Kérdőívvel készül rá Handó az OBT újabb ostromára

A bírósági dolgozóknak kiküldött ív Handó Tünde javaslatát ismerteti, a cél az őt felügyelő Országos Bírósági Tanács puhítása lehet.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a „párbeszéd látszatát keltve” elektronikus kérdőívet küldött a bírósági dolgozóknak „Többet, jobbat, egymásért – modellváltás a bírósági önigazgatásban” címmel, - idézi az az Országos Bírói Tanács (OBT) közleményét az Index.

A bírói tanács szerint a kérdőívben az OBH elnöke közvetetten olyan kérdést is feltett, amely ellentétes a bírói szervezetek szabályait rendező sarkalatos törvény rendelkezésével, ugyanis az OBT választott tagjai nem visszahívhatók.

Az OBT közleményében látható fotók szerint a kérdőívben olyan kérdések szerepelnek:

• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírói Tanácsban valamennyi törvényszék, ítélőtábla és a Kúria önálló képviselettel kellene rendelkeznie?” (sic!)

• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírói Tanács tagjai a legdemokratikusabb úton, közvetlenül az összbírói értekezleteken, illetve a Kúria teljes ülésén kerüljenek megválasztásra?”

• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető a jövőben ne lehessen az Országos Bírói Tanács tagja?”

• „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírói Tanácsnak jelenlegi tagjai kitölthessék mandátumukat?”

Az OBT emlékeztet, Handó Tünde az elmúlt egy évben újra és újra előveszi a javaslatát, amellyel a legfőbb bírói tanács jelenlegi létszámát 15-ről 26 főre emelné. Eszerint az átmeneti időszakban – a jelenlegi tagok mandátumának lejártáig – a testület 36 fővel működne, és az is felmerült, hogy a jelenlegi tagoknak csak megosztott szavazatuk lenne.

Az újabb javaslat szerint az OBH elnöke arra is jogot formál, hogy egyoldalúan megtámadhassa az Alkotmánybíróságon, ha az OBT működésével összefüggő hatáskör-összeütközést észlel. Az OBT álláspontja szerint Handó Tünde – aki személyzeti döntései során rendszeresen figyelmen kívül hagyja vagy megkerüli a bírói testületek véleményét – a bírói önigazgatási modell megváltoztatását célzó javaslatát valódi egyeztetés nélkül, a legfőbb bírói önigazgatási testület és a bírák érdekképviseletét ellátó Magyar Bírói Egyesület bevonása nélkül készítette el, és a bírák véleményét is csak utólagosan kérte ki a most feltett irányított kérdésekkel.

Mint az Index felidézi, az OBH és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki nézeteltérés, miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította. Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében, ám azóta sem hívott össze tagválasztó küldöttgyűlést, amellyel megoldódna a létszámkérdés alkotmánybírósági vizsgálat nélkül is.