Az Örkény Színház rögtön egy olyan újdonsággal indít, amely több szempontból is izgalmas. Egyrészt rendezőként Bodó Viktor jegyzi az előadást, aki az utóbbi időben inkább külföldön dolgozott, hazai kőszínházban pedig már régen rendezett. Másrészt a mű is fontos, hiszen egy Rómeó és Júlia átiratról van szó, az elkövetője pedig a már eddig is több formabontó kísérlettel előálló Závada Péter, a címe pedig „Kertész utcai Shaxpeare-mosó”. Az Örkénybe visszatér egy másik rendező is Kovalik Balázs, akinek évek óta nem Magyarországon voltak premierjei. Németországban él, főként operákat visz színre. Ám ő rendezett már korábban is a Madách téren mégpedig prózai előadást és most is azt fog. A nyáron fiatalon távozott Térey János nem sokkal halála előtt fejezte be a Lót – Szodomában kövérebb a fű című, az Örkény Színház felkérésére írt drámáját. Ezt állítja színpadra Kovalik, a bemutató december 20-án lesz.
Térey-premier a Katona József Színházban is lesz. Az író Káli holtak című regényének színpadi változatát Dömötör András viszi színre. Szerzőválasztásban mindig is erős volt a Katona, október elején az irodalmi Nobel-díjas Elfirede Jelinek A királyi úton című művét Máté Gábor állítja színpadra a színház legkisebb játszóhelyén, a Sufniban. És lesz még egy másik bemutató is a Katonában, ahol a szerző nő, sőt az egész stáb hölgyekből áll: 2020 elején Anna Politkovszkaja Orosz napló című könyvéből Török Tamara dramaturggal készít estet Fullajtár Andrea és Pelsőczy Réka.
Visszatérve a férfiakra: rendez a Petőfi Sándor utcában a sepsiszentgyörgyi teátrum igazgatója, Bocsárdi László Molière Tartuffe-jét viszi színre. És szó volt már visszatérésről. Máté Gábor életében egyfajta visszatérés lesz lesz a Tartuffe, hiszen 2000-ben Zsámbéki Gábor rendezésében Cléante, Orgon sógora volt, most pedig Bocsárdinál a decemberi premieren Orgont alakítja majd, a címszerepet Keresztes Tamás játssza. És térjünk rá a pályájuk elején lévő alkotókra. Tarnóczy Jakab a Sufniban rendezett már az elmúlt évadban, most egy nemzeti drámához nyúl: Katona József Bánk bánjához.
Horváth Csaba tanítványa, Hegymegi Máté több helyen, például már a Katonában is bizonyította rendezői tehetségét. Most a Radnóti Színházban négy Molière komédia – A mizantróp, Don Juan, Tartuffe, A fösvény – kortárs újragondolásának színpadi verzióját jegyzi majd.
Alföldi Róbertnek két premierje is lesz ősszel Pesten. Az egyik, néhány nap múlva a Hatszín Teátrumban a Mi történt Baby Jane-nel?, a másik pedig decemberben a Radnóti Tesla Laborban. A Radnóti Kazinczy utcai új játszóhelyén Franz Xaver Kroetz A vágy című darabját Perczel Enikő és Totth Benedek új fordításában viszi színre.
A Vígszínház több más műfaj mellett egyelőre zenés művekben utazik. Írtunk már A nagy Gatsby-ről, és hamarosan jön húsz év újra egy operett a Szent István körúti teátrumban: a Mágnás Miska Eszenyi Enikő rendezésében. A főszerepekben Szilágyi Csenge és Ifj. Vidnyánszky Attila látható.
Egyre több a filmes cím a színházi bemutatók sorában. A Katona József Színházban október elején Michael Haneke Oscar-díjas osztrák filmrendező Fehér szalag című filmjének színpadi adaptációját Ascher Tamás rendezésében láthatják a nézők.
A Nemzeti Színházban Vidnyánszky Attila is filmes adaptációt választott. A Rocco és fivérei színpadi változata Luchino Visconti filmjének forgatókönyve alapján született és a produkció premierje holnap lesz a Nemzetiben. A Színházak Éjszakáján szombaton délután a Katona József Színházban Csak nézünk, mint a moziban? – Sikerfilmek a színpadon címmel többek közt arról rendeznek beszélgetést, hogy jár-e kockázattal egy ilyen adaptáció, illetve, hogyan kell a forgatókönyveket színpadra alkalmazni? Milyen kompromisszumokat kell kötni, és mi az, ami adaptálhatatlan. Mivel évek óta jellemző ez a tendencia, hogy filmeket adaptálnak színpadra, egyre fontosabb ezeket a dilemmákat felvetni.
