Öregszik az atomipar – állapítja meg a Közép-európai Egyetemen ezekben a percekben bemutatott ez évi World Nuclear Industry Status Report (WNISR2019). Az számos elismert szakértő által jegyzett, Mycle Schneider nevével fémjelzett felmérés megállapítja: az elmúlt évben négy újjal összesen 417-re nőtt a működő reaktorok száma. Ez ugyanakkor elmarad a 2002-ben mért 438-as csúcstól.
Mérséklődik az építkezések száma is. Míg 2019 közepe óta 46 egység áll építés alatt, addig 2013-ban ez a szám 68-ra, az iparág csúcspontjának számító 1979-es évben pedig 234-re rúgott. Idén öt építkezés indult, szemben a Fukusima előtti 2010-es év 15-jével, illetve az 1976-os évben indított 44 beruházással.
A világ nukleáris reaktorainak átlagéletkora 2019-ben először átlépte a 30 évet. Az atomerőművek megújulási sebessége túl lassú a technológia fennmaradásának biztosításához – állapította meg mindezek alapján Mycle Schneider.
Meglepő eredménynek nevezik azt is, hogy számításaik szerint az élettartam-hosszabbítás sem éri meg. Az üzemeltetési költségek ugyanis még így is meghaladják a többi eljárás – az energiahatékonyság és a megújuló energia – költségeit, a nukleáris blokkok élettartamának ilyetén meghosszabbítása ugyanakkor akadályozza az új termelési módok üzembe állítását.
Az általuk közölt grafikon tanúsága szerint amúgy az iparág 1990 óta lényegében stagnál. Ebben 2011-es fukusimai katasztrófa látványos törést hozott ugyan, de azóta ismét kis mértékű emelkedés mutatkozik úgy a beépített teljesítmény, mint az általuk termelt áram tekintetében. A helyzetre jellemző, hogy 2005 óta az új beruházások jó része a világ egyetlen államában, Kínában indul.
A megújulóenergia-termelés ugyanakkor töretlenül bővül. Miközben tavaly ilyenből 165 gigawattot (GW) állítottak üzembe, atomból mindössze 9 GW-t. Világszinten a szél-alapú termelés 29, a napenergia-alapú 13 százalékkal bővült, míg ugyanez az érték az atomenergia esetében mindössze 2,4 százalék. A megújuló források a vízerőműveket leszámítva is többet termelnek immár, mint a szén- és gázerőművek, míg az atomenergia termelése csökken. Az elmúlt évek során a napenergia-beruházások becsült költsége 88, a szélenergia-hasznosítóké 69 százalékkal esett, a nukleáris energiáé pedig 23 százalékkal nőtt. Ennek megfelelően a nukleáris építkezések várható időtartama is nő. A más lehetőségeknél drágább és lassabban megvalósítható energiatermelő mód nem hatékony az éghajlati vészhelyzetek leküzdésére – állapítja meg a tanulmány.
Számos olyan forgatókönyv létezik, amely a másfél Celsius-fokos felmelegedés megtartását atomerőművekkel együtt képzeli el – hívja fel előszavában a figyelmet (a mai konferencián is előadó) Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-európai Egyetem professzora, a Kormányközi Klímaváltozási Testület III. munkacsoportjának alelnöke. A most közzétett jelentés ugyanakkor rávilágít arra az abszolút életbe vágó kérdésre, hogy az atomipar képes-e ténylegesen, költséghatékonyan és időben rendelkezésre bocsátani az ehhez szükséges termelést – hangsúlyozta.
