Eddig hatvanhat ország, tíz régió, 102 város és 93 konzorcium vállalta, hogy 2050-ig klímasemleges lesz, utalt a konkrét ígéretek listájára Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, aki hétfőn New Yorkban megnyitotta az ENSZ-klímacsúcsát - írta az MTI. Az éghajlatváltozással foglalkozó csúcsértekezleten a 66 állam- és kormányfő - köztük Áder János köztársasági elnök - vesz részt.
Az életünket veszélyeztetjük
Guterres hangsúlyozta: az egyes országok vezetőinek kötelessége, hogy lépjenek fel a környezeti válság ellen. "Ha nem változtatunk sürgősen életmódunkon, az életünket veszélyeztetjük" - jelentette ki. Kijelentette: nincs idő tárgyalni, hanem cselekedni kell, hogy a világ karbonsemlegessé váljon 2050-re.
A megnyitó másik fő szónoka, Greta Thunberg fiatal svéd klímavédő aktivista többek között úgy fogalmazott, hogy a világ vezetői "üres szavaikkal ellopták az álmait és a gyermekkorát". A fiatalok jövője került veszélybe - hangoztatta a 16 esztendős Thunberg, aki szerint a változás elkerülhetetlen. A csúcstalálkozón több mint 60 vezető szólal fel.
Merkel tervez, Macron korlátoz
Angela Merkel beszédében hangsúlyozta: meghallották a fiatalok figyelmeztetését és felszólította a világ vezetőit, lépjenek fel a klímaváltozás globális kihívása ellen. Merkel kormánya az előző héten fogadott el klímavédelmi tervet, amelynek értelmében Németorszában - amelynek a párizsi klímavédelmi egyezmény alapján 1990-hez képest 55 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig - "fokozatosan beárazzák" a szén-dioxid-kibocsátást és a lakosság terheinek növelése nélkül ösztönzik a klímabarát magatartást.
Emmanuel Macron francia elnök emlékeztette a vezetőket, hogy a klímaváltozást a kereskedelmi és pénzügyi politikájukba is be kell foglalniuk, azaz ne importáljanak a gázkibocsátás növelésével járó termékeket és ne alapítsanak szennyező üzemeket más országokban. Az elnök kereskedelmi korlátozásokat sürgetett azokkal az országokkal szemben, amelyek a párizsi klímaegyezményben foglaltakkal ellentétes politikát folytatnak. Közvetve Brazíliára utalva kijelentette: be kellene szüntetni az importot azokból az országokból, ahol irtják az erdőket.
Macron felszólította a többi országot, hogy növeljék a Zöld Éghajlat Alapítvány javára tett adományaikat, amelyekkel a szegény országokat segítik az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásában. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Dánia és Svédország nemrégiben kettőzte meg a felajánlását az alapba.
"Jelenleg 7 milliárdnál tartunk. A cél 10 milliárd, hogy pótoljuk az Egyesült Államok kilépése miatt kiesett összeget" - mondta. Az elnök beszédében
"Cselekvés, cselekvés, cselekvés" - hangsúlyozta Macron. "Nem hagyhatjuk, hogy a fiataljaink minden pénteket tiltakozással töltsenek" - tette hozzá a pénteki párizsi klímatüntetésekre utalva.
Kínát nem zavarja, hogy Amerika kilépett
Vang Ji kínai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az országoknak be kell tartaniuk a 2015. évi párizsi klímaegyezményben vállalt kötelezettségeiket. "Egyes felek kilépése nem rendítheti meg a világközösség közös célkitűzését" - tette hozzá az Egyesült Államokra utalva, amely 2017 júniusában mondta fel a megállapodást. Szavait tapssal fogadták.
A klímacsúcson az előzetes program ellenére, teljesen váratlanul megjelent Donald Trump amerikai elnök is Mike Pence alelnök kíséretében.
A pápa szerint még időben vagyunk
Ferenc pápa nagyobb átfogó erőfeszítésekre szólította fel a világ vezetőit az ENSZ-klímacsúcs alkalmából készített videofelvételen. "Bár nem jó a helyzet és a Föld szenved, még mindig nyitva a lehetőség ablaka. Még mindig időben vagyunk. Ne hagyjuk bezárulni" - fogalmazott a katolikus egyházfő, aki a világ egyik legkomolyabb és legaggasztóbb jelenségének" nevezte az éghajlatváltozást.
