Megvesznek „kilóra” a szlovákok

Publikálás dátuma
2019.09.24. 07:30
A gyenge forint miatt egyre többen és többször járnak át Szlovákiából bevásárolni
Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
A gyenge forint miatt dübörög a bevásárlóturizmus a határszéli városokban, de ennek nem mindenki örül.
– Lehet itt „magyarkodni”, meg pólókra ráírogatni gunyorosan, hogy idősebb vagyok, mint Szlovákia, de ha az itteni Tescóban belenézek egy szlovák ember kosarába, és összehasonlítom vele az enyémet.. hát, nem neki kell pironkodnia. Az övé tele van, az enyém meg félig üres, így hónap vége felé – mondja egy középkorú férfi a salgótarjáni hipermarket előtt, a hétvégi szombati bevásárlónapon.
Eddig is sokan jártak ide a határ túloldalán lévő településekről, Fülekről, Ragyolcról, Sátorosbányáról, de mióta az euróhoz képest a forint egyre csak gyengül, még inkább megéri Magyarországon elkölteni a Szlovákiában megkeresett eurókat. Mi is tucatnyi, szlovák rendszámú autót számolunk össze a parkolóban, s odabent is sűrűn hallani az itteni palóchoz képest egy kicsit erősebb, a határ túloldalán élő magyarokra jellemző nyelvjárást. Az egyik ilyen, tájszólással beszélő családot meg is szólítjuk: Fülekről jöttek, két gyerekkel, délelőtt bevásárolnak, itt veszik meg a tisztítószereket, itt vásárolnak ruhát, cipőt a gyerekeknek, sőt, a múlt hónapban porszívót és tévét is Magyarországon vettek mert sokkal olcsóbban jöttek ki, mintha otthon költötték volna el a pénzt. Nem váltogatják a valutát a határon, mint régen, mert kártyával egyszerűbb fizetni, és az átszámítás is kedvezőbb. Ha nem is minden héten, de minden második hétvégén biztosan átjönnek, ez afféle családi program, mert vásárlás után még megebédelnek valahol, s az itteni híres kézműves cukrászdában jól felpakolnak süteménnyel, mielőtt hazaindulnának. Az autót még a magyar oldalon teletankolják: ilyen euró-árfolyam mellett a benzin is olcsóbb nálunk. Otthon tejterméket, sört, rozsos kenyeret és felvágottat vesznek, ezeknek a minősége és ára is kedvezőbb, mint a magyar oldalon – mondják. Kisvárda környékén, ahol nemcsak az ukrán, de szlovák határ is közel van, hétvégente lassan alig látni magyar autókat a nagyobb áruházak előtt, s az utóbbi hónapokban itt is egyre több a szlovák autó. - Hozzánk elég közel van az egyik kishatárátkelő, így jól látjuk a faluban az átmenő forgalmat: szombaton vagy vasárnap minden tíz autóból nyolc szlovák rendszámú – mondja Vécsi István, Ricse polgármestere. Szavai szerint elég elszomorító összevetni az euró illetve a forint „alapú” életszínvonalat, főképp ha azt egy közmunkás szemével nézzük. - Mondtam a ricsei közmunkásoknak, hogy ő bérük most minden hónapban nagyjából hatezer forinttal ér kevesebbet, mint korábban. Ha ugyanis euróban számoljuk vissza az 54 ezer forintos bérüket, a 300 forintos eurónál még 180 eurót kerestek volna, most meg csak 162-t. Igaz, hogy Magyarországon nem érzik meg ezt a különbséget, de azt mégis tudniuk kell, hogy egy tágabb összehasonlításban még ennek az éhbérnek számító közmunkás-fizetésnek az értéke is folyamatosan csökken – tette hozzá. Megtudtuk: erre a környékre nemcsak vásárolni, hanem fürdőzni is járnak át a családok, s van, hogy több hétvégét is eltöltenek. A szlovákok ugyanis jellemzően a téli síelésre tartalékolják a hosszabb szabadságukat, nyáron inkább pár napokat „szakítanak ki” a pihenésre.
Míg a borsodi és nógrádi határszéli városokba vásárolni és gyógyfürdőzni járnak át, addig a tehetősebb, nyugat-magyarországi régiókba a inkább a magasabb minőségű szórakozási lehetőség vonzza őket. Győr környékén nagyon sokan keresik fel a kaszinókat, de a minőségi éttermek is „tömve vannak” szlovákokkal. Vannak olyan városok – ilyen például Rajka is – ahol már egész településrészeket vásároltak fel, s tették át ide lakhelyüket. Ennek a lépésnek is racionális pénzügyi okai vannak: a szlovák oldalra járnak dolgozni, s az ottani fizetésből – a forint folyamatos gyengülése miatt - egyre vígabban fedezik az itteni lakhatási, megélhetési költségeket.

