66 ország vállalt klímasemlegességet 2050-ig, Moszkva véglegesen elfogadta a párizsi egyezményt

Publikálás dátuma
2019.09.23. 19:39
Teljesen váratlanul Donald Trump és Mike Pence is megjelent a klímacsúcson
Fotó: KAY NIETFELD /
Csupa meglepetés az ENSZ-csúcson: váratlanul megjelent Trump is.
Eddig hatvanhat ország, tíz régió, 102 város és 93 konzorcium vállalta, hogy 2050-ig klímasemleges lesz, utalt a konkrét ígéretek listájára Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, aki hétfőn New Yorkban megnyitotta az ENSZ-klímacsúcsát - írta az MTI. Az éghajlatváltozással foglalkozó csúcsértekezleten a 66 állam- és kormányfő - köztük Áder János köztársasági elnök - vesz részt.  

Az életünket veszélyeztetjük

Guterres hangsúlyozta: az egyes országok vezetőinek kötelessége, hogy lépjenek fel a környezeti válság ellen. "Ha nem változtatunk sürgősen életmódunkon, az életünket veszélyeztetjük" - jelentette ki. Kijelentette: nincs idő tárgyalni, hanem cselekedni kell, hogy a világ karbonsemlegessé váljon 2050-re. A megnyitó másik fő szónoka, Greta Thunberg fiatal svéd klímavédő aktivista többek között úgy fogalmazott, hogy a világ vezetői "üres szavaikkal ellopták az álmait és a gyermekkorát". A fiatalok jövője került veszélybe - hangoztatta a 16 esztendős Thunberg, aki szerint a változás elkerülhetetlen. A csúcstalálkozón több mint 60 vezető szólal fel.

Merkel tervez, Macron korlátoz

Angela Merkel beszédében hangsúlyozta: meghallották a fiatalok figyelmeztetését és felszólította a világ vezetőit, lépjenek fel a klímaváltozás globális kihívása ellen. Merkel kormánya az előző héten fogadott el klímavédelmi tervet, amelynek értelmében Németorszában - amelynek a párizsi klímavédelmi egyezmény alapján 1990-hez képest 55 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig - "fokozatosan beárazzák" a szén-dioxid-kibocsátást és a lakosság terheinek növelése nélkül ösztönzik a klímabarát magatartást. Emmanuel Macron francia elnök emlékeztette a vezetőket, hogy a klímaváltozást a kereskedelmi és pénzügyi politikájukba is be kell foglalniuk, azaz ne importáljanak a gázkibocsátás növelésével járó termékeket és ne alapítsanak szennyező üzemeket más országokban. Az elnök kereskedelmi korlátozásokat sürgetett azokkal az országokkal szemben, amelyek a párizsi klímaegyezményben foglaltakkal ellentétes politikát folytatnak. Közvetve Brazíliára utalva kijelentette: be kellene szüntetni az importot azokból az országokból, ahol irtják az erdőket. Macron felszólította a többi országot, hogy növeljék a Zöld Éghajlat Alapítvány javára tett adományaikat, amelyekkel a szegény országokat segítik az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásában. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Dánia és Svédország nemrégiben kettőzte meg a felajánlását az alapba. "Jelenleg 7 milliárdnál tartunk. A cél 10 milliárd, hogy pótoljuk az Egyesült Államok kilépése miatt kiesett összeget" - mondta. Az elnök beszédében "Cselekvés, cselekvés, cselekvés" - hangsúlyozta Macron. "Nem hagyhatjuk, hogy a fiataljaink minden pénteket tiltakozással töltsenek" - tette hozzá a pénteki párizsi klímatüntetésekre utalva.

Kínát nem zavarja, hogy Amerika kilépett

Vang Ji kínai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az országoknak be kell tartaniuk a 2015. évi párizsi klímaegyezményben vállalt kötelezettségeiket. "Egyes felek kilépése nem rendítheti meg a világközösség közös célkitűzését" - tette hozzá az Egyesült Államokra utalva, amely 2017 júniusában mondta fel a megállapodást. Szavait tapssal fogadták. A klímacsúcson az előzetes program ellenére, teljesen váratlanul megjelent Donald Trump amerikai elnök is Mike Pence alelnök kíséretében.

