Pengeélen a háború: a Pentagon már kész alternatívákat terjeszthet Trump elé

A nyílt fegyveres konfliktus kockázatát hordozó légicsapásoktól a készültség egyszerű növeléséig több döntési lehetőség vár Donald Trumpra Irán ügyében.

Péntekre tűzték ki az első olyan fehér házi nemzetbiztonsági tanácsülést, amelyen a Pentagon már kész alternatívákat terjeszthet az elnök elé, milyen választ adjon az Egyesült Államok az előző hét végén szaúdi olajipari létesítményeket ért rakéta- és dróntámadásokra. A támadások következtében olyan jelentősen visszaesett Szaúd-Arábia olajkitermelése, hogy az már a világpiacon is éreztette hatását. Jemeni felkelők – akiket egyébként Irán támogat - ugyan maguknak vindikálták a fegyvertényt, ám szaúdi, amerikai és izraeli állítások szerint a jelek arra mutatnak, hogy közvetlenül Irán volt az akció végrehajtója. Teheránban ezt vehemensen tagadják.

Ha a vád igaz, akkor a perzsa állam „szintet lépett”, súlyos katonai agressziót követett el az Egyesült Államok legfontosabb közel-keleti arab szövetségese ellen, amit Washington nem hagyhat válasz nélkül, ha nem akarja, hogy ráégjen a bélyeg, képtelen megvédeni barátait. Mike Pence amerikai alelnök ennek szellemében „háborús cselekedetnek” minősítette a szaúdi olajipari létesítményekben okozott rombolást. Ha viszont az Egyesült Államok a megtorló csapásmérés mellett dönt, akkor kiterjedt háborúba is bonyolódhat Iránnal, legalábbis Teherán ezzel fenyegetőzik.

Sok múlik azon, hogy a térségben illetékes amerikai Középső Parancsnokság (Central Command) helyszínelői, nyomelemzői, akik valósággal ellepték a támadás szaúdi helyszínét, milyen következtetéseket vonnak le a roncsokat átvizsgálva, mennyire tudnak kőkemény bizonyítékot felmutatni arra, hogy az akcióért Irán volt a felelős. Ez kulcsfontosságú lehet abban, hogy milyen lesz az esetleges amerikai csapásmérés nemzetközi fogadtatása.

A Pentagon szerint a helyszíni vizsgálódás eredményeinek a kiértékelése még nem fejeződött be. Mike Pompeo külügyminiszter ugyanakkor már gyakorlatilag elkönyvelte az iszlám köztársaság felelősségét. Trump – aki elnökként az amerikai fegyveres erők „főparancsnoka”, vagyis a legfelső katonai utasítások kiadója is - választhatja azt a lehetőséget, hogy a katonák által elé tett iráni potenciális célpontlistáról kiválaszt többet vagy kevesebbet, és azokra rakétacsapást mérnek a levegőből. Dönthet úgy, hogy mellőzzék a fizikai rombolást, és ehelyett intézzenek kibernetikai rohamot az iráni állami infrastruktúra ellen, de juthat arra a következtetésre is, hogy elég lesz, ha megerősítik a szaúdiak védelmi kapacitását az ország északi, keleti részén, amelyet a támadás érintett. Szintén szóba jöhet az Irán elleni amerikai szankciók még drákóibb elemeinek a bevezetése, illetve újabb nemzetközi politikai és gazdasági lépések kezdeményezése Teherán ellen, a perzsa állam lehetőség szerinti teljes nemzetközi elszigetelésére irányuló törekvés. Ennek jegyében Donald Trump már tegnap újabb, ezúttal a perzsa állam bankját sújtó szankciókat jelentett be.

Joseph Dunford tábornok, az amerikai haderőnemek vezérkari főnökeiből álló egyesített bizottság elnöke azt hangsúlyozta újságírók előtt, hogy az elnök döntése a katonai szempontoknál átfogóbb, politikai mérlegelés eredménye lesz.

Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter mindenesetre kilátásba helyezte, hogy „mindenre kiterjedő” háborúhoz vezetne, ha Washington az Irán elleni katonai csapásmérés mellett döntene.