Ki mit vesz?

A rendszerváltás előtt jellemzően még fordított volt a „bevásárlóturizmus” iránya – inkább a magyarok jártak át az olcsó – és a határőr szeme elől gondosan eldugott – Botas-cipőért, tanszerekért, téli sapkáért, légpuskáért, sörért és ruszliért a túloldalra, s ha már ott voltak, jól megebédeltek, s teletankolták az autót az olcsóbb benzinnel. Az ország észak-keleti régiójából manapság már nem kelnek ezért útra az ott élők, hiszen az élelmiszerek és ruhaneműk többsége drágább odaát. – Ha át is szaladunk a túloldalra, a szomszéd faluba, legfeljebb olyan sört hozunk, kicsit olcsóbban, amilyen fajtát itthon nem lehet kapni – mondta egy sátoraljaújhelyi férfi lapunknak. Egy budapesti családanya viszont arról számolt be, hogy ők negyedévente átruccanak Komarnoba, ahol számos terméket olcsóbban és jobb minőségben tudnak megvásárolni. Így tettek a múlt hét végén is, amikor narancslevet, sonkát, sört és teákat vettek. A narancslé esetében a pontos árkülönbségre is emlékezett: a Budapesten 480 forintba kerülő nedű odaát alig több, mint egy euróba, azaz körülbelül 335 forintba került. A győriek viszont egészen más szempontok miatt kerekednek fel: két olyan csontkovács is működik a hozzájuk közel eső szlovák területeken, akiknek gyógyító erejéről csodákat mesélnek. D. J.

Szerző

Áder csodálatosan zöldre festette Magyarországot az ENSZ-klímacsúcson

Publikálás dátuma
2019.09.24. 06:46

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Magyarország Virtuális erőmű programját ajánlotta az ENSZ-klímacsúcs résztvevőinek figyelmébe hétfői New York-i felszólalásában Áder János.
A köztársasági elnök a plénum előtt elmondta, hogy a 10 éve indult program lényege és filozófiája szerint az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk. "A program keretében eddig több energiát takarítottunk meg, mint ami a magyarországi atomerőmű teljesítményének egy negyede" - fogalmazott a köztársasági elnök. A program lényege, hogy az energiahatékonyságot kívánja javítani magánszemélyeknél, cégeknél, állami intézményeknél. Azt is hangsúlyozta, hogy ennek köszönhetően a magyarországi áramfogyasztás 6 százalékát nem kellett fosszilis forrásból előállítanunk. Közölte, hogy a programot Olaszországban, Nagy Britanniában, Romániában is elkezdték alkalmazni.  A klímacsúcson az államfő bejelentette, hogy Magyarország a következő három esztendőben közel 6 millió dollárt fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra, aminek egy részével a Zöld Klímaalapot támogatja a globális felmelegedés elleni küzdelemben.  Magyarország a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy a közös párizsi célunk teljesüljön - mondta és hozzáfűzte, hogy ha mindenki hasonlóan cselekszik, akkor van remény. A köztársasági elnök elmondta, hogy Magyarország 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását, bővíti atomerőművi termelését. Áder János a plénum előtt szólt arról, hogy Magyarország 1990 óta 32 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását úgy, hogy az ország energiafogyasztása is csökkent - ugyanakkor gazdasági teljesítménye jelentősen nőtt. (A kibocsátás csökkenése nagyban a szocialista nehézipar összeomlásának köszönhető.) Tavaly 0,6 százalékos kibocsátáscsökkenés mellett 5 százalékkal nőtt a magyar GDP - szögezte le. "Az egy főre eső kibocsátásunk az egyik legalacsonyabb az iparosodott országok között, az USA-é például 3,5 szerese" - tette hozzá. Kiemelte az is, hogy Magyarország 24 legnagyobb városa csatlakozott a legambiciózusabb nemzetközi klímaövezethez, tagja az Under2-nak. "Mindannyian, akik ma New Yorkban összegyűltünk, azt szeretnénk, ha lehető legrövidebb időn belül csak annyi szén-dioxidot bocsátanánk ki a világban, amennyit a természetes elnyelők, növényzet, talaj, víz semlegesíteni tudnak" - hangsúlyozta a magyar politikus. Azt mondta: Magyarország azon három vállalása, mely szerint 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását és bővíti atomerőművi termelését, lehetővé teszi, hogy a magyarországi áramtermelés 90 százaléka 2030-ra, szén-dioxidmentes legyen. Áder János azt is az elérhető célok közé sorolta, hogy a magyarországi épületek energiahatékonyságát 2050-re legalább 30 százalékkal javítsák. Áder szeptember elején itthon, az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen azt mondta, hogy 2050-re Magyarország elérheti a klímasemlegességet. Ugyanezt a célt Magyarország Lengyelországgal és Csehországgal összefogva az utolsó pillanatban fúrta meg az Európai Tanács június végi ülésén.

