Még el sem kezdődött a Sió 2015-ben bejelentett és 2019-es átadással tervezett átépítése, máris 12 milliárd forintról 19 milliárdra drágult a beruházás, írtuk meg augusztus végén. Értesülésünk helytálló volt: a Magyar Közlönyben megjelent a kormányhatározat szerint a csatorna átalakításának és a különféle műtárgyak kiépítésének a költsége 14,5 milliárdra nő, miután a keretből kikerült a hajózó zsilip 4,5 milliárdos ára. Így bizonyossá vált, a rekonstrukció a tervezett egy helyett két szakaszban valósul meg, és a második szakaszba került zsilippel legkorábban 2022 végére fejeződhet be.
A Sió felújításával önmagában minden szakember egyetért, hiszen a hetvenes évek közepére megépült műtárgyak elavultak, a csatorna és a zsilip csak egy köbméternyi víz leeresztésére képes másodpercenként. Az idei évtől azonban 110 centiméterről 120-ra emelték a Balaton nyári szabályozási vízszint-maximumát, ami 60 millió köbméter plusz víztömeget jelent. Ennek kezelése elengedhetetlenné teszi a kapacitásbővítést és a korszerűsítést: fel kell újítani a tótól 700 méterrel távolabb kerülő balatonkiliti duzzasztót és a hajózó- és a leeresztő zsilipet, utóbbi 30 méterrel kerül odébb és áteresztőképessége másodpercenként 80 köbméterre nő. Emellett át kell építeni három közúti hidat, és lesz, ahol a töltést is áthelyezik. A projekt elvileg a csatorna menti gazdaságnak is hasznot hoz, csökkentheti a belvizes területek és időszakok számát. A pályázaton a 12,2 milliárdos ajánlattal nyertes – a Strabag Zrt. és a Colas Alterra Zrt. alkotta - Sc Siófok Konzorcium mellett ketten indultak, a Sió-Kb Konzorcium – a Kötiviép és a Békés Drén közös cége –, valamint az A-Híd Zrt.
A lapunk által megkérdezett szakemberek véleménye megoszlik a projektről, mivel többségük alapvetően már a Balaton vízszintjének megemelésével sem értett egyet. A hivatalos indoklás szerint az árvízi biztonság növelése és az aszályos időszakok csökkentése miatt volt erre szükség, a szakemberek viszont kifogásolják, hogy a tóparti köz- és védműveket nem igazították a változáshoz. Emiatt még rosszabb helyzetbe kerültek a déli part mélyebben fekvő települései – leginkább Balatonfenyves –, amelyeket magasabb vízállás és erősebb északi szél esetén eddig is rendre elöntött a medréből kilépő Balaton. A megemelt maximális vízszintet komolyabb ingadozás nélkül folyamatosan ott tartják, ami viszont a tó élővilágára káros szakemberek szerint. Többen borúlátóak a leeresztő zsilip nagyobb kapacitása miatt is, ugyanis szerintük a Sió már az eddigi maximális vízmennyiséget sem volt képes biztonsággal elszállítani.
A Balaton hirtelen vízszintnövekedést követő leeresztésénél kisebbfajta árvizet vezetnek rá a csatorna menti településekre.