A pápa szerint még időben vagyunk

Ferenc pápa nagyobb átfogó erőfeszítésekre szólította fel a világ vezetőit az ENSZ-klímacsúcs alkalmából készített videofelvételen. "Bár nem jó a helyzet és a Föld szenved, még mindig nyitva a lehetőség ablaka. Még mindig időben vagyunk. Ne hagyjuk bezárulni" - fogalmazott a katolikus egyházfő, aki a világ egyik legkomolyabb és legaggasztóbb jelenségének" nevezte az éghajlatváltozást. "Fel kell tenni a kérdést, van-e valóságos politikai szándék arra, hogy nagyobb emberi, pénzügyi és technikai forrásokat szenteljük az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak kivédésére, és segítsünk a legszegényebbeken és a legvédtelenebbeken, akik ezt a legjobban megszenvedik" - így Ferenc pápa. Washingtonban hétfőn környezetvédő aktivisták tüntettek, hogy felhívják a figyelmet az általános éghajlatváltozásra és bírálják az amerikai vezetők tétlenségét a kérdésben. Az Extinction Rebellion (XR) nevű civil szervezet aktivistái kis vitorlást állítottak fel a K Street sugárúton a Potomac folyó vízszintjének szerintük várható emelkedését jelképezve. Többen a hajóhoz láncolták magukat, a rendőrök csak villanyfűrészt használva tudták a tüntetőket eltávolítani.

Oroszország is elkötelezte magát

A New York-i konferencia napján, hétfőn Oroszország bejelentette, hogy megvalósítja a 2015-ben Párizsban aláírt klímaegyezményt, miután Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő aláírt egy szeptember 21-én keltezett kormányhatározatot, amellyel Moszkva véglegesen elfogadta az egyezményt. A határozat szerint Moszkva formálisan nem fogja ratifikálni a megállapodást, de Medvegyev kijelentette, hogy a meglévő jogi normákhoz igazítja. Oroszország a negyedik nagy üvegházhatásúgáz-kibocsátó ország, amely eddig nem ratifikálta az egyezményt. A hétfőn ismertetett moszkvai határozat szerint nincs szükség a formális ratifikálásra, miután az egyezmény 2016. áprilisi aláírásával Oroszország kötelezte magát a benne foglaltak megvalósítására.

Szijjártó Péter nem a klímacsúcson beszélt

Magyarország gazdasági modellje lehetővé teszi, hogy a magánszektor cégei nagyobb szerepet vállaljanak a nagyszabású nemzetközi fejlesztési célok megvalósításában - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban egy, a témával foglalkozó kísérőrendezvényen. A konferencián arról cseréltek eszmét, hogy a magánszektor szereplői milyen újító megoldásokkal kapcsolódhatnak be az úgynevezett fenntartható fejlesztési célok (SDG) elérésébe. A 2030-ig tartó fejlesztési programot alkotó 17 főcél a szegénység elleni küzdelemtől az oktatás fejlesztésén át esélyegyenlőségi, gazdaságélénkítési, nemzetközi partnerségi és környezetvédelmi célkitűzésekig terjed. Szijjártó Péter felszólalásában kiemelte, hogy a világban mély és átfogó változások zajlanak, amelyek új képességeket, képzettségi szinteket igényelnek. Mind állami szinten, mind a magánszektorban új kihívásokhoz kell alkalmazkodni, és az új gazdasági világrendben az állam felelőssége, hogy megadja a szükséges támogatást a magánszektornak. A miniszter kifejtette: a magyar modell szerint a pénzügyi stabilitásnak és a gazdasági növekedésnek párhuzamosan, egymást segítve kell működnie. Ezért tartja a magyar kormány európai uniós szinten a legalacsonyabban az adókat. A cégeknek ezáltal lehetőségük nyílik egyebek között kutatásokra, új technológiák kidolgozására, illetve szakképzésre. Magyarországon a duális képzés módot ad arra, hogy a magánszektor cégei a lehető legkorábbi szakaszban bekapcsolódjanak az oktatásba. A 17 fő célkitűzés között is szerepel a minőségi oktatás, és erre Magyarország kiemelkedően sokat, közel 60 millió dollárt költött tavaly. Kiemelte a célok közül a vízgazdálkodást is, amelyre szintén jelentős magyar költségvetési forrás, 20,5 millió dollár jutott. A globális partnerséget magában foglaló fejlesztési célra 144 millió dollár jutott. Ezzel egyebek között az afrikai országok támogatását célzó nemzetközi erőfeszítésekből veszi ki a részét Magyarország - mondta el a külgazdasági és külügyminiszter. 
Szerző
Témák
ENSZ klímacsúcs
Frissítve: 2019.09.23. 21:51