"Szégyen, hogy a leginkább rászorulók pénzét is ellopják!"

Publikálás dátuma
2019.09.24. 06:45
Az új otthonokat készre jelentették, mégsem lakik bennük senki, mert hosszú a hibajegyzék
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Dráguló, késő, hibás építkezések, nehezen megközelíthető, berendezetlen épületek – totális csőd Zalában is a szociális otthonokban élők kiköltöztetése.
– Nincs járda, nincs út, nincs berendezés – sorolta a hiányosságokat informátorunk a zalai lakásotthonok többségével kapcsolatban. – Szégyen, hogy a leginkább rászorulók pénzét is ellopják! Arról már a Népszava is többször írt, hogy szakmai szervezetek szerint totális csőd a bentlakásos szociális intézmények lakóinak kiköltöztetését – hivatalos néven: kitagolását – elősegítő program. Az alapcélt persze támogatják, hiszen Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer ember él valamilyen zárt, a társadalomtól elszigetelt intézményben, összezárva akár több száz másik, speciális szükségletű emberrel, miközben jelentős részük minimális segítséggel önálló életvitelre is képes lenne. Csakhogy az ötven fősnél nagyobb intézmények előző kormányciklusban elindított felszámolása egészen mást jelent: a lakóotthonokkal ugyan kisebb, de a társadalomtól továbbra is elzárt közösségekbe kerülnek az ellátottak. A kormány az év végéig 2500, 2023-ig összesen tízezer ellátott kiköltöztetését vállalta, amire 77 milliárd forintot nyert az Európai Uniótól, ami a szakemberek szerint még ötezer érintett kitagolására sem elég. Főleg úgy, hogy elképesztő a pazarlás: átgondolatlan projektek kaptak támogatást, ráadásul horroráron épülnek az új lakóotthonok. Az egyik leginkább érintett megyében, Zalában például a lapunk birtokába jutott dokumentumok alapján több beruházásnál is a hivatalosan tervezett ár duplájára tettek ajánlatot a kivitelezők. Vaspörben 56 millió helyett 117-ért, Felsőrajkon 58 millió helyett 119-ért, Esztergályhorvátiban pedig – ahol két épület is épül – 58 és 59 millió helyett 121, illetve 122 millióért nyerte el a munkát a Szabadics Zrt., illetve cégei valamint a LE-KO Kft. Szabadics Zoltán az idén márciusban a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át Kásler Miklós humánminisztertől. Cégei pedig megannyi állami projektben érdekeltek, többek között a zánkai tábor felújításában, vagy a zalaegerszegi autós tesztpálya építésében. A LE-KO hivatalosan Lenti városáé, de jók a kapcsolatai a megyei közgyűlés egyes kormánypárti potentátjaival. Zalában a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) a nagykanizsai Holdfény Otthon, a magyarszerdahelyi kastély, a zalaapáti Boróka otthon, valamint búcsúszentlászlói otthon kitagolását 26 ingatlanba tervezte 2,5 milliárd forintból, melyen a pályázatoknak köszönhetően szépen megosztozott a Szabadics és a LE-KO. Előbbi mintegy 1,8 milliárdért, utóbbi úgy 400 millióért építhetett. A határidőkkel viszont hadilábon állt a Szabadics: több szerződést is nem sokkal az eredeti átadási időpont előtt módosíttatott, és végül az idén május végére, nyár