Minden szempontból jobb a megújuló energia használata az atomerőműnél

Publikálás dátuma
2019.09.24. 11:46

Fotó: Pavel Lisitsyn / Sputnik
Az atomtechnológia nem kellően versenyképes a klímakatasztrófa elkerüléséhez elengedhetetlenül szükséges és egyre olcsóbb megújulóenergia- és energiahatékonysági megoldásokkal szemben - állapítja meg a Közép-európai Egyetemen most ismertetett nemzetközi tanulmány.
Öregszik az atomipar – állapítja meg a Közép-európai Egyetemen ezekben a percekben bemutatott ez évi World Nuclear Industry Status Report (WNISR2019). Az számos elismert szakértő által jegyzett, Mycle Schneider nevével fémjelzett felmérés megállapítja: az elmúlt évben négy újjal összesen 417-re nőtt a működő reaktorok száma. Ez ugyanakkor elmarad a 2002-ben mért 438-as csúcstól. Mérséklődik az építkezések száma is. Míg 2019 közepe óta 46 egység áll építés alatt, addig 2013-ban ez a szám 68-ra, az iparág csúcspontjának számító 1979-es évben pedig 234-re rúgott. Idén öt építkezés indult, szemben a Fukusima előtti 2010-es év 15-jével, illetve az 1976-os évben indított 44 beruházással. A világ nukleáris reaktorainak átlagéletkora 2019-ben először átlépte a 30 évet. Az atomerőművek megújulási sebessége túl lassú a technológia fennmaradásának biztosításához – állapította meg mindezek alapján Mycle Schneider. Meglepő eredménynek nevezik azt is, hogy számításaik szerint az élettartam-hosszabbítás sem éri meg. Az üzemeltetési költségek ugyanis még így is meghaladják a többi eljárás – az energiahatékonyság és a megújuló energia – költségeit, a nukleáris blokkok élettartamának ilyetén meghosszabbítása ugyanakkor akadályozza az új termelési módok üzembe állítását. Az általuk közölt grafikon tanúsága szerint amúgy az iparág 1990 óta lényegében stagnál. Ebben 2011-es fukusimai katasztrófa látványos törést hozott ugyan, de azóta ismét kis mértékű emelkedés mutatkozik úgy a beépített teljesítmény, mint az általuk termelt áram tekintetében. A helyzetre jellemző, hogy 2005 óta az új beruházások jó része a világ egyetlen államában, Kínában indul. A megújulóenergia-termelés ugyanakkor töretlenül bővül. Miközben tavaly ilyenből 165 gigawattot (GW) állítottak üzembe, atomból mindössze 9 GW-t. Világszinten a szél-alapú termelés 29, a napenergia-alapú 13 százalékkal bővült, míg ugyanez az érték az atomenergia esetében mindössze 2,4 százalék. A megújuló források a vízerőműveket leszámítva is többet termelnek immár, mint a szén- és gázerőművek, míg az atomenergia termelése csökken. Az elmúlt évek során a napenergia-beruházások becsült költsége 88, a szélenergia-hasznosítóké 69 százalékkal esett, a nukleáris energiáé pedig 23 százalékkal nőtt. Ennek megfelelően a nukleáris építkezések várható időtartama is nő. A más lehetőségeknél drágább és lassabban megvalósítható energiatermelő mód nem hatékony az éghajlati vészhelyzetek leküzdésére – állapítja meg a tanulmány. Számos olyan forgatókönyv létezik, amely a másfél Celsius-fokos felmelegedés megtartását atomerőművekkel együtt képzeli el – hívja fel előszavában a figyelmet (a mai konferencián is előadó) Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-európai Egyetem professzora, a Kormányközi Klímaváltozási Testület III. munkacsoportjának alelnöke. A most közzétett jelentés ugyanakkor rávilágít arra az abszolút életbe vágó kérdésre, hogy az atomipar képes-e ténylegesen, költséghatékonyan és időben rendelkezésre bocsátani az ehhez szükséges termelést – hangsúlyozta. 
Szerző
Frissítve: 2019.09.24. 13:48

