Az árakba is begyűrűzik a gyenge forint, ezt pedig mindenki megérzi

Publikálás dátuma
2019.09.24. 13:41

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az alacsony kamatok, a romló világgazdasági kilátások miatt a közeljövőben esélytelen a forint érdemi erősödése. A gyengülő devizát a boltokban drágulás követi.
Augusztus közepe óta nem volt olyan hét, hogy a forint árfolyama ne gyengült volna a történelmi mélypontra. Nem volt ez másképp hétfőn sem, amikor az európai közös pénz egy egységéért 335,39 forintot adtak a devizakereskedők a bankközi devizapiacon. A forint elerőtlenedését jól szemlélteti, hogy egy esztendeje még 312 forintos volt a kurzus. (A dollárhoz és a svájci frankhoz képest is hosszú ideje gyengélkedik a forint, az előbbit 305, az utóbbit 308 forintért is jegyezték.)  A világgazdaságban az ezekben a hetekben zajló események közül, mint amilyen az amerikai-kínai kereskedelmi háború, vagy a brexit körüli bizonytalanság, mind-mind negatívan hatnak a feltörekvő devizák árfolyamára. Ezt még tetézi, hogy az uniós országok gazdasági növekedési kilátásai