"Fel kell tenni a kérdést, van-e valóságos politikai szándék arra, hogy nagyobb emberi, pénzügyi és technikai forrásokat szenteljük az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak kivédésére, és segítsünk a legszegényebbeken és a legvédtelenebbeken, akik ezt a legjobban megszenvedik" - így Ferenc pápa.
Washingtonban hétfőn környezetvédő aktivisták tüntettek, hogy felhívják a figyelmet az általános éghajlatváltozásra és bírálják az amerikai vezetők tétlenségét a kérdésben. Az Extinction Rebellion (XR) nevű civil szervezet aktivistái kis vitorlást állítottak fel a K Street sugárúton a Potomac folyó vízszintjének szerintük várható emelkedését jelképezve. Többen a hajóhoz láncolták magukat, a rendőrök csak villanyfűrészt használva tudták a tüntetőket eltávolítani.
Oroszország is elkötelezte magát
A New York-i konferencia napján, hétfőn Oroszország bejelentette, hogy megvalósítja a 2015-ben Párizsban aláírt klímaegyezményt, miután Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő aláírt egy szeptember 21-én keltezett kormányhatározatot, amellyel Moszkva véglegesen elfogadta az egyezményt.
A határozat szerint Moszkva formálisan nem fogja ratifikálni a megállapodást, de Medvegyev kijelentette, hogy a meglévő jogi normákhoz igazítja. Oroszország a negyedik nagy üvegházhatásúgáz-kibocsátó ország, amely eddig nem ratifikálta az egyezményt. A hétfőn ismertetett moszkvai határozat szerint nincs szükség a formális ratifikálásra, miután az egyezmény 2016. áprilisi aláírásával Oroszország kötelezte magát a benne foglaltak megvalósítására.
Szijjártó Péter nem a klímacsúcson beszélt
Magyarország gazdasági modellje lehetővé teszi, hogy a magánszektor cégei nagyobb szerepet vállaljanak a nagyszabású nemzetközi fejlesztési célok megvalósításában - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban egy, a témával foglalkozó kísérőrendezvényen. A konferencián arról cseréltek eszmét, hogy a magánszektor szereplői milyen újító megoldásokkal kapcsolódhatnak be az úgynevezett fenntartható fejlesztési célok (SDG) elérésébe.
A 2030-ig tartó fejlesztési programot alkotó 17 főcél a szegénység elleni küzdelemtől az oktatás fejlesztésén át esélyegyenlőségi, gazdaságélénkítési, nemzetközi partnerségi és környezetvédelmi célkitűzésekig terjed.
Szijjártó Péter felszólalásában kiemelte, hogy a világban mély és átfogó változások zajlanak, amelyek új képességeket, képzettségi szinteket igényelnek. Mind állami szinten, mind a magánszektorban új kihívásokhoz kell alkalmazkodni, és az új gazdasági világrendben az állam felelőssége, hogy megadja a szükséges támogatást a magánszektornak.
A miniszter kifejtette: a magyar modell szerint a pénzügyi stabilitásnak és a gazdasági növekedésnek párhuzamosan, egymást segítve kell működnie. Ezért tartja a magyar kormány európai uniós szinten a legalacsonyabban az adókat. A cégeknek ezáltal lehetőségük nyílik egyebek között kutatásokra, új technológiák kidolgozására, illetve szakképzésre.
Magyarországon a duális képzés módot ad arra, hogy a magánszektor cégei a lehető legkorábbi szakaszban bekapcsolódjanak az oktatásba. A 17 fő célkitűzés között is szerepel a minőségi oktatás, és erre Magyarország kiemelkedően sokat, közel 60 millió dollárt költött tavaly.
Kiemelte a célok közül a vízgazdálkodást is, amelyre szintén jelentős magyar költségvetési forrás, 20,5 millió dollár jutott. A globális partnerséget magában foglaló fejlesztési célra 144 millió dollár jutott. Ezzel egyebek között az afrikai országok támogatását célzó nemzetközi erőfeszítésekből veszi ki a részét Magyarország - mondta el a külgazdasági és külügyminiszter.