108 millióra bírságolta az Uniqa biztosítót az MNB

Publikálás dátuma
2019.09.24. 10:21

Fotó: Népszava
A nyilvántartási és ellenőrzési rendszerek hiányosságai több esetben jogsértő gyakorlathoz, az ügyfelekkel való nem elégséges kapcsolattartáshoz vezettek a biztosítónál.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 108 millió forintra bírságolta az Uniqa Biztosító Zrt.-t a nem megfelelő állománykezelés, a gyenge belső kontrollrendszer és egyéb hiányosságok miatt - közölte a jegybank kedden.
Vizsgálata során az MNB megállapította, hogy az Uniqa belső kontrollrendszeréből hiányoztak az életbiztosításokkal kapcsolatos esetleges visszaélések, visszaélésgyanús esetek megelőzésére, kiszűrésére hivatott belső szabályozások, valamint a megfelelő gyakorlatok is. Hiányosságok merültek fel a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) állománykezelésének egyes elemeinél is, és az ezzel kapcsolatos ügyfélkommunikáció, kapcsolattartás terén.
A jegybanki vizsgálat több, egyenként ugyanakkor kisebb súlyú hiányosságot, jogsértést is feltárt a biztosító egyes termékeinek szerződéses feltételei kapcsán.
Problémákat találtak továbbá az informatikai biztonság területén, valamint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése kapcsán a belső képzési rendszer területén.
A biztosító kiszervezési tevékenységének szabályozása és gyakorlata sem felelt meg teljesen a jogszabályi előírásoknak.
Mindezeken túl hiányosságokat, hibákat tárt fel az MNB a biztosító számlarendjében, illetve adatszolgáltatásában is.
A közlemény szerint a jogsértések miatt a jegybank 75,5 millió forint felügyeleti, ezen felül 500 ezer forint pénzmosási, illetve további 32 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Uniqa Biztosítóra, és kötelezte a jogszabályszerű működésre. A bírság kiszabása kapcsán súlyosbító körülménynek számított egyebek mellett, hogy a nyilvántartási és ellenőrzési rendszerek hiányosságai több esetben jogsértő gyakorlathoz, az ügyfelekkel való nem elégséges kapcsolattartáshoz vezettek a biztosítónál, illetve, hogy a kgfb-állománykezelés problémái a magyarországi kgfb-piac egészére kihathattak. A fogyasztói kommunikációs problémák a panaszkezelést is érintették. Enyhítő körülménynek számított, hogy az Uniqa Biztosító már a jegybanki vizsgálat során számos intézkedést hozott, illetve adott számot annak tervéről.
Témák
Uniqa MNB bírság

Év végéig 15 ezerrel is több vendégmunkás dolgozhat Magyarországon, mint tavaly

Publikálás dátuma
2019.09.24. 09:51

Fotó: Shutterstock
A béreket alacsonyan tartják, a túlórára nem mondanak nemet - tökéletes alanyai az orbáni gazdaságpolitikának. Már tavaly kétszer annyian voltak, mint 2017-ben.
"A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában" - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben. Akkor nagyon fogadkozott, hogy megállítja, de szavai alatt nyilván nem azt értette, amit azok jelentenek: az Eurostat adatai szerint 2015 és 2017 között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az Unión kívülről érkezőknek adott tartózkodási engedélyek száma, és a számok azt mutatják: bizony gazdasági bevándorlókról - Fidesz előtti nevükön vendégmunkásokról - van szó. Az Orbán-kormány egyértelműen a vendégmunkásokban látja a megoldást az országba adókedvezményekkel és milliárd forintok ajándékozásával édesgetett nagyvállalatok munkaerő-igényeinek kielégítésére. Általuk lehet alacsonyan tartani a béreket, nem mondanak nemet a túlórákra, és ha az automatizációs sikerek nyomán az "ipar 4.0" már nem tart rájuk igényt, könnyedén meg lehet szabadulni tőlük. Nem panaszkodnak, nem alapítanak szakszervezetet, csak csendben elmennek. Nem is csoda, hogy mint a Privátbankár.hu írja,
idén az eddigi adatok alapján akár 22 százalékkal, vagyis 15 ezer fővel is többen érkezhetnek vendégmunkások Magyarországra.

Emlékeztetnek, jelzi a kormány hozzájuk való ragaszkodását, hogy tavaly például 5000 ukrán vendégmunkás toborzását támogatták költségvetési forrásból, és a Pénzügyminisztérium is megemelte azt a keretet, ami az egyszerre hazánkban foglalkoztatható külföldiek kontingensét határozza meg. Ezzel párhuzamosan újabb szakmákba is beengedték őket.
Tavaly már megduplázódott azon tartózkodási engedélyért folyamodó külföldiek száma, akik munkavállalási céllal érkeztek: 2017-ben még 24 539-en voltak, 2018-ra már 60 931-re emelkedett a számuk az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai alapján. 2019-ben ennek 83 százalékát már augusztus végéig sikerült abszolválni: mint a Privátbankár megtudta,
augusztussal bezárólag 49 699 külföldi kért munkavállalási céllal tartózkodási engedélyt a magyar hatóságtól, 977-en pedig a jövedelemszerzési célt jelölték meg a tartózkodás szándékaként.

Ezek alapján úgy számolják, idén akár a 75 ezret is megközelítheti a munkavállalási céllal érkező külföldiek száma. Róluk az OIF adatai még azt árulják el, hogy
  • közülük 29 378 ember ukrán állampolgárságú;
  • 4009 szerb;
  • 2261 vietnámi;
  • 1938 kínai;
  • 1526 indiai; és
  • 10 500 egyéb állampolgárságú személy.
Szerző