Előfizetés

Kiderült, nem a BMI mutatja a szívbetegségek kockázatát

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.24. 09:44

Fotó: Roos Koole / AFP
A cukorbetegek esetében a testtömeg-index helyett a testzsír-index mutatja helyesen a szív- és érrendszeri problémák kockázatát - állapította meg egy új kutatás, amelyet a Kanadai Orvosi Szövetség folyóiratában publikáltak.
A szívbetegségek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak, amelyeknek egyik legnagyobb kockázati tényezője az elhízás. Miközben a testtömeg-indexet (BMI) használják általánosan az elhízás mérésére, a közelmúltban kiderült, hogy az nem mutat helyes értéket, mivel nem tesz különbséget az izom- és a zsírtömeg között - ismertette a kutatást hétfőn a medicalpress.com tudományos portál.  
A Canadian Medical Association Journalban publikált kutatáshoz 10 ezer 251 felnőtt olyan adatait elemezték, amelyek egy cukorbetegséggel, valamint szív- és érrendszeri betegséggel kapcsolatban készült amerikai kutatásból származtak. A résztvevők átlagéletkora csaknem 63 év volt és 62 százalékuk férfi volt. A kutatók megállapították, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő és magasabb testzsír-indexű résztvevők esetében nagyobb volt a kockázata a komoly szív- és érrendszeri problémáknak, mint az alacsonyabb testzsír-indexűeknél. A korábbi kutatásokkal ellentétben a kis testtömeg szívproblémáktól védő szerepét nem figyelték meg a 2-es típusú cukorbetegséggel rendelkező kutatási populációban.
A tanulmány társszerzője, Hu Hszi-csün, a kínai Közép Déli Egyetem Szívgyógyászati és Sürgősségi Tanszékének tudósa elmondta, hogy az alacsony testtömeg-index védő szerepét csak a 16,7 kg/m2 testtömeg-indexű résztvevők esetében tudták kimutatni. "A 2-es típusú diabétesz megnövekedett kockázata a kisebb BMI-vel rendelkező betegekben az alacsony testtömeg káros hatásának tulajdonítható, amely felülírja az alacsonyabb zsírtartalom pozitív hatását" - fűzte hozzá.

Összefüggést találtak az autizmus és a terhesség elején kialakuló vérszegénység között

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.23. 13:45

Fotó: JOEL ROBINE / AFP
A gyerek későbbi autizmusát, figyelemzavarát, értelmi fejlődésének elmaradását a koraterhességi vérszegénységgel hozták kapcsolatba svéd tudósok.
A vérszegénység gyakran fordul elő a várandósság vége felé. Ha azonban az elején jelentkezik, összefüggést mutat a gyerek későbbi autizmusával, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarával (ADHD) és értelmi fogyatékosságával – számolt be róla a medicalxpress.com. Amikor a terhesség késői szakaszában jelentkező vérszegénységet vizsgálták, nem találtak ilyen összefüggést.
Az eredmények alátámasztják, milyen fontos a vashiány szűrése és a táplálkozási tanácsadás a terhesség korai szakaszában. Becslések szerint a világon a várandósok 15-20 százaléka szenved vashiányos vérszegénységben. Ilyenkor a vas hiányában csökken a vér oxigénszállító képessége. A vérszegénység leginkább a terhesség vége felé lép fel, amikor a gyorsan gyarapodó magzat egyre több vasat igényel az anyai szervezetből. Általában nagyon kevés nőnél állapítanak meg vérszegénységet a várandósság elején.
A svéd tudósok majdnem 300 ezer anya és több mint félmillió, Svédországban 1987 és 2010 között született gyerek adatait vizsgálták meg. Az anyák kevesebb mint egy százalékánál diagnosztizáltak vérszegénységet a terhesség 31. hete előtt. A kutatók azt találták, hogy a terhesség elején vérszegény kismamák gyerekeinél enyhén magasabb volt az autizmus és az ADHD kockázata, az értelmi fogyatékosság esélye viszont szignifikánsan emelkedett azoknak az anyáknak a gyerekeihez képest, akik csak a terhesség vége felé lettek vérszegények, vagy akiknél egyáltalán nem állapítottak meg ilyet.
A terhesség elején vérszegény anyák gyerekeinek 4,9 százaléka lett autista, az egészséges anyák gyerekei közül 3,5 százalék, 9,3 százaléknál állapítottak meg ADHD-t az egészségesek 7,1 százalékával szemben, 3,1 százaléknál értelmi fogyatékosságot a nem vérszegény anyák gyerekei körében diagnosztizált 1,3 százalékkal szemben.
Miután kiszűrték az egyéb tényezőket – köztük a jövedelmi szintet és az anyai életkort –, azt az eredményt kapták, hogy a terhesség elején vérszegény anyák gyerekei 44 százalékkal nagyobb eséllyel lettek autisták, 37 százalékkal nagyobb kockázata volt az ADHD-nak és 120 százalékkal nőtt az értelmi fogyatékosság esélye. Ha a 30. terhességi hét után állapították meg a vérszegénységet, egyik betegség kockázata sem emelkedett. „A magzati agy és idegrendszer fejlődése eltérő a terhesség egyes szakaszaiban, a korai vérszegénység talán másképp hat a magzat agyára, mint a késői” – mondta Renee Gardner, a projekt koordinátora.
A stockholmi Svéd Királyi Orvostudományi Egyetem kutatóinak tanulmánya a JAMA Psychiatry című szaklapban jelent meg.

