Meghalt Sára Sándor

Publikálás dátuma
2019.09.22. 11:49
Sára Sándor
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
85 éves volt a néhai filmes, a Duna Televízió első elnök-főigazgatója.
Életének 86. évében vasárnap meghalt Sára Sándor, a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező, az egykori Duna Televízió első elnök-főigazgatója - közölte a család vasárnap az MTI-vel. Sára Sándort a Magyar Művészeti Akadémia - melynek rendes tagja volt - és a közmédia saját halottjának tekinti.
Sára a hatvanas és a hetvenes években hozzájárult a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez. Filmjeit több mint félszáz országban vetítették, írja munkásságáról a Wikipedia internetes enciklopédia. Pályáját dokumentumfilmek készítésével kezdte. Operatőrként dokumentarista jellegű rövidfilmeket forgatott. Első meghatározó rendezése a 17 perces Cigányok, 1962-ben. Filmjeiben korának érzékeny pontjaival foglalkozott: ilyen a tanyasi életről szóló Vízkereszt, és az ingázókkal kapcsolatos Oda-vissza is. Első nagyjátékfilmjét 1968-ban rendezte meg Feldobott kő címmel. A játékfilmes bemutatkozást később olyan munkák követik, mint a Holnap lesz fácán, a Nyolcvan huszár, a Tüske a köröm alatt, a Könyörtelen idők, a Vigyázók, 1998-ban utolsóként pedig A vád.
A rendszerváltás közeledtével Sára ismét dokumentumfilmeket forgatott, elkészítette például 1982-ben a 2. magyar hadsereg tragédiáját felidéző 25 részes Krónika című sorozatot, egy évvel később pedig ennek moziverzióját, mely Pergőtűz címmel jelent meg. A sorozat teljes egészében csak a szovjet csapatok kivonulása után kerülhetett adásba. 1984–1985 között Bábolna múltjáról és jelenéről forgatott szociográfiát, amiért a XVIII. Magyar Játékfilmszemlén elnyerte a Társadalmi zsűri fődíját. Később feldolgozta a bukovinai székelyek hányattatásait a Sír az út előttem című többrészes munkájában, és a szovjetek által elhurcolt nőkről 1992-ben készítette el a a Magyar nők a Gulágon című dokumentumfilmet.
Az akkor induló Duna Televízió vezetésére 1993-ban kérték fel, 7 évig volt annak elnöke.
Szerző
Frissítve: 2019.09.22. 17:58

Gyerekkatonák, toronyőrök, ÁVH-sok – A Monos nyerte a legjobb filmnek járó fődíjat a CineFesten

Publikálás dátuma
2019.09.21. 20:47

Fotó: trigon-film.org
Szombat este zárt a CineFest filmfesztivál Miskolcon, ahonnan egy brazil és egy amerikai film két-két díjjal térhet haza. Deák Kristóf igaz történeten alapuló ÁVH-s rémmeséjén versenyen kívül szórakozhattunk.
A legjobb film, amit Berlinben láttam – februárban a The Guardian kritikusa ekként áradozott Alejandro Landes brazil rendező disztópiája, a Monos (Majmok) kapcsán, amelynek hősei kamaszkatonák a kolumbiai erdő mélyén, és a titokzatos Szervezet megbízásából őrködnek egy túsz és egy tehén felett. A Legyek Ura, az Apokalipszis most és A kígyó ölelése – e három film a referenciapontja a műnek, ami a független filmek Mekkájában, a Sundance-en is győzött. A CineFest nemzetközi zsűrije Denis Coté kanadai rendező elnökletével a fesztivál fődíját, a Pressburger Imre díjat ítélte oda a Monosnak, ami Miskolcon elnyerte az Art Mozik Nemzetközi Szövetsége zsűrijének díját is. Szintén nem az a tipikus első randikra ajánlott alkotással érkezett Miskolcra az amerikai Robert Eggers. Nevét már első filmje, a The Witch című horror kapcsán is az A-szériás rendezők közé tették. A világítótorony című filmje májusban debütált a cannes-i filmfesztiválon, ahol a magányos őrök – Willem Dafoe és Robert Pattinson – elemi tébolya teljesen lenyűgözte a nemzetközi filmkritikusok szövetségét. A Fipresci a CineFesten sem hagyta díj nélkül A világítótoronyt, ami a fesztivál nagydíját, a Zukor Adolf-díjat is megkapta.
A spanyol Pedro Collantes bábeli drámája, az Ato san nen című a legjobb kisjátékfilmnek járó díjat kapta. Hegyi Olivér a magyar animáció ifjú tehetségének járó Dargay Attila-díjat nyerte el. (Jelölt volt még Ivády Tamás, Orosz Tina és Tóth Lili.) Füzes Dániel egy identitásválság felé haladó fociultra drámáját vitte filmre. A félórás Szokásjog a CineNewWave-díjat érdemelte ki. A svájci Anja Kofmel a délszláv háborúban meghalt haditudósító unokaöccse nyomába indult el kamerájával. Dokumentumfilmje, a Chris, a svájci lett a CineDocs díj nyertese. A nemzetközi ökumenikus zsűri az iráni Ali Dzsaberanszari játékfilmjét, a Teherán: a szerelem városát díjazta. A német Nora Fingscheidt az idei Berlinalén rendesen felkavarta a vizet a „problémás kislány” drámájával, Miskolcon filmje, a Kontroll nélkül kapcsán lehetett hallani a katarzis emlegetését. Németország ezt a filmet küldi az Oscarért folyó versenybe, a CineFesten a közönségdíjat kapta. Versenyen kívül, péntek este mutatták be a miskolci fesztiválon az Oscar-díjas Deák Kristóf Foglyok című új filmjét, amely csak részben idézi Luis Buñuel Az öldöklő angyalát. itt Gaálék lakásából nem tud kimenni senki, miután kiszállt hozzájuk az ÁVH. A vígjátéki és drámai elemeket ízlésesen vegyítő történet alapja azonban ezúttal valós. A Rákosi-korszakot a filmvásznon így vagy úgy kibekkelni (esetleg kiszolgálni) persze sokkal könnyebb, többek között Szamosi Zsófia, Fekete Ernő, Sodró Eliza, Lengyel Ferenc és Vasvári Emese kapta ezt a hálás szerepet. a Foglyokat a tervek szerint decemberben mutatja be a köztévé.

