Napsütéses, igazi kiránduló időt hoz a hétvége

Publikálás dátuma
2019.09.21. 09:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 22 fok között várható szombaton.
Kevés felhő és sok napsütés jellemzi majd az előttünk álló hétvége időjárását – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az előrejelzés szerint szombaton nem lesz csapadék, de a szél déliesre fordul, és a Kisalföldön megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 22 fok között várható, késő estére 6 és 13 fok közé csökken a hőmérséklet. Vasárnap is túlnyomóan derült, száraz időre számíthatunk, csak késő délutántól növekszik meg nyugat felől a fátyolfelhőzet. A délkeleti, déli szél megélénkül, északnyugaton helyenként megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 24 fok között alakul.
Szerző

A Kúriának kell eldöntenie, hogy Gulyás kampányolt-e Karácsony ellen

Publikálás dátuma
2019.09.21. 09:22

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A Nemzeti Választási Bizottság szerint a miniszter munkaköréhez tartozik, hogy forrásmegvonással fenyegetőzzön. Karácsony Gergely nem hagyja annyiban.
A Kúriához fordult Karácsony Gergely, mert szerinte tévesen mondta ki a Nemzeti Választási Bizottság, hogy Gulyás Gergely miniszter szavai nem minősülnek kampánytevékenységnek. A főpolgármester-jelölt nem nyugszik bele ebbe a döntésbe, és a TASZ jogi segítségével tovább viszi az ügyet - írja a 24.hu.
Az ügy azzal kezdődött, hogy Gulyás miniszter azt mondta egy kormányinfón: aki alkalmas főpolgármesternek, az együttműködést keres a kormánnyal, aki alkalmatlan, mint Karácsony Gergely, az pedig elutasítja az együttműködés lehetőségét és hadállásnak tekinti a főpolgármesteri tisztséget. Ezzel azt a korábbi állítását támasztotta alá újra Gulyás, hogy
a Tarlós István és Orbán Viktor között kötött megállapodás – ami körülbelül 1000 milliárd forintnyi Budapestnek juttatandó fejlesztési támogatásról szól – érvényét veszítheti, ha más lesz a polgármester, mint a fideszes jelölt.

Karácsonyék ekkor fordultak panasszal a választási bizottsághoz, mert szerintük ez jogszerűtlen kampányolással, valamint a választás alapelveinek és tisztaságának megsértésével is gyanúsítható a kormány a miniszter szavai miatt.
A kifogást 8:5 szavazati aránnyal elutasította a bizottság. 
Rádi Péter elnök azzal érvelt az elutasítás mellett, hogy Gulyás Gergely miniszteri feladatkörébe tartozik az is, hogy együtt kell működnie az aktuális főpolgármesterrel, és a nyilatkozatát is ennek szellemében tette, arról beszélt, milyen lesz ez az együttműködés.

A TASZ által fogalmazott beadvány szerint viszont nem feladata a miniszternek, hogy megítélje a főpolgármester-jelöltek alkalmasságát, így nyilvánvalóan kampányolt Gulyás a beadvány szerint Tarlós mellett. A Kúriának szóló levél szerint, ha az NVB érvelése helytálló, akkor az is beleférne, hogy Pintér Sándor levelet küld minden rendőrnek, hogy szerinte ki alkalmas Budapest vezetésére.
Szerző
Frissítve: 2019.09.21. 09:27