Nem csak lelkileg megterhelő az első igazi őszi nap

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.23. 12:28

Fotó: Frédéric Cirou/PhotoAlto / AFP
A hétfői kettősfronti hatás görcsös és gyulladásos panaszokat okozhat, de a szívbetegeknek is nehéz napjuk lehet.
Egy peremciklon kettősfronti hatásának következtében a csillagászati ősz kezdetén sokan kínzó, görcsös fejfájást érezhetnek és izomgörcsök is jelentkezhetnek. Sokan ingerlékenységet, nyugtalanságot tapasztalhatnak, beindulhat a szülés és a gyerekek is kezelhetetlenebbek lehetnek – írta a Meteo Klinika
Nehéz nap vár a szív- és keringési rendszer panaszaival élőkre is, a hirtelen változás nagyon megterhelő: vérnyomás-ingadozást, szédülést, rosszullétet okozhat. Fontos a megterhelő feladatok végzése helyetti sok pihenés.
A napsütés hiánya és a csapadék miatt csökken a hőérzet, kellemetlen lehet a szabadban tartózkodni. Fontos a réteges öltözködés és az esernyő se maradjon otthon. A borús időben mentális panaszok is felléphetnek, gyakori lehet a levertség és a fáradékonyság. Segíthetnek a vidám színek és a fényterápia.
A csapadéktól nedves útburkolat csúszóssá válik, megnövekszik a féktáv, és a helyenként kialakuló zivatarok is ronthatnak a közlekedési helyzeten. Az utakon sok ingerült, agresszív sofőrre, figyelmetlen gyalogosokra kell számítani, fokozott óvatossággal és körültekintéssel felvértezve érdemes autóba ülni.
Allergiásoknak jó hír viszont, hogy csökken a légköri pollenszint. A parlagfű többnyire alacsony vagy közepes mennyiségben lesz jelen, a pollenterhelés várhatóan sehol sem éri majd el a magas szintet.

A lehangoltság marad

A kettősfront után csütörtökig nem kell front átvonulásra számítani. A reggeli fagyok mindenhol megszűntek, a délutánok hőmérséklete pedig attól függően alakul, hogy éppen süt a nap vagy felhők borítják az eget. Csapadék időszakosan érkezik, de nagy esőtől sehol sem kell tartani. Igazi őszi időben van tehát részünk - tájékoztatott Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója a Facebook oldalán
A vérnyomáspanaszok a kettősfront elvonulása után is megmaradhatnak, a borongós időben kifejezetten lehangoltak és fáradékonyak lehetünk. A rosszkedv a teljesítőképességre is rányomhatja a bélyegét, ingerlékenységet és tartós fejfájást is okozhat. Lehet, hogy a most kezdődött görcsös és migrénes fejfájás csak a hét második felében enyhül. A frontmentes napok ellenére az immunrendszer is tartós igénybevételnek van kitéve.