Előfizetés

Valami történt a csömöri polgármesteri hivatalban

Vas András
Publikálás dátuma
2019.09.19. 15:54
A csömöri polgármesteri hivatal
Fotó: Google Street View
– Egy fekete-fehér, bohócos plakátot lobogtattak, s ezzel kapcsolatban kiabáltak és fenyegetőztek – mondta a Népszava kérdésére Fábri István.
„Ma délelőtt Bánhidi Balázs fideszes polgármester-jelölt és Baczkó Márk fideszes képviselőjelölt ügyfélfogadási időn kívül, kikerülve a portaszolgálatot berontottak a polgármester irodájába. A titkársági szobán keresztülviharzottak, majd az ajtóval együtt félrelökték a polgármester titkárnőjét” – olvasható a csömöri önkormányzat és polgármesteri hivatal lapunkhoz eljutott közleményében. Az irodában Fábri István polgármester éppen munkamegbeszélést tartott, amikor kivágódott az ajtó.
– Egy fekete-fehér, bohócos plakátot lobogtattak, s ezzel kapcsolatban kiabáltak és fenyegetőztek – mondta a Népszava kérdésére a csömöri polgármester. – Aztán széttépték a plakátot, beszóltak valamit, amit nem értettem, majd kivonultak az irodából. Fábri István hozzátette, Bánhidiék nem először rontottak be váratlanul, néhány nappal korábban a páros a település jegyzőjét – aki egyben a helyi választási iroda vezetője is – vádolták meg alaptalanul és logikátlanul adatkezelési visszaélésekkel választási iroda munkatársai előtt. 
- Azt magyarázták, hogy mutyizik a jegyző, illetve hogy rájuk küldtünk mindenféle hatóságot – jegyezte meg a polgármester. – De nemcsak a hivatalban ilyen aktívak, az iskolában is népszerűsítik magukat, ami sok szülőt zavar. Közben mindenféle lejárató cikket írnak a Facebookra és az internetes újságukba. Az elmúlt három évtizedben soha nem volt példa, hogy választáson induló jelöltek ilyen elfogadhatatlanul agresszíven kampányoltak volna. Fellépéseik megbotránkozást és félelmet keltenek a hivatal dolgozóiban, amit természetesen megengedhetetlennek tartunk. Természetesen megkerestük az esettel kapcsolatban Bánhidi Balázst is, akiről nemrég annak kapcsán írtunk, hogy üzleti karrierjét felszámolt és fantomizált vállalkozások kísérték. Felhívtuk telefonon, de a bemutatkozás során meghallotta, hogy a Népszavától keressük, bontotta a vonalat, és többé fel sem vette.
Kapcsolódó
Fantomcégtől a községházig

„Neki vittek minket a falnak!” - rendkívüli nagygyűlésen szembesítheti követeléseivel a kormányt a MOK

Danó Anna
Publikálás dátuma
2019.09.19. 15:32

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Több mint ezer orvost vár a kamara.
Eddig több mint ezer orvos regisztrált a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által meghirdetett szombati nagygyűlésre. E fórumra várják a magyar orvosok a kormány képviselőit is, hogy követeléseikkel szembesítsék őket. „A kamara döntéshozói attól függően határoznak a további és szükséges lépésekről, hogy milyen válaszokat kapnak a nagygyűlésen a kormánytagoktól” – közölte Éger István, a köztestület elnöke az eseményről szóló csütörtöki sajtóbeszélgetésen. Az orvosi kamara azzal magyarázza a rendkívüli orvosi nagygyűlés összehívását, hogy a a tavaszi megállapodásuk ellenére sem teljesítette ígéreteit a kormány. „Megszületett az egyezség, letárgyaltuk a bértáblát, és már az aláírásra készültünk, amikor a kormány meggondolta magát, s megállapodásból nem lett semmi. Ennyire becsapva még soha nem voltunk az elmúlt években.” – fogalmazott Éger. Arra a kérdésre, hogy mitől romlott meg ennyire a kamara viszonya a kormánnyal, Éger úgy felelt: a hétköznapi ügyek intézésében jó a kapcsolatuk az Emberi Erőforrások Minisztériumával, de az érdekegyeztető tárgyalások megszakadtak. „Neki vittek minket a falnak!” – értékelte a történteket a kamara elnöke. Ezt követően gyorsan fölmérték tagjaik között, hogy meddig hajlandók elmenni. A belső szavazáson a válaszadók nagytöbbsége első lépésként a demonstrációs nagygyűlésre szavazott. A válaszokból kiderült, hogy tagok hajlandóak tömegesen felmondani az önkéntes túlmunkaszerződéseiket. A MOK a szombati erődemonstrációval követeli a tárgyalásokon egyeztetett bértábla haladéktalan bevezetését a kórházi-, a járóbeteg- és az alapellátásban. Aszerint 2022-ig a szakorvosi minimum bérnek bruttó 900 ezer forintot el kell érnie. S amennyiben ez megkapják, úgy nulla toleranciát hirdetnek a hálapénzre. Követelik továbbá, hogy a nyugdíjas korú orvosok méltatlan, diszkriminatív helyzetét szüntessék meg a nyugdíj melletti foglalkoztatás és az adózás tekintetében is. Éger István szerint foglalkozni kell az úgynevezett „non-doktori képzésben” végzettek helyzetével, továbbá elvárják, hogy a működési minimális feltéteteleit az intézményekkel tartassák be. Azaz csak az a szolgáltató láthasson el beteget, ahol a feladatra vannak szakemberek. Éger beszélt arról is, hogy a pénzügy-, a humán- és a miniszterelnökséget vezető minisztert hívták meg a nagygyűlésükre, közülük eddig csak az Emmi jelzett vissza, onnan Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár jelezte részvételét. Mint ismeretes, a MOK-nál kampányidőszak van, tart a küldöttek választása, és még idén ősszel voksolnak az új elnökségről. Az orvosi bérek tavaszi fiaskója a lehető legrosszabbkor jött a kamara jelenlegi vezetésnek, amely eddig a kedélyek lehűtésére törekedett. Annál is inkább, mert az 1001 orvos a hálapénz ellen nevű közösségen belül formálódott Újratervezés csoport a kamara átalakítását szorgalmazza. Többek között épp a gyenge érdekképviseletet rója fel a kamara vezetésének. Csütörtökön Hegedűs Zsolt, az Újratervezés szóvivője a medicalonline.hu-n arról beszélt, hogy Éger István 16 éves regnálása alatt, sőt, az elmúlt 30 évben az orvosi kamarában nem változott semmi, az eredmények is láthatatlanok. Ahogyan a kamara, úgy az ellátórendszer sem transzparens. „Éppen ezért itt az ideje, hogy töréspontra vigyük ezt a kérdést. A kamarának sokkal nagyobb lendülettel kellene beleállnia a vitába, és felhívni a döntéshozók, a lakosság figyelmét arra: már nincsenek tartalékok a rendszerben.” – mondta Hegedűs Zsolt. Közölte azt is: a kamara elnöki posztjára Kincses Gyulát jelölték, aki jártas az államigazgatásban, és rendelkezik a pozíció betöltéséhez szükséges diplomáciai érzékkel, szakmapolitikai tudással.

