Péntekre tűzték ki az első olyan fehér házi nemzetbiztonsági tanácsülést, amelyen a Pentagon már kész alternatívákat terjeszthet az elnök elé, milyen választ adjon az Egyesült Államok az előző hét végén szaúdi olajipari létesítményeket ért rakéta- és dróntámadásokra. A támadások következtében olyan jelentősen visszaesett Szaúd-Arábia olajkitermelése, hogy az már a világpiacon is éreztette hatását. Jemeni felkelők – akiket egyébként Irán támogat - ugyan maguknak vindikálták a fegyvertényt, ám szaúdi, amerikai és izraeli állítások szerint a jelek arra mutatnak, hogy közvetlenül Irán volt az akció végrehajtója. Teheránban ezt vehemensen tagadják.
Ha a vád igaz, akkor a perzsa állam „szintet lépett”, súlyos katonai agressziót követett el az Egyesült Államok legfontosabb közel-keleti arab szövetségese ellen, amit Washington nem hagyhat válasz nélkül, ha nem akarja, hogy ráégjen a bélyeg, képtelen megvédeni barátait. Mike Pence amerikai alelnök ennek szellemében „háborús cselekedetnek” minősítette a szaúdi olajipari létesítményekben okozott rombolást. Ha viszont az Egyesült Államok a megtorló csapásmérés mellett dönt, akkor kiterjedt háborúba is bonyolódhat Iránnal, legalábbis Teherán ezzel fenyegetőzik.
Sok múlik azon, hogy a térségben illetékes amerikai Középső Parancsnokság (Central Command) helyszínelői, nyomelemzői, akik valósággal ellepték a támadás szaúdi helyszínét, milyen következtetéseket vonnak le a roncsokat átvizsgálva, mennyire tudnak kőkemény bizonyítékot felmutatni arra, hogy az akcióért Irán volt a felelős. Ez kulcsfontosságú lehet abban, hogy milyen lesz az esetleges amerikai csapásmérés nemzetközi fogadtatása.
A Pentagon szerint a helyszíni vizsgálódás eredményeinek a kiértékelése még nem fejeződött be. Mike Pompeo külügyminiszter ugyanakkor már gyakorlatilag elkönyvelte az iszlám köztársaság felelősségét. Trump – aki elnökként az amerikai fegyveres erők „főparancsnoka”, vagyis a legfelső katonai utasítások kiadója is - választhatja azt a lehetőséget, hogy a katonák által elé tett iráni potenciális célpontlistáról kiválaszt többet vagy kevesebbet, és azokra rakétacsapást mérnek a levegőből. Dönthet úgy, hogy mellőzzék a fizikai rombolást, és ehelyett intézzenek kibernetikai rohamot az iráni állami infrastruktúra ellen, de juthat arra a következtetésre is, hogy elég lesz, ha megerősítik a szaúdiak védelmi kapacitását az ország északi, keleti részén, amelyet a támadás érintett. Szintén szóba jöhet az Irán elleni amerikai szankciók még drákóibb elemeinek a bevezetése, illetve újabb nemzetközi politikai és gazdasági lépések kezdeményezése Teherán ellen, a perzsa állam lehetőség szerinti teljes nemzetközi elszigetelésére irányuló törekvés. Ennek jegyében Donald Trump már tegnap újabb, ezúttal a perzsa állam bankját sújtó szankciókat jelentett be.
Joseph Dunford tábornok, az amerikai haderőnemek vezérkari főnökeiből álló egyesített bizottság elnöke azt hangsúlyozta újságírók előtt, hogy az elnök döntése a katonai szempontoknál átfogóbb, politikai mérlegelés eredménye lesz.
Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter mindenesetre kilátásba helyezte, hogy „mindenre kiterjedő” háborúhoz vezetne, ha Washington az Irán elleni katonai csapásmérés mellett döntene.
Joseph Dunford tábornok, az amerikai haderőnemek vezérkari főnökeiből álló egyesített bizottság elnöke azt hangsúlyozta újságírók előtt, hogy az elnök döntése a katonai szempontoknál átfogóbb, politikai mérlegelés eredménye lesz.
Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter mindenesetre kilátásba helyezte, hogy „mindenre kiterjedő” háborúhoz vezetne, ha Washington az Irán elleni katonai csapásmérés mellett döntene.