Művészek egy jobb klímáért

Publikálás dátuma
2019.09.21. 14:44

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Ifjú költők gyűltek össze a Trafó Kortárs Művészetek Házában, hogy felhívják a figyelmet az ökológiai krízisre. Az elhangzott művek a környezet apró csodáitól egészen a globális folyamatokig mutatták be a természeti világot.
Az ökológiai válságra hívja fel a figyelmet a Facebookon nemrég elindított Művészek a klímatudatosságért csoport, melyet két költő, Áfra János és Závada Péter hívott életre. Az összművészeti projekt különlegessége, hogy fontos szerepet kapnak benne a magyar írók, képzőművészek, slammerek, zenészek és színészek, akik műveikkel, előadásaikkal és figyelemfelhívó üzeneteikkel világítanak rá arra a tényre, hogy a környezet megóvásával, ápolásával törődni kell – a hozzáállás javításában pedig a művészet sokat tehet. A Facebook-oldalon versek, festmények, fotók vagy mesék tájékoztatnak arról, hogy a Föld állapotának védelme halaszthatatlan. Az alkotások mellett azonban olyan YouTube-videókat is találunk, melyekben a művészek arról vallanak, hogy ők milyen fogadalmakat tettek annak érdekében, hogy a mindennapokat környezettudatosan éljék. A feltöltött videók pedig kifejezetten népszerűek, Vecsei H. Miklós üzenetét, például több mint huszonötezren tekintették meg, melyben a színész arról beszélt, hogy ezentúl lemond a palackos vízről, helyette kulacsból fog inni, vállalja, hogy szelektíven gyűjti a szemetet, valamint továbbra is részt vesz a Kék Túra turistaútjain, hogy jobban megismerje a természeti szépségeket. Az egyéni felelősségvállaláson volt a hangsúly ugyancsak a csoport első találkozóján, melyre szeptember 19-én került sor a Trafó Kortárs Művészetek Házában. Az est házigazdái, a kezdeményezés két elindítója, Áfra János és Závada Péter volt, akik a bevezetőben elmondták, hogy szeretnék, ha a közönség minden tagja egy-egy ökológiai fogadalmat tenne magának, mellyel még ha csak saját környezetében is, de elindítana egy változást. Závada szerint a sok kis kezdeményezésnek már lehet tétje, és motiválhat másokat is abban, hogy ők is megtegyék az első klímatudatos lépéseiket. Áfra emellett kitért arra, hogy a művészek bevonása a kezdeményezésbe azért fontos, mivel egy művész az alkotásain és személyén keresztül képes megszólítani nagyobb tömegeket. A két költő persze nem kíván a projekt arca lenni, sőt, inkább azt szeretnék, hogy az idővel önjáróvá váljon, és ne csak Budapesten rendezzék meg, hanem vidéki városokban is. Áfra és Závada emellett kiemelte, hogy a kortárs magyar lírában is jelen van egy olyan poétikai irányvonal, mely a környezet és az ökológia kérdéskörét járja körbe. Erre a tényre kaphatott a közönség is példát az est második részében, melyben fiatal költők olvasták fel a környezettudatosságra reflektáló műveiket, melyek a környezet apró csodáitól egészen a globális folyamatokig mutatták be a természeti világot. Utóbbi témájú versekben, különösen Áfra János, Bende Tamás és Izsó Zita műveiben pedig már egy esetleges vagy éppen zajló környzeti apokalipszis képei villantak fel. Ugyancsak világvégi hangulat járta át az est utolsó részét, melynek kerekasztal-beszélgetésén a két szervező, valamint Horváth Márk és Lovász Ádám filozófus-esztéták, Zilahi Anna költő-képzőművész és Hunyadi Réka, a Greenpeace kommunikációs vezetője mondták el a klímaválsággal kapcsolatos félelmeiket valamint a problémára adandó lehetséges válaszaikat. Hunyadi szerint manapság egyre nagyobb a klímatudatosság, és már tudományos konszenzus alakult ki arra vonatkozóan, hogy azt az emberiség okozta. Zilahi erre reagálva kifejtette, hogy a krízisről nem az emberek összessége tehet, hanem a száz legnagyobb cég, hiszen ők felelősek az üvegházhatást okozó gázkibocsátásért. Horváth és Lovász a jövőről egy még sötétebb képet festett fel. Ők a filozófiában az egyre népszerűbb poszthumanizmus kifejezést fejtették ki a közönségnek, mely fogalom a huszonegyedik századi technikai újítások és az általuk keltett környezeti pusztulás kapcsán gondolja újra vagy kérdőjelezi meg az ember további létét és humanista fogalmát. Lovász Ádám szerint azonban az apokaliptikus tudat akár építő jellegű is lehet, hiszen az embert arra sarkallja, hogy megoldásokat dolgozzon ki a túlélésre. Hunyadi szerint épp ebben segíthet a közösségi média, mely által az emberek megoszthatják egymással a környezetjobbító javaslataikat. Ezzel pedig nemcsak az egyén, de a közösség is jól jár.