Juan, Tartuffe, A fösvény – kortárs újragondolásának színpadi verzióját jegyzi majd. Alföldi Róbertnek két premierje is lesz ősszel Pesten. Az egyik, néhány nap múlva a Hatszín Teátrumban a Mi történt Baby Jane-nel?, a másik pedig decemberben a Radnóti Tesla Laborban. A Radnóti Kazinczy utcai új játszóhelyén Franz Xaver Kroetz A vágy című darabját Perczel Enikő és Totth Benedek új fordításában viszi színre.
A Vígszínház több más műfaj mellett egyelőre zenés művekben utazik. Írtunk már A nagy Gatsby-ről, és hamarosan jön húsz év újra egy operett a Szent István körúti teátrumban: a Mágnás Miska Eszenyi Enikő rendezésében. A főszerepekben Szilágyi Csenge és Ifj. Vidnyánszky Attila látható.
Egyre több a filmes cím a színházi bemutatók sorában. A Katona József Színházban október elején Michael Haneke Oscar-díjas osztrák filmrendező Fehér szalag című filmjének színpadi adaptációját Ascher Tamás rendezésében láthatják a nézők.
A Nemzeti Színházban Vidnyánszky Attila is filmes adaptációt választott. A Rocco és fivérei színpadi változata Luchino Visconti filmjének forgatókönyve alapján született és a produkció premierje holnap lesz a Nemzetiben. A Színházak Éjszakáján szombaton délután a Katona József Színházban Csak nézünk, mint a moziban? – Sikerfilmek a színpadon címmel többek közt arról rendeznek beszélgetést, hogy jár-e kockázattal egy ilyen adaptáció, illetve, hogyan kell a forgatókönyveket színpadra alkalmazni? Milyen kompromisszumokat kell kötni, és mi az, ami adaptálhatatlan. Mivel évek óta jellemző ez a tendencia, hogy filmeket adaptálnak színpadra, egyre fontosabb ezeket a dilemmákat felvetni.

Előre menekülnek

Érdemes végigtekinteni, a függetlenek és a magánszínházak milyen tervekkel állnak elő a mostani évadban, miután általában rosszabbul jártak a tao kompenzációt követően, mint a más státuszban lévő teátrumok. Többségük próbál előre menekülni. A Centrál Színház négy új premiert is kínál. A Love letters egy kétszereplős darab. Annak idején sokáig játszotta több helyen is Hernádi Judit és Gálffi László Mácsai Pál rendezésében. Most a Centrálban változó szereposztásban olvassák majd fel párban, először Stohl András és Básti Juli október elején. A Rózsavölgyi Szalon egy Székely Csaba-darab bemutatójával kezdett, a Michael McKeever Végszó című művében mások mellett Gálvölgyi János is színpadra lép decemberben. A Pintér Béla és Társulata decemberben tart új bemutatót Az Anya Szeme Fénye címmel, amelyben a teátrum állandó tagjai mellett Nagy Ervin, Jordán Adél és Jankovics Péter is szerepet kap.

Szerző
Témák
színház évad