Békétlenség a békéltetők körül

A bírósági pereket igyekszenek kiváltani a kamarák mellett működő egyeztető testületek. A jövőbeni működésük azonban bizonytalanná vált, miután a megváltozott feltételek mellett a tagoknak "elment a kedvük az egésztől".

A jövő év elejétől hatályba lépő fogyasztóvédelmi törvény módosítása olyan módon változtatja meg a békéltető testületek működésének feltételeit, hogy már az is kétséges, lesz-e elegendő jelentkező tag.

Baranovszky György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) mellett működő békéltető testület elnöke sérelmezte, hogy bár az uniós irányelv szerint a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek adják a békéltető testületek tagságának felét, ám sem ezek, sem a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek véleményére nem volt kíváncsi a jogszabályt előkészítő minisztérium.

A BKIK rendezte „Vállalkozások nélkül nincs fogyasztóvédelem" szakmai konferencián elhangzott felvetésekre sem születtek válaszok, mert sem a minisztérium, sem a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nem képviseltette magát, de más területi kamarák békéltetői sem ve(he)ttek részt.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) érdeklődésünkre azt közölte, hogy "az ITM partnere a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekkel összefüggő feladatok ellátásában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A tárca ezért a jogszabály-módosítás részleteit az MKIK-val egyeztette, azokról a szervezet elnökségi ülése keretében, államtitkári részvétellel tájékoztatta a területi kamarákat. A változtatás szükségességét 19 területi kamara támogatta, egyetértve az új szabályozás irányaival és tartalmával. A módosítással megerősödik és egységesebbé válik a békéltetés, átláthatóbb és egyszerűbb rendszerben, álláspályázat útján választják ki a békéltető testületi tagokat. Az MKIK e folyamat lezárása után szervez konzultációt az újonnan megalakult testületek és elnökeik tájékoztatása, a következő időszak feladatainak egyeztetése érdekében. A változások nyomán a békéltető testületek mindenütt azonos gyakorlatot követve végzik majd a fogyasztói ügyek gyors és ingyenes megoldását."

Arra azonban nem kaptunk választ a tárcától, hogy ha ilyen harmonikus az együttműködés a területi kamarák és az ITM között, akkor mivel indokolható, hogy Keszthelyi Nikoletta, a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár miért nem fogadta el a felkérést a BKIK szakmai fórumán történő előadás megtartására, és az erre vonatkozó többszöri érdeklődésre sem válaszolt.

A békéltető testületek, mint ingyenes, alternatív vitarendezési fórumok Magyarországon 1999-ben jöttek létre a fővárosi és megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett azzal a céllal, hogy lehetőség szerint a bírósághoz való fordulást kiváltsák. Emellett uniós irányelvek szerint működnek, a fogyasztók számára egyszerűen elérhetők és költségkímélők. Különösen a kismértékű árucikkek esetében jobb a közvetítő bevonásával történő egyeztetés, mint a bírói út - magyarázta Baranovszky György. A budapesti békéltető testület tavaly 6000 ügyben járt el, többnyire eredményesen, és további 3000 esetben adtak tanácsot a vállalkozóknak és a fogyasztóknak. (A fővárosban az összes magyarországi ügy 60 százaléka fordul meg.) Általános vélemény, hogy a panaszra okot adó termékek száma folyamatosan növekszik.

A vállalkozók számára előírják a kötelező megjelenést, ennek elmulasztása esetén legalább 15 ezer forintos bírságot szabhat ki a testület, melynek felső határa kis- és középvállalkozás esetén 500 ezer forint, egyéb vállalkozásnál pedig akár az éves nettó árbevétel 5 százalékát is elérheti.

Baranovszky Györgytől megtudtuk, hogy szeptember 1-jétől lehet pályázni az év végén megszűnő békéltető tanácsok tagságára. Azonban tudomása szerint a BKIK-nál eddig senki sem jelentkezett. Ennek több oka van. Például az, hogy míg eddig az elnököt maguk közül választhatták meg a testületi tagok, a jövőben területi kamarák jelölnek e posztra, az MKIK hagyja jóvá, de a végső döntés Palkovics László miniszter kezében van. Aggodalomra ad okot, hogy az MKIK, amely a vállalkozói érdekeket képviseli, így túlzott szerepet kap, míg a fogyasztókat képviselő fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteknek nincs beleszólása a pályázati eljárásba. A testületek eddig általában három tagú tanácsban jártak el, s egy-egy tagot a jogvitát folytatók egy listáról választhattak ki, ezentúl a kijelölt egyetlen tanácstag dönt, s csak a két fél kérésére, illetve bonyolultabb esetekben vannak hárman. A hármas tanács tagjainál megelégszenek bármilyen felsőfokú végzettséggel, illetve két éves szakmai gyakorlattal és nem kell, hogy közöttük legyen jogász, míg az egyedül eljáró tanácstag esetén jogi, illetve közgazdászi diplomára van szükség. Az is távol tartja a testületi tagságra való jelentkezéstől a szakembereket, hogy az elnöknek minimum mindössze 60 ezer, az elnökhelyettesnek pedig legalább 40 ezer forint tiszteletdíjat fizetnek havonta, az eljáró tagok honorálása pedig jelképesnek tekinthető. A testületek folyamatos finanszírozásával is gondok voltak korábban. A jelentkezőknek többnyire munkaviszonyuk is van, ahonnan nem könnyű más elfoglaltságra elmenniük.

Baranovszky György úgy értesült, hogy az MKIK megtiltotta, hogy a budapesti szakmai fórumon részt vegyenek a területi testületek képviselői, s az MKIK sem képviseltette magát. Az erre vonatkozó érdeklődésünkre az országos kamara ezt írta: "Az MKIK feladata a törvény szerint a területi kereskedelmi és iparkamarák által működtetett Békéltető Testületek tevékenységének koordinálása. Miután a jelenlegi testületek mandátuma a törvény szerint az év végén lejár, helyesebbnek tartjuk, hogy a jövőbeni működésről az újonnan megválasztott testületekkel tárgyaljunk."

Végül Baranvoszky György azt is hozzátette, hogy a fogyasztóvédelmi törvény módosítását követően személycserék voltak államtitkári szinten, és bízik abban, hogy az új államtitkárság már hajlandó a párbeszédre.