Cukorriadót fújtak a nemzetközi egészségügyi szervezetek

Publikálás dátuma
2019.09.21. 09:00

Fotó: Andrey Burstein
A dohányhoz hasonló státuszba kerül a cukor a fejlett világban: megtűrik, de kiemelt kockázatként kezelik, és korlátozzák a fogyasztását – egyelőre szelíd eszközökkel.
Csendes cukorriadót fújtak a nemzetközi egészségügyi szervezetek a cukorfogyasztás visszaszorítása és a kockázatok tudatosítása érdekében. Az ENSZ-heztartozó World Health Organisation (WHO) aktuális iránymutatása a felnőttek és a gyerekek cukorfogyasztásának radikális csökkentésére szólít fel. Konkrétan arra, hogy az ún. szabad cukrok, vagyis az élelmiszerekhez mesterségesen hozzákevert cukorféleségek aránya ne haladja meg a teljes napi energiabevitel 10 százalékát – ez az arány (tekintve, hogy rengeteg olyan élelmiszeripari termékben van cukor ízfokozóként, ahol sosem gondolnánk: sós kekszekben, chipsekben, 100 százalékosnak hirdetett paradicsomlevekben stb.) gyakorlatilag cukormentes táplálkozást jelentene. Külön kiadványok foglalkoznak a szénsavas és szénsavmentes üdítők cukortartalmával, amit az átlagember – mivel nem megeszi, hanem megissza – általában nem számít bele a cukorfogyasztásába. Pedig fontos lenne beleszámítani: egy 0,33 literes kóla vagy Fanta az ajánlott napi cukorbevitel kétszeresét, egy ugyanekkora energiaital a három- ötszörösét (!) tartalmazza. A radikális, már-már tiltás-értékű WHO-ajánlás indoklása, hogy a szabad cukrokat egyértelmű tudományos bizonyítékok alapján olyan, a lakosság egyre nagyobb arányát sújtó népbetegségek fő vagy jellemző okaként azonosították, mint a túlsúly, a fogszuvasodás, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések és a 2-es típusú cukorbetegség. Ezek azonban csak a legáltalánosabban ismert, legtöbb kutatási eredménnyel alátámasztott kockázatok, miközben a cukor bűnlajstroma napról napra gyarapszik. Egy egészen friss, csütörtökön a Medical News Today felületén publikált átfogó nemzetközi vizsgálat szerint az indokolatlan cukorfogyasztás áll számos krónikus gyulladás, illetve a gyulladások által kiváltott súlyos megbetegedés mögött. Ahogyan a dokumentum fogalmaz, ilyenkor a szervezet immunrendszere „rossz irányban” aktiválódik, és az egészséges sejteket károsítja, például reumatoid arthritist okozva. A több cukor bevitele egyértelműen összefügg a gyulladás-kockázat növekedésével, különösen a cukros italok fogyasztása esetén – állítja a tanulmány, amely a krónikus gyulladásos állapot olyan tüneteit azonosítja, mint a depresszió, a szorongás, az állandósult testi fájdalom, az álmatlanság és fáradékonyság, a székrekedés, hasmenés illetve savas reflux, az elhízás, valamint a gyakori fertőzések jelentkezése. A krónikus gyulladás szignifikánsan nagy kockázatot jelent a cukorbetegség, a depresszió és a demencia szempontjából. A kutatási összefoglalóban ugyanakkor az is szerepel: „amikor az emberek kevesebb cukrot esznek vagy isznak, a vérben lévő gyulladás-markerek szintje csökken” - ami arra utal, hogy a cukrok által okozott káros hatás a cukorbevitel visszaszorításával mérsékelhető, sőt vissza is fordítható. A cukor elleni harc mozgó célpontra való vadászatnak tűnik, a fókusz folyamatosan változik – most leginkább a cukros italok vannak célkeresztben. A WHO rákkutató intézete (International Agency for Research on Cancer - IARC) szeptember elején tette közzé kutatási eredményeit arról, hogy a naponta legalább 250 ml üdítőt fogyasztók a kontrollcsoportnál lényegesen nagyobb eséllyel halnak korai halált. Egy korábbi francia kutatásban azt találták, hogy a cukrozott üdítők a rák kockázatát is növelik: napi 100 ml cukros ital közel 20 százalékkal fokozza a daganatos betegségek kialakulásának esélyét. Az IARC anyagában az olvasható, hogy a cukrozott és a cukormentes (alternatív édesítőszereket tartalmazó) üdítők is ártalmasak lehetnek: előbbiek főként az emésztőszervi, utóbbiak a szív- és érrendszeri problémákkal hozhatók összefüggésbe, de például a Parkinson-kór valószínűségét mindkettő növeli. A tanulmány szerzői sürgetik az egészségügyi szervezetek vezetőit, hogy lépjenek fel határozottabban a cukrozott italok fogyasztása ellen. Itt lenne az ideje: a világ cukorfelhasználása a gazdasági válságot követő átmeneti lassulás után 2015 óta ismét gyorsuló ütemben nő.  