Orbán: vannak területek, ahol a szabályok nem vagy nem úgy érvényesek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.19. 15:18

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A miniszterelnök mintha saját ars poeticájáról elmélkedett volna az Alkotmányvédelmi Hivatal átadóján.
A modern magyar államnak szüksége van titkosszolgálatra, alkotmányvédelemre, nemzetbiztonsági szolgálatokra, és minden hasonló tevékenységre - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) új, XI. kerületi épületének átadási ünnepségén az MTI szerint. Az épület csaknem 30 milliárd forintba került, amit Orbán egyszerűen azzal magyarázott: "A magyar államnak rég nem volt 
  • annyi ereje,
  • annyi képessége,
  • ilyen elszánt kormánya
  • és ilyen jól teljesítő gazdasága,
hogy megengedhesse magának, és az a normális, hogy ezt megteheti." Az új ingatlanban az AH négy, eddig különböző helyszínen működő szervét költöztették egybe. A miniszterelnök építészeti szempontból is értékelte az átadott központot, szerinte egyenes vonalai világosságot, következetességet, fegyelmezettséget sugároznak, a kialakítás jól adja vissza azokat a tulajdonságokat, amelyeket a kormány és a belügyminiszter elvár az intézménytől. Ekkor tért rá Orbán az ars poeticának is beillő mondatának bevezetésére. Hevenyészve felvázolta a titkosszolgálati munka történelmi-társadalmi múltját és jelenét, majd kimondta a tételmondatot:
"Mindenkinek vannak érdekei, és az érdekek érvényesítésének ugyan vannak kitaposott, jogilag szabályozott mezsgyéi, de vannak olyan határterületek, ahol a szabályok nem vagy nem úgy érvényesek."

Orbán Viktor miniszterelnök (k), Pintér Sándor belügyminiszter (j) és Kiss Zoltán nb. vezérőrnagy, az AH főigazgatója (b) az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) új székházának átadásán
Fotó: Máthé Zoltán / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Hozzátette: "E területeken az ellenfeleink is dolgoznak, mi sem tehetjük meg, hogy nem dolgozunk, erre valók a titkosszolgálatok." A közelmúlt szuperhős-filmek szintű kommunikációja után nem meglepő, hogy Orbán a titkosszolgálatok megerősítését és központosítását úgy magyarázta, mint aki egyszerre vállal főszerepet az Elnök emberei című sorozatban, és egy James Bond-filmben: "Magyarország erősödik, és így az iránta táplált érdeklődés is nő. Az országnak egyre nagyobb a befolyása Közép-Európában, valamint az Európai Unióban, és ennek vannak következményei a rivális államokra nézve is. A fokozott érdeklődésről tudnunk kell, ezt szabályoznunk kell, és ott, ahol kell, el kell hárítanunk azt." Végül megdicsérte a titkosszolgálatok elmúlt kilenc évi teljesítményét, "minden mérhető szempontból jól, sőt kiválóan teljesítettek" - mondta, és külön kiemelte, hogy ebben
nagyon is egyetértenek a titkosszolgálatokért felelős belügyminiszterrel, Pintér Sándorral.

Kiss Zoltán, az AH főigazgatója is beszélt az átadón, de ő inkább a szervezés gyakorlati oldalát ecsetelte. Szerinte az egybeköltözés azért volt indokolt, hogy még hatékonyabb legyen a rendvédelmi szervek működése, majd megdicsért a kivitelezők munkáját végzett. Az átadott ingatlan megfelel mindazon követelményeknek, amelyeket a kor kihívásai támasztanak, valamint a magyar és NATO-s jogszabályok, rendelkezések előírnak - hangoztatta a főigazgató.

Érdekességek az épületről

Az új, 30 milliárdból felhúzott épület hatszintes, mintegy 35 ezer négyzetméter alapterületű. Az informatikai rendszer kialakításához 1200 kilométernyi kábelt használtak fel. Megtalálható benne egy 300 fős befogadóképességű konferenciaterem. Több mint ötven védett helyiséget alakítottak ki, és kiemelten védett tárgyalókat is építettek.