Életének 86. évében vasárnap meghalt Sára Sándor, a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező, az egykori Duna Televízió első elnök-főigazgatója - közölte a család vasárnap az MTI-vel. Sára Sándort a Magyar Művészeti Akadémia - melynek rendes tagja volt - és a közmédia saját halottjának tekinti.
Sára a hatvanas és a hetvenes években hozzájárult a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez. Filmjeit több mint félszáz országban vetítették, írja munkásságáról a Wikipedia internetes enciklopédia. Pályáját dokumentumfilmek készítésével kezdte. Operatőrként dokumentarista jellegű rövidfilmeket forgatott. Első meghatározó rendezése a 17 perces Cigányok, 1962-ben. Filmjeiben korának érzékeny pontjaival foglalkozott: ilyen a tanyasi életről szóló Vízkereszt, és az ingázókkal kapcsolatos Oda-vissza is. Első nagyjátékfilmjét 1968-ban rendezte meg Feldobott kő címmel. A játékfilmes bemutatkozást később olyan munkák követik, mint a Holnap lesz fácán, a Nyolcvan huszár, a Tüske a köröm alatt, a Könyörtelen idők, a Vigyázók, 1998-ban utolsóként pedig A vád.
A rendszerváltás közeledtével Sára ismét dokumentumfilmeket forgatott, elkészítette például 1982-ben a 2. magyar hadsereg tragédiáját felidéző 25 részes Krónika című sorozatot, egy évvel később pedig ennek moziverzióját, mely Pergőtűz címmel jelent meg. A sorozat teljes egészében csak a szovjet csapatok kivonulása után kerülhetett adásba. 1984–1985 között Bábolna múltjáról és jelenéről forgatott szociográfiát, amiért a XVIII. Magyar Játékfilmszemlén elnyerte a Társadalmi zsűri fődíját. Később feldolgozta a bukovinai székelyek hányattatásait a Sír az út előttem című többrészes munkájában, és a szovjetek által elhurcolt nőkről 1992-ben készítette el a a Magyar nők a Gulágon című dokumentumfilmet.
Az akkor induló Duna Televízió vezetésére 1993-ban kérték fel, 7 évig volt annak elnöke.
