MTA: A felmelegedést jórészt mi okozzuk, de jelentősen korlátozhatjuk

Az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez azonban regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.

Hétfőn megkezdődött New Yorkban az ENSZ klíma-csúcstalálkozója. A szakértők szerint az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez azonban regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség. António Guterres, a szervezet főtitkára azt várja a döntéshozóktól, hogy konkrét, megvalósítható tervekkel érkezzenek a tanácskozásra - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a húsz legmelegebb év közül 18 az utóbbi két évtizedben fordult elő, így a 21. század eleje a legmelegebb időszak a tudományosan rendszeres meteorológiai adatgyűjtés kezdete, az 1850-es évek óta. Az ENSZ tagállamai 2015 decemberében, a párizsi klímacsúcson kötöttek megállapodást arról, hogy 2100-ig a globális átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest legfeljebb 2 Celsius-fokban, lehetőség szerint 1,5 fokban korlátozzák.

A legfrissebb adatok szerint

Egyetlen olyan ország sincs, amely modellértékű intézkedéssorozatot valósítana meg, vagyis többet vállalna. Néhány ország - Bhután, Costa Rica, Etiópia, India és a Fülöp-szigetek - tervei, intézkedései a Koppenhágában 2009-ben vállalt maximum kétfokos felmelegedéssel vannak összhangban.

A legtöbb ország az elégtelen kategóriában szerepel: az Európai Unió összes tagországa Ausztráliával, Brazíliával, Kanadával és Mexikóval együtt. A vállalások nincsenek összhangban a felmelegedés 2 fok alatt tartásával. Ha minden kormányzat ilyen szinten köteleződne el, akkor a globális felmelegedés több mint 2, de kevesebb mint 3 Celsius-fokkal emelkedne 2100-ra.

A súlyosan elégtelen kategóriába került Argentína, Chile, Dél-Afrika, Dél-Korea, az Egyesült Arab Emirátusok, Indonézia, Kína, Japán és Szingapúr. Ez azt jelenti, hogy hozzájárulásaik egyáltalán nem elegendők a felmelegedés 2 fok alatt tartásához; sőt, ha minden ország csak ennyit vállalna, akkor a globális átlaghőmérséklet több mint 3 fokkal nőne 2100-ra.

Kritikusan elégtelen minősítést kaptak az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország és Ukrajna klímapolitikai intézkedései. Ez azt jelenti, hogy ha minden ország csak ennyit tenne, akkor a 21. század végére a globális átlaghőmérséklet több mint 4 fokkal lenne magasabb az ipari forradalom előtti szinthez képest.

A legnagyobb kibocsátók

A szakértők szerint 1750 és 2011 között legkevesebb 1725, maximum 2345 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházgáz került a légkörbe. Az eddig a légkörbe került üvegházhatású gázok 25 százalékát az Egyesült Államokban, 22 százalékát az Európai Unió 28 tagállamában termelték. Kínából származik az összkibocsátás 13, Oroszországból 7, Japánból 4, míg Indiából 3 százaléka. A világ összes többi országa a kibocsátás 26 százalékáért felelős.

Az egy főre eső jelenlegi kibocsátás alapján Szaúd-Arábia az első 18,1 tonna, őt követi az Egyesült Államok 16,6, Kanada 15,3, Dél-Korea 12,4, Oroszország 11,6 tonna üvegházhatású gázkibocsátással. Az Európai Unióban 6,7 tonna az egy főre eső kibocsátás, Magyarországon 5,2 tonna, míg a világátlag 4,8 tonna.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedés témájával, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talajok, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott.

Felmelegedés

Az első különjelentés megállapítja: a globális felszíni átlaghőmérséklet 2006-2015 között 0,87 Celsius-fokkal magasabb volt, mint az 1850-1900-as években, ez az emelkedés jól megfelel az emberi tevékenység becsült hozzájárulásának. A globális átlaghőmérséklet évtizedenként 0,1-0,3 fokkal nő a korábbi és jelenlegi üvegházgáz-kibocsátás miatt. A globális átlagnál kisebb a felmelegedés az óceánok fölött és nagyobb a szárazföldeken. Különösen nagy, az átlagnál kétszer-háromszor nagyobb a melegedés az Arktiszon.

Magyarországon az országos átlaghőmérséklet 1,15 Celsius-fokot emelkedett 1901 óta, tehát az országot az átlagosnál jobban érinti a felmelegedés. A melegedés legintenzívebb időszaka a nyolcvanas évek elején kezdődött: az 1981 óta eltelt évtizedek során körülbelül két héttel megnőtt a hőhullámos napok száma az ország középső és dél-alföldi vidékein. Egyes időjárási szélsőségek is gyakoribbá váltak. Kevesebb napon van csapadék, nőtt az aszály valószínűsége. A mérések szerint emellett több vidéken több mint 2 milliméterrel megnőtt az egy napon érkező csapadék mennyisége 1961 óta.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat modellezése szerint a jövőben minden évszakban folytatódik az átlaghőmérséklet emelkedése, amely a 21. század végére elérheti a 3-4 Celsius-fokot az 1971-2000-es átlaghoz képest. Nyaranta 1,3-2,2 fokkal nagyobb átlaghőmérsékletre számíthatunk már a 2021-2050-es időszakban, míg a 21. század utolsó évtizedeire több mint 4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést jeleznek a modellek.

Biztató viszont, hogy a felmelegedés 1,5 fokban való korlátozása globálisan megvalósítható. Ehhez a 2020-as évek elején tetőznie kell a szén-dioxid-kibocsátásnak, tehát 2030-ra körülbelül 45 százalékkal kell visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást 2010-hez képest, majd 2050-re fokozatosan el kell érni a nettó nulla szintet.

Az IPCC második különjelentése szerint a jégmentes szárazföldek 69-76 százalékára közvetlenül hatást gyakorol az emberiség. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és egyéb talajhasználati módok felelősek a szén-dioxid-kibocsátás 13, a metánkibocsátás 44 és a dinitrogén-oxid kibocsátásának 82 százalékáért, ami a nettó emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás 23 százalékának felel meg. Az IPCC szakértői szerint a túlfogyasztás csökkentése, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása évtizedes távlatban több milliárd tonna üvegházgáz kibocsátásának megelőzésével ér fel.