Az édes élet vége

Az elmúlt 30 évben az egykor 12 gyárból álló cukorgyár hálózata egyetlen üzemre olvadt, az „utolsó mohikán” az angol-osztrák érdekeltségű, bécsi székhelyű Agrana Beteiligungs Ag. élelmiszeripari vállalat magyarországi cége. Fénykorában a magyar cukoripar 500 ezer tonna cukrot gyártott, az akkori évi 300 ezer tonnás hazai igényen kívül bőven jutott exportra is. Ehhez mintegy 130 ezer hektár termőterület állt rendelkezésre, ami mára 14 ezer hektárra zsugorodott. Máig tart a vita, hogy szükség volt-e a cukoripar privatizálására, vagy sem, és ha igen, akkor úgy kellett-e végrehajtani, ahogy az történt a rendszerváltás környékén (legalább 7 feldolgozóüzem korszerűnek számított a ’90-es évek elején). A magyar gyártás helyzetét alaposan megrendítette az 1968-ban bevezetett kvótarendszert felszámoló uniós cukorreform. A kvóta-szisztéma támogatásokkal igyekezett védeni az közösség termelőit az alacsony világpiaci áraktól. Az indokok között szerepelt, hogy cukorrépából sokkal drágábban és nagyobb energiaráfordítással lehet répacukrot előállítani, mint cukornádból nádcukrot – de a cukornádtermelő harmadik világbeli országokat is támogatja ezzel a lépéssel az Európai Unió. Az intézkedés 2006. júliusában lépett hatályba. A reform során előbb megvágták a kvótákat, így Magyarország a korábbi évi 400 ezer tonnás kvótájának háromnegyedét leadta, s 105 ezer tonna cukrot állíthatott elő, amihez átlagosan 750 ezer tonna cukorrépára volt szükség. Mivel 2017-ben a kvóta rendszer megszűnt, ilyen kötöttség ugyan már nincs, de a termőterület és a termesztett mennyiség is alaposan lecsökkent. Sok gazdának ugyanis megérte, hogy ha a cukorrépa-termesztés helyett áttért más növényi kultúrákra, például gabonára, olajos növényekre, akkor tonnánként a leadott kvótáért nagyjából 65-66 ezer forintot kapott, természetesen a földalapú támogatás mellé. Az is a cukorrépa termesztés feladására ösztönözhette a termelőket, hogy ez az ágazat költségigényes. Abban a lapunk által megkérdezett szakemberek egyet értenek, hogy a bezárt cukorgyárak újraindítására, vagy korszerű új üzemek építésére a rendkívül magas, több milliárdos költségek és a hosszú megtérülés miatt vajmi kevés az esély. – Bihari Tamás

Mennyi az annyi?

A WHO a napi teljes energiabevitel 10 százalékában (2000 kcal-os étrendnél 50 grammban) állapítja meg a felnőttek és gyermekek ajánlott hozzáadott cukorfogyasztását – mondta el lapunknak dr. Kovács Viktória Anna, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) táplálkozástudományi szakértője. S rögtön hozzá is tette, hogy további egészségelőnyökkel járhat a WHO legutóbbi ajánlása szerint, ha ezt a mennyiséget napi öt százalék alá tudjuk szorítani. Ez 2000 kcal-os étrend esetén mindössze 100 kalória, 25 gramm. Egy három éves gyerek napi energia-szükségletének ez az öt százalék 13 gramm cukorral egyenlő, amit egy pohár gyümölcsnektár nagyjából fedez is. A szakember szerint két éves kor alatt egyáltalán nem ajánlott cukrot adni a gyerekeknek. Az édes íz preferencia velünk született tulajdonság – hangsúlyozta dr Kovács Viktória Anna - így ha a várandós anya sok cukrot fogyaszt a terhesség alatt, akkor az is ráerősít erre. A cukor hatására a szervezetben opiátok szabadulnak fel. Ez az anyag a fájdalomcsillapító mechanizmus része, az agyban kellemes érzést vált ki. Ha az édes ételek adásával erre folyamatosan ráerősítünk, akkor a kisgyerek mindig az édes ízt fogja preferálni, és ahányszor csak lehetősége adódik, mindig az édeset fogja választani, abból eszik majd többet. A világ országaiban – mindenütt más-más eszközökkel – próbálják az élelmiszeripart arra kényszeríteni, hogy egészségesebb termékeket gyártson. A magyar állam például nyolc évvel ezelőtt a népegészségügyi termékadót vetett ki a túl sok hozzáadott cukrot tartalmazó termékek után. Ebből is elsősorban az előrecsomagolt cukrozott készítmények (csokoládé, rágó, marcipán, cukorka, keksz, ostya, fagylalt, jégkrém stb.) után fizetett adóbevétel volt meghatározó. A hazai cukorfogyasztás a napi ajánlott energiabevitel 7,6 – 8,6 százaléka között volt 2014-ben, ami a WHO ötszázalékos ajánlása felett alakult. A cukros termékek (pl. cukrozott gyümölcslevek, szénsavas üdítőitalok) egy főre jutó fogyasztása az adó kivetését követően visszaesett, de később ismét emelkedésnek indult. Az OGYÉI tíz évvel ezelőtt indította útjára a HAPPY hét elnevezésű kezdeményezését, mellyel arra hívják fel a figyelmet, hogy ha szomjasak vagyunk, vizet igyunk, és ne cukrozott italokat – ez szintén összecseng a WHO javaslataival. – D. A.

