Kézzsibbadás is utalhat pajzsmirigy rendellenességre

Publikálás dátuma
2019.09.20. 14:14

Fotó: MICROGEN IMAGES/SCIENCE PHOTO LI / AFP
Az egyértelmű jelek mellett vannak olyan tünetek, amelyeknél meglepő lehet, amikor kiderül, hormonális ok áll a hátterében.
A rendszertelen étkezés, a stresszes életmód miatt napjainkra népbetegséggé vált a hasfájás, a puffadás. A rostban szegény táplálkozás, a kevés folyadékfogyasztás és a mozgásszegény életmód miatt gyakran jelentkezik székrekedés. Ha életmódváltás ellenére a panaszok nem múlnak, pajzsmirigy alulműködés is állhat a háttérben. Ennek ellenkezője, a gyakori hasmenés pedig túlműködés jele is lehet – mondta Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. 
Az alagút szindróma néven ismert betegség esetén a kézben, csuklóban, főleg éjszaka jelentkezik fájdalom vagy zsibbadás. Ilyen tüneteket okozhat a kéz túlerőltetése, de valamilyen gyulladás, sérülés is. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy a csökkent pajzsmirigy működés is lehet ezért felelős.
„Egy számítógépes program segítségével rangsoroltuk a pajzsmirigy alulműködéssel kezelt betegek panaszait, és ez alapján az a meglepő eredmény született, hogy a kezek zsibbadására vonatkozó panasz gyakran megelőzte az orvosi irodalomban ismert, tipikus tüneteket” - mondta a professzor.
A pajzsmirigy túlműködéssel járó Basedow-kór első tünete gyakran a szemek megnagyobbodása, kidülledése. Ez azonban nem az egyetlen szemet érintő panasz, amely összefüggésbe hozható a pajzsmiriggyel. Az egyre több ember életét megkeserítő szemszárazságért leginkább a légkondicionáló berendezéseket és a számítógépezést teszikk felelőssé, pedig pajzsmirigy betegség kezdeti jele is lehet. „Ilyen esetekben a szemcsepp használatával nem, csak az alapbetegség kezelésével szüntethetők meg a szúró érzéssel, szemek kivörösödésével járó tünetek.”
Szerző
Témák
pajzsmirigy

Emelkedik a "rossz" koleszterinszint a menopauza után

Publikálás dátuma
2019.09.19. 17:17

Fotó: COLLANGES/V / AFP
Növekszik a menopauzán átesett nők koleszterinszintje, ennek okát azonban egyelőre nem állapították meg ausztrál kutatók.
Növekszik a menopauzán átesett nők koleszterinszintje - állapították meg több mint 100 ezer nő adatainak vizsgálatával az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) munkatársai. Ambikairajah szakértő elmondása szerint kutatásaik során arra jutottak, hogy a menopauzán átesett nőknél általában az ajánlott szint feletti az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) szintje - olvasható a MedicalXpress egészségügyi portálon. Az LDL segíti a zsírsejtek szállítását a testben és gyakran rossz koleszterinnek is nevezik.
"A menopauzán átesett nők koleszterinszintje magasabb, mint a menopauza előtt álló nőké. Emiatt náluk magasabb a szív-, érrendszeri betegségek, például a szívbetegség és a szélütés kockázata"

- mondta Ambikairajah.

A szakértő szerint további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, mi okozza a növekedést.
"AZ LDL-t rossz koleszterinnek, míg a HDL-t (nagy sűrűségű lipoprotein) jó koleszterinnek tartják, de mindkettőre szükségünk van testünk működéséhez"

- emelte ki a szakértő.

 "Az LDL-profil minden nő esetében más a kockázati tényezőktől függően. Ha valakinél nem áll fenn a túlsúly vagy a koszorúér-problémák kockázata, az LDL szintje lehet magasabb, mint annál, aki például túlsúlyos. A tanulmány rávilágít, hogy a menopauza után lévő nőknek ellenőriztetniük kell LDL-szintjüket és azt, hogy esetükben fennáll-e valamilyen rizikó" - fejtette ki Ambikairajah.
Szerző

Kiütés nélkül is viszkethetünk

Publikálás dátuma
2019.09.19. 14:45

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Vakarózásra általában a bőrön jelentkező kiütések késztetnek, de ezek hiányában is több oka lehet a viszketésnek.
„Gyakran ártatlan okok húzódnak meg a viszketés megjelenése mögött, de fontos, hogy ezt szakorvos diagnosztizálja, hiszen ki kell zárni az idegek, a vese, a máj, a pajzsmirigy egyes betegségeit” – mondta Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus. Ehhez figyelembe kell venni, hogy állandóan vagy időszakosan jelentkezik-e a viszketés, a teljes testet érinti vagy csak bizonyos területet, enyhe vagy erős az inger, mióta tart, van-e konkrét kiváltó oka. 
A viszketés lehetséges oka lehet a száraz bőr, amelynek felszíne különösen a hidegebb hónapokban pikkelyessé is válhat. Ilyenkor a bőrgyógyász a gyakori, rendszeres hidratáláson túl életviteli tanácsokat és speciális készítményeket is tud ajánlani. Szúnyog, pók, ágyi poloska és más rovarok is ejthetnek olyan csípést, amely viszketést és irritációt okoz. Az esetek döntő többségében ezek nem igényelnek kezelést, de ha a viszketés nem múlik el néhány nap alatt, esetleg romlik, vagy a csípés helye felülfertőződik, érdemes megmutatni orvosnak. 
Viszonylag gyakori, hogy bizonyos, főleg magas vérnyomásra szedett gyógyszerek viszketést okoznak mellékhatásként, kiütésekkel vagy anélkül. Bizonyos idegeket is érintő rendellenességek, betegségek akár viszketést is okozhatnak, ilyen például a stroke, a cukorbetegség vagy a herpesz vírus okozta betegség után jelentkező neuralgia. Az idegeket érintő sérülések következményeként is jelentkezhet ilyen panasz. 
A vesebetegség, különösen előrehaladott stádiumban, okozhat bőrviszketést, bár ennek konkrét kiváltó oka még nem teljesen ismert. Az olyan májbetegségek, mint a cirrózis és a hepatitis okozhatnak viszketést, amely gyakran a tenyéren és a talpon a legkínzóbb. Néhány betegnél a meleg és az éjszaka fokozza a tünet súlyosságát. Bár a bőrdaganatok nem feltétlenül járnak szignifikáns tünetekkel, korai jelként néha jelentkezhet viszketés. A nyirokrendszer daganatos megbetegedése – más jellegzetes tünetek mellett – akár viszketést is okoz. Ebben az esetben természetesen elsősorban az alapbetegséget kell kezelni – tette hozzá a szakember.
Szerző
Témák
viszketés