elejére készült el hivatalosan az ingatlanokkal. A gyakorlatban viszont a legtöbb nincs teljesen kész: van, ahol nincs odavezető megfelelő út, járda, vagy épp hiányzik a berendezés. A pályázati kiírásokban ezek ugyanis nem szerepeltek, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak pedig erre nincs saját forrása. Információink úgy próbálnak meg például utat építeni ott, ahol hiányzik, hogy az adott önkormányzat útfelújítási pályázatába rejtik el a megépítendő szakaszt. – Ez a program arról szólna, hogy a leginkább rászorulók életkörülményein és élethelyzetén javítsanak, de ebből láthatóan semmi sem lesz – mondta egy, a zalai projektekre rálátó szociális szakember. – Nemhogy integrálnák őket a helyi közösségekbe, hanem kiviszik őket a falvak szélére, messze a bolttól, az önkormányzattól, orvostól. Zalaapátiban például van olyan ház, amely mintegy 2,5 kilométerre van a falu központjától. Ez azért is meghökkentő, mert a lakóotthonokban különböző fokú sérülteket helyeznek el, és akadnak köztük olyanok, akik akár egyedül is elhagyhatják lakhelyüket, vagyis például elmehetnek sétálni vagy boltba. Az ügyben megkerestük az SZGYF zalai igazgatóját, arra voltunk kíváncsiak, miért áll üresen az épületek nagy része a műszaki átadást követően még hónapokkal is? Hogy fordulhatott elő, hogy nem épültek megfelelő utak az épületekhez és hogyan akarják ezeket a problémákat megoldani? Miért nincsenek berendezve az épületek, s ezen hogyan próbálnak segíteni? Hogyan fordulhatott elő, hogy sokszor az eredetileg becsült ár duplájába került egy-egy épület? A hivatalos tervdokumentáció volt rossz vagy a pályázati ajánlatok voltak túlárazottak? Mikor költözhetnek be a már átadott épületekbe az érintettek? Györe Edina igazgató csak annyit válaszolt, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a sajtóengedély kérelmet nem hagyta jóvá, így nem nyilatkozhat.

Koszosak a falak, rozsdás a radiátor

Bár a műszaki átvétel már hónapokkal ezelőtt megtörtént, a lapunk birtokába jutott hibajegyzékek azt mutatják, a kitagolásra kijelölt épületek egyelőre nem alkalmasak arra, hogy fogadják a szociális otthonok lakóit. Zalaszentivánon a bebútorozás mellett többek között elmaradt a kertépítés, nem megoldott a csapadékelvezetés, a kapu oszlopai és a kerítés nem megfelelően rögzített, fedetlen a vízakna, építési törmelékes és szemetes a környezet. Ugyanez érvényes a zalaapáti házakra is, ahol emellett van olyan épület, ahol nem fejezték be a villanyszerelési munkákat, hólyagos a PVC-padló, a szegőlécek és a nyílászárók illeszkedése rossz, koszosak a falak, rozsdás a radiátor, az esőzések alámosták a ház körüli járdát, ami megsüllyedt, a rézsűfal nem megfelelően lett kialakítva, a nem megfelelő gépkocsibejáró miatt nem lehet behajtani, a járólapok fugázása hiányos, a kémény füstcsöve fedetlen, a személyi kiskapun nem lehet bejutni az ingatlanba, a külső vakolat koszos, a belső festés rossz minőségű, a lábazati vakolat megereszkedett, a beltéri ajtók elakadnak a rosszul lerakott járólapokban.

Szerző