Csak természetesen

Vannak az élelmiszerekben természetese formában jelen lévő cukrok - melyek a zöldségekben, gyümölcsökben, gabonafélékben, tejben és tejtermékekben fordulnak elő, és vannak az ételekhez vagy feldolgozott élelmiszerekhez hozzáadott cukrok, amelyek az eltarthatóságot, az ízt, az állagot befolyásolják. Míg a természetes cukrok részei a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, a hozzáadott cukorra néhány kivételes helyzettől eltekintve nincs szükségünk, extra kalóriaként jelenik meg a táplálkozásban.

Amit tudni akartál a cukorról…

A valós kockázatokról és a tévhitekről a Semmelweis Egyetem két munkatársával dr. Székely Andrea anatómussal, egyetemi docenssel és dr. Kardon Tamás kutatóorvossal, az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet docensével beszélgettünk.
Létezik a szervezetben cukorhiány?  A mi táplálkozási viszonyaink között nem. A szervezet a vércukorszint állandó szinten tartására törekszik, ennek érdekében saját maga gondoskodik róla, hogy a bevitt tápanyagokból a cukrot előállítsa. Tapasztalati tény, hogy a ketogén (magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú) diétát követők vércukorszintje sem esik a kívánt szint alá. Alapesetben az élelmiszerrel felvett szénhidrátokat a máj glükózzá (szőlőcukorrá) alakítja. A glükóz a véráram révén jut el a sejtekhez, és azok tápanyagául szolgál. Egyes kulcsfontosságú sejttípusok, például az idegsejtek és a vörösvérsejtek stabil glükózszintet igényelnek. Mivel azonban a testünk gondoskodik a létrehozásáról, semmilyen problémát nem okoz, ha a hozzáadott cukrokat teljes egészében száműzzük az étrendünkből. Ha valaki huzamosabb ideig nem eszik, azért alakul ki ún. cukorkóma, mert a tápanyag (de nem a cukor-)bevitel elapadása miatt lecsökken a vér glükózszintje, amire az agy így reagál.   Mi történik a cukorral a szervezetben?  Az Európában a legnagyobb mennyiségben fogyasztott cukorfélék, a finomított répacukrok kémiai értelemben diszacharidok: két egyszerű szénhidrátból (monoszacharidból), azaz egy glükóz (szőlőcukor) és egy fruktóz (gyümölcscukor) molekulából állnak. A diszacharidot a szervezetünk az emésztés során elhasítja (hidrolizálja), mert csak a monoszacharidok szívódnak fel. A kétféle cukrot a máj dolgozza föl: egyrészt lebontás esetén a sejtek számára szükséges energia, másrészt a májban, izomszövetekben felépítés esetén a szénhidrátraktárak töltőanyaga (glikogén) lesz belőle. A fölösleges energiát – annak eredetétől függetlenül - a szervezet leginkább zsír formájában raktározza. Az „éhezési fázisban” történő cukorbevitelnél nagyobb arányú a lebontás, a fruktózból jóllakott állapotban pedig könnyebben képződik zsír, mint a glükózból (jellemző példa, hogy a gyümölcsevő piráják időnként „pocakot eresztenek”.   Mindegy, hogy milyen cukrot eszünk? Leginkább a felszívódás sebessége mentén érdemes különbséget tenni, a lassan felszívódó cukrok ugyanis kevésbé terhelik meg a szervezetet. A lassan felszívódó cukrok lassabb és kevésbé erőteljes inzulinválaszt váltanak ki (hirtelen megnövekvő szénhidrátbevitel esetén a vércukorszint megemelkedik, amire az inzulintermelő sejtek intenzívebb inzulinhormon-termeléssel reagálnak, hogy visszakényszerítsék a vércukorszintet a kívánatos tartományba), így kevesebb inzulin termelését igénylik. Inzulintermelő sejtekből – a hasnyálmirigyben – viszonylag kevés van, rendszeres túlzott igénybevétel esetén kimerülhetnek. Egy másik veszély, hogy az ismétlődő magas inzulinszinthez „hozzászokik” a szervezet, ugyanakkora lebontó hatás eléréséhez több inzulin kell, idővel inzulinrezisztencia (az egyik legelterjedtebb cukoranyagcsere-betegség) alakulhat ki.   Melyek a lassan felszívódó cukrok?  A finomított fehér cukor van a képzeletbeli skála egyik végén (a „gyorsan felszívódó” póluson), a másikon pedig a természetes állapotban a táplálékokban – zöldségben, gyümölcsben, tejben stb. - lévő cukrok. A méz nagyjából a skála közepén helyezkedik el. Annál lassabb a felszívódás, minél több „csomagolóanyag” - növényi rost, ásványi anyag, vitamin – van jelen a cukorral. Általánosságban megállja a helyét, hogy minél alacsonyabb fokú a cukor feldolgozottsága, annál lassabb a felszívódása.   Milyen kockázatai vannak a túlzott cukorfogyasztásnak? A káros hatások közül az elhízás a legfontosabb, illetve ennek következménye az inzulinrezisztencia kialakulása, a 2-es típusú cukorbetegség, és a magas vérnyomás is gyakori következmény. Ezek a betegségek nem mindenkinél alakulnak ki a túlzott cukorbevitel hatására, de az esélyük mindenképpen megnő. Közismerten ártalmas a cukor a fogaknak is, két okból. Savas környezetet hoz létre a szájban, ami hozzájárul a fogzománc felpuhulásához. Ép zománcú fognál ez általában nem okoz gondot, de mikrosérülések esetén, tömések szegélyénél stb. megkönnyíti a cukorral táplálkozó „fogrontó” baktériumok munkáját.   Miért szeretjük a cukrot?  A cukorfogyasztás kellemes, kiváltja az pl. egyik boldogsághormon, a szerotonin termelődését (ez lehet az egyik ok, ami a cukor addiktivitásához vezethet). Van ugyanakkor a jelenségnek olyan magyarázata is, amely tanult viselkedésnek tekinti a cukorfogyasztás örömszerző hatását: ha ugyanis kifejezetten önjutalmazási céllal veszünk magunkhoz édességeket, az örömérzés élelmiszerkémiai összefüggések nélkül is létrejöhet. Akad, aki az orális örömök körébe sorolja az édességfogyasztást – ugyanide tartozik például az is, amikor a csecsemők az ujjukat szopják.   Valóban rákkeltő a karamell (égetett cukor)?  A karamell készítése során a hevítés alatt olyan vegyületek jöhetnek létre, amelyek növelhetik a daganatok kialakulásának valószínűségét. Hasonló veszély fönnáll például a grillezett húsok vagy a túlságosan megpirított kenyér esetén is.

