Békétlenség a békéltetők körül

Publikálás dátuma
2019.09.19. 09:00
Leggyakrabban a cipők minőségét kifogásoljuk
Fotó: NICOSTOCK
A bírósági pereket igyekszenek kiváltani a kamarák mellett működő egyeztető testületek. A jövőbeni működésük azonban bizonytalanná vált, miután a megváltozott feltételek mellett a tagoknak "elment a kedvük az egésztől".
A  jövő év elejétől hatályba lépő fogyasztóvédelmi törvény módosítása olyan módon változtatja meg a békéltető testületek működésének feltételeit, hogy már az is kétséges, lesz-e elegendő jelentkező tag. Baranovszky György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) mellett működő békéltető testület elnöke sérelmezte, hogy bár az uniós irányelv szerint a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek adják a békéltető testületek tagságának felét, ám sem ezek, sem a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek véleményére nem volt kíváncsi a jogszabályt előkészítő minisztérium. A BKIK rendezte „Vállalkozások nélkül nincs fogyasztóvédelem" szakmai konferencián elhangzott felvetésekre sem születtek válaszok, mert sem a minisztérium, sem a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nem képviseltette magát, de más területi kamarák békéltetői sem ve(he)ttek részt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) érdeklődésünkre azt közölte, hogy "az ITM partnere a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekkel összefüggő feladatok ellátásában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A tárca ezért a jogszabály-módosítás részleteit az MKIK-val egyeztette, azokról a szervezet elnökségi ülése keretében, államtitkári részvétellel tájékoztatta a területi kamarákat. A változtatás szükségességét 19 területi kamara támogatta, egyetértve az új szabályozás irányaival és tartalmával. A módosítással megerősödik és egységesebbé válik a békéltetés, átláthatóbb és egyszerűbb rendszerben, álláspályázat útján választják ki a békéltető testületi tagokat. Az MKIK e folyamat lezárása után szervez konzultációt az újonnan megalakult testületek és elnökeik tájékoztatása, a következő időszak feladatainak egyeztetése érdekében. A változások nyomán a békéltető testületek mindenütt azonos gyakorlatot követve végzik majd a fogyasztói ügyek gyors és ingyenes megoldását." Arra azonban nem kaptunk választ a tárcától, hogy ha ilyen harmonikus az együttműködés a területi kamarák és az ITM között, akkor mivel indokolható, hogy Keszthelyi Nikoletta, a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár miért nem fogadta el a felkérést a BKIK szakmai fórumán történő előadás megtartására, és az erre vonatkozó többszöri érdeklődésre sem válaszolt. A békéltető testületek, mint ingyenes, alternatív vitarendezési fórumok Magyarországon 1999-ben jöttek létre a fővárosi és megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett azzal a céllal, hogy lehetőség szerint a bírósághoz való fordulást kiváltsák. Emellett uniós irányelvek szerint működnek, a fogyasztók számára egyszerűen elérhetők és költségkímélők. Különösen a kismértékű árucikkek esetében jobb a közvetítő bevonásával történő egyeztetés, mint a bírói út - magyarázta Baranovszky György. A budapesti békéltető testület tavaly 6000 ügyben járt el, többnyire eredményesen, és további 3000 esetben adtak tanácsot a vállalkozóknak és a fogyasztóknak. (A fővárosban az összes magyarországi ügy 60 százaléka fordul meg.) Általános vélemény, hogy a panaszra okot adó termékek száma folyamatosan növekszik. A vállalkozók számára előírják a kötelező megjelenést, ennek elmulasztása esetén legalább 15 ezer forintos bírságot szabhat ki a testület, melynek felső határa kis- és középvállalkozás esetén 500 ezer forint, egyéb vállalkozásnál pedig akár az éves nettó árbevétel 5 százalékát is elérheti.  Baranovszky Györgytől megtudtuk, hogy szeptember 1-jétől lehet pályázni az év végén megszűnő békéltető tanácsok tagságára. Azonban tudomása szerint a BKIK-nál eddig senki sem jelentkezett. Ennek több oka van. Például az, hogy míg eddig az elnököt maguk közül választhatták meg a testületi tagok, a jövőben területi kamarák jelölnek e posztra, az MKIK hagyja jóvá, de a végső döntés Palkovics László miniszter kezében van. Aggodalomra ad okot, hogy az MKIK, amely a vállalkozói érdekeket képviseli, így túlzott szerepet kap, míg a fogyasztókat képviselő fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteknek nincs beleszólása a pályázati eljárásba. A testületek eddig általában három tagú tanácsban jártak el, s egy-egy tagot a jogvitát folytatók egy listáról választhattak ki, ezentúl a kijelölt egyetlen tanácstag dönt, s csak a két fél kérésére, illetve bonyolultabb esetekben vannak hárman. A hármas tanács tagjainál megelégszenek bármilyen felsőfokú végzettséggel, illetve két éves szakmai gyakorlattal és nem kell, hogy közöttük legyen jogász, míg az egyedül eljáró tanácstag esetén jogi, illetve közgazdászi diplomára van szükség. Az is távol tartja a testületi tagságra való jelentkezéstől a szakembereket, hogy az elnöknek minimum mindössze 60 ezer, az elnökhelyettesnek pedig legalább 40 ezer forint tiszteletdíjat fizetnek havonta, az eljáró tagok honorálása pedig jelképesnek tekinthető. A testületek folyamatos finanszírozásával is gondok voltak korábban. A jelentkezőknek többnyire munkaviszonyuk is van, ahonnan nem könnyű más elfoglaltságra elmenniük. Baranovszky György úgy értesült, hogy az MKIK megtiltotta, hogy a budapesti szakmai fórumon részt vegyenek a területi testületek képviselői, s az MKIK sem képviseltette magát. Az erre vonatkozó érdeklődésünkre az országos kamara ezt írta: "Az MKIK feladata a törvény szerint a területi kereskedelmi és iparkamarák által működtetett Békéltető Testületek tevékenységének koordinálása. Miután a jelenlegi testületek mandátuma a törvény szerint az év végén lejár, helyesebbnek tartjuk, hogy a jövőbeni működésről az újonnan megválasztott testületekkel tárgyaljunk." Végül Baranvoszky György azt is hozzátette, hogy a fogyasztóvédelmi törvény módosítását követően személycserék voltak államtitkári szinten, és bízik abban, hogy az új államtitkárság már hajlandó a párbeszédre. 