Súlyosan megemelkedett a légszennyezettség Szumátrán

Publikálás dátuma
2019.09.23. 11:30

Fotó: ABDUL QODIR / AFP
Minden eddiginél súlyosabb légszennyezettséget mértek Szumátrán a hetek óta tartó erdőtüzek miatt - közölte hétfőn az indonéz katasztrófavédelmi szolgálat.
A légszennyezettséget mutató API (Air Pollution Index) 700 fölé emelkedett, jócskán meghaladva az egészségre már rendkívül károsnak tartott 400-as határértéket.
A helyzet a Riau tartomány székvárosában, Pekanbaruban a legsúlyosabb, miután a várost a szélirány megváltozása miatt beborította a Kalimantan sziget felől érkező füst.
Az indonéziai hatóságok 14 ezer katonát küldtek az erdőtüzek oltására, repülőgépekről szórnak a felhőkbe mesterséges esőt előidéző vegyi anyagot, de szakértők azzal számolnak, hogy 
legalább még egy hónapig nem javul a helyzet, amíg meg nem kezdődik az monszun évszak.

 Az indonéziai Szumátrán, valamint Kalimantan tartományban hetek óta erdőtüzek pusztítanak, súlyos gondokat okozva a szomszédos országokban is. Malajziát sok helyütt már több mint két hete borítja be az erdőtüzek okozta füst, a múlt héten emiatt több száz iskolában nem volt oktatás. Súlyosbodott a helyzet Szingapúrban is, ahol a légszennyezettségi index ugyancsak meghaladta az egészségre káros határértéket.
Az indonéz rendőrség a múlt csütörtökön közölte, hogy letartóztatott 230, gyújtogatással vádolt embert. A tüzeket sokszor földművesek gyújtják, hogy előkészítsék a kivágott erdős területeket a gazdálkodásra. Indonéziában négy évvel ezelőtt, 2015-ben pusztított az ország történetének egyik legsúlyosabb erdőtüze, 24 emberéletet követelve. A Világbank adatai szerint több mint 2,6 millió hektár erdő és mezőgazdasági terület vált lángok martalékává. A felszálló füst a környező országokban, elsősorban Szingapúrban, Malajziában, de részben Laoszban, Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken is minden idők legsúlyosabb légszennyezettségét okozza.
Szerző

Temetési menettel búcsúztatták a Pizol-gleccsert

Publikálás dátuma
2019.09.23. 10:36

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Több tucat feketébe öltözött aktivista vett végső búcsút a klímaváltozás miatt eltűnt Pizol-gleccsertől vasárnap Svájcban.
A Svájc északkeleti részén elterülő Pizol-hegy gleccsere az elmúlt években annyit zsugorodott, hogy idén lehetett utoljára megmérni kiterjedését.
„Tudományos szempontból már nem tekinthető gleccsernek”

– mondta Alessandra Degiacomi, a Svájci Társaság a Klímavédelemért nevű szervezet képviselője az AFP francia hírügynökségnek.

 A szervezet segített a menet megszervezésében, a figyelemfelkeltő akciót az ENSZ hétfőn kezdődő klímacsúcsához időzítették.
Feketébe öltözött több tucat aktivista néma csendben menetelt a Pizol-hegység oldalában ahhoz a térséghez, ahol a gleccser aláereszkedik mintegy 2700 méteres magasságban, közel az osztrák-liechtenstein-svájci határhoz.
Matthias Huss, a Zürichi Műszaki Egyetem gleccserkutatója szerint a tudósok úgy becsülik, hogy 1850 óta több mint 500 svájci gleccser tűnt el teljesen, köztük 50 olyan, amely annak idején nevet is kapott. A Pizol 2006 óta vesztette el térfogatának 90 százalékát. Bár nem ez az első eltűnő gleccser Svájcban, az első olyan, amelyet a kutatók nagyon alaposan tanulmányoztak – tette hozzá Huss. A gleccserkutató és munkatársai szerint
az Alpok gleccsereinek több mint 90 százaléka eltűnhet az évszázad végére, ha nem csökken az üvegházhatású gázkibocsátás.

Augusztusban izlandiak emléktáblát emeltek az első gleccsernek, amely a globális felmelegedés miatt tűnt el a szigetországban. Az Okjökull az ország négyszáz gleccserének egyike volt, száz éve még 15 négyzetkilométernyi területet foglalt el Izland nyugati részének hegyvidéki területein, vastagsága 50 méteres volt. Mára azonban alig egy négyzetkilométerre zsugorodott és kevesebb mint 15 méter maradt a vastagságából, így elvesztette gleccserstátuszát, és nevéből a jökull, vagyis gleccser szót is, így ma már csak Oknak hívják.
Szerző
Témák
gleccser Svájc