Rövid kultúrtörténet

A minden bizonnyal az ősember által is fogyasztott méz után az emberiség első, nagy cukorkoncentrációjú édesítőszere az ázsiai eredetű, már az ókorban is ismert cukornád illetve az abból kinyert finomítatlan, folyékony vagy szilárd nádcukor volt, amely magas ára miatt luxuscikknek számított. Mivel írásos nyoma nincs, nem tudjuk, hogy mióta, de sejthetően több ezer éve ismerik az indiánok a hasonló összetételű juharszirupot. A szilárd nádcukorral nagyjából Krisztus után 600 óta kereskedtek, eleinte csillagászati áron. Az európai népek a keresztes háborúk során ismerkedtek meg a nádcukorral (egyes források szerint a háborúskodás egyik motivációja is a szaracénok cukornád-termőterületeinek megszerzése volt. A cukornádat a gyarmatosítók juttatták el az Újvilágba, az ültetvényeket művelő rabszolgákkal együtt. Akkoriban azt mondták: minden font cukorhoz egy-egy halott ember vére tapad. Az első európai cukorfinomító Hollandiában üzemelt. A cukron elérhető extraprofit, illetve a napóleoni háborúk miatti ellátási nehézségek okán fordult a figyelem a cukornádtól a cukorrépa felé. Végül 1812-re sikerült kidolgozni az ipari répacukor-gyártás technológiáját. A francia seregek ellátmányához tartozott először cukorfejadag. Az újítást bevezették a brit tengerészetnél is, ennek egyik közvetett következménye lett a matrózokat tizedelő skorbut. Ahogy a tömeggyártás nyomán a cukor egyre olcsóbb lett, úgy váltak mind tömegesebbé a cokorfogyasztáshoz kapcsolódó betegségek. Ahogy Robert Boesler nevű New Yersey-i fogorvos írta a Cikopr Blues című könyv szerint: „Azt az energiaveszteséget, amelyet a cukorfogyasztás okozott az elmúlt évszázadban és századunk első évtizedében, már nem lehet jóvátenni, mert nyomot hagyott az emberiségen. Az alkoholt évezredek óta isszák, de a fajt soha nem korcsosította el. Az alkoholban nincsenek romboló savak. Amit a cukor elpusztított, azt nem lehet újra felépíteni.”  

Frissítve: 2019.09.21. 17:48