A magasabb értékű károkra kényesebbek vagyunk

Tavaly a budapesti békéltető testület előtt a legtöbb jogvita valamilyen hagyományos illetve internetes vásárlás  szavatossági, illetve jótállási igényének érvényesítéséhez kapcsolódott. Ezt követték a hírközéssel kapcsolatos szolgáltatások, a parkolási büntetések, az autópálya-matrica, illetve a repülőjegy vásárlással kapcsolatos problémák. De számosan panaszkodtak a közmű szolgáltatásokra is. Érdekes, hogy az építőipari szolgáltatások száma viszonylag csekély volt, viszont többnyire milliós ügyértéket képviseltek. Az utazási ügyek száma is kevés volt, de közülük a milliósok domináltak.

Szerző

Visszás családtámogatás: elképesztő összeg ment el a babaváró hitelre

Publikálás dátuma
2019.09.19. 08:30

Fotó: Vajda János / MTI
Két hónap alatt annyit fizettek ki 22 ezer családnak, mint amennyit az egymillió gyerekes család kapott januártól családtámogatásra. Van olyan család amely 20 milliós autó vásárlására használta fel közpénzt.
Brutálisan nagy összeg került az elmúlt hónapokban a fiatal magyar családokhoz a babaváró hitel keretében. Az emberi erőforrás tárca számai szerint a július elsejei indulás óta eltelt bő két hónapban 32 ezren igényelték és 22 ezren pedig szerződést is kötöttek már a kormány 10 millió forintos hitelére, amely bizonyos feltételek mellett támogatássá alakulhat. A hiteligénylők 90 százaléka a maximális 10 millió forintot igényli – így ők két hónap alatt 217 milliárd forinthoz jutottak – közölte a sajtóval Novák Katalin államtitkár. Mindeközben valódi családtámogatásra januártól ezidáig összesen 234 milliárd forintot költött az állam, ám ezen pénzen nem 22 ezer, hanem a több mint egymillió család osztozott az 1 millió 700 ezer gyermeke után után. A kormány egy évtizede nem emelte  a legfontosabb támogatást a családi pótlékot, igaz cserébe többször növelte a családi adókedvezményt. A július óta folyósított 10 millió forintos hitel kedvezményezettjei azok a fiatal házasok, aki vagy tervezik a gyermekek vállalást vagy nem, ráadásul a most kitalált 10 millió forintos hitel pénzügyi befektetésnek sem utolsó.  Az államkincstár adatai szerint a kifizetett 234 milliárd forintos családtámogatási kiadásából 182,6 milliárdot tett ki a családi pótlék, illetve további 33,9 milliárd forintot a gyermekgondozási támogatás. A családtámogatási kiadások évről-évre kis mértékben csökkennek, ugyanis a támogatási rendszerből több gyerek kerül ki, mint ahány születik. Azt, hogy hoz-e változást a kormány új családpolitikai csomagja, még korai megítélni, ám mivel a jogosultak köre szűk, széles körben nem ösztönöz a gyermekvállalásra. A program kritikusai kormány demográfiai intézkedéscsomagját nem is családpolitikai, családtámogatási eszköznek, hanem szimpla költségvetési keresletösztönző intézkedésnek tekintik. Ezt támasztják alá az első tapasztalatok is: bankvezetők körében végzett felmérések szerint az babaváró hitel után érdeklődök jelentős része – bizonyos bankoknál az igénylők több mint fele – a prémium ügyfelek közül (magas jövedelem, diploma, magas pénzügyi tudatosság) kerültek ki – olvasható a jegybank szeptemberi hitelezési jelentésben. A bankárok azzal is tisztában vannak, hogy ezen ügyfelek egy része kizárólag befektetési célra veszi fel a babaváró hitelt, vagyis attól egy jottányit sem javulnak a magyar társadalom demográfia jellemzői. Ugyanakkor a felmérésből az is kiderült, hogy mivel a hitel önerőként vehető figyelembe, olyan családok számára is elérhetővé teszi a bankhitelt, amelyek korábban nem voltak hitelképesek.  Az első két hónapban kifizetett 217 milliárd forintnyi hitelnek vélhetően csak kis része válik költségvetési teherré, hiszen a legtöbb esetben majd csak a kamattámogatást kell kifizetni, kisebb részben kell a hitelek 30, illetve 100 százalékát elengedni. Belátható, hogy az öt éves határidő alatt megszülethet az első, esetleg a második gyermek is, de a legritkább esetben születik öt egymást követő évben egy családban három gyerek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint ennek ellenére sem lesz olcsó mulatság az új konstrukció finanszírozása: a már elfogadott 2020-as költségvetésben a kormány 150 milliárd forintnyi kiadással számol – az jegybank szerint azonban ezek a számítások túlzóak, ők azzal kalkulálna, hogy 111 milliárd forintra rúghatnak ezek a kiadások. Az MNB azzal kalkulál, hogy a konstrukció teljes futamideje alatt a folyósított hitelek 30 százalékát kell majd elengedni - vagyis átlagosan egy gyerek születik meg a családokban- ez a MNB szerint csak jövőre 93 milliárd forint lesz. Szintén a jegybank becslése szerint az idei költségvetési kiadások 81 milliárd forintra rúgnak, ez az összeg elmarad a kormány becslésétől.   

Audi, Lexus, BMW közpénzből a "rászorulóknak"

 A februárban bejelentett „családpolitikai intézkedések” közül az nagycsaládosok autótámogatása volt az egyetlen olyan intézkedés, amely a nagycsaládosokat célozta – ám az is amolyan NER-esre sikeredett. A támogatás programba csak a hétszemélyes autók kerültek be, a támogatás feltétele három gyerek, ezért cserébe max 2,5 millió forintot kaphatnak a pályázók. Tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-on posztolta, hogy már 12814 igénylés érkezett – vagyis a program, alsó hangon 30 milliárd forintjába kerül majd az adófizetőknek, ezzel szemben a költségvetésben 3,3 milliárd forint van betervezve. Varga azt is írta, hogy milyen autókra vettek fel támogatást: a 12 ezer igénylésből eddig közel 700 autóra már szerződést is kötöttek. A lista elején középkategóriás Dacia, Ford, Opel és Škodák vannak, de lista végén már ott vannak azok a luxusmárkák, amelyek vásárlói biztosan nem szorultak rá a 2,5 milliós támogatásra ahhoz, hogy több mint 20 milliós indulóárú BMW-t, Volvo-t, Lexust, vagy épp Audit vegyenek – de hála a szabályozásnak, megtehették. 

Szerző

332,74 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.09.19. 07:16

Fotó: Shutterstock
Vegyesen mozgott a forint a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggel a bankközi piacon szerda estéhez képest.
Reggel hét óra körül 332,74 forinton állt az euró, miután szerda este magasabban, 332,86 forinton jegyezték. A svájci frank stagnált, szerda este 302,47 forinton, csütörtökön kora reggel 302,46 forinton jegyezték. A dollár 300,82 forintról 301,43 forintra erősödött. Az euró gyengült a dollárhoz képest: szerda este 1,1063 dollárt, csütörtök kora reggel 1,1040 dollárt ért az euró. 
Szerző
Témák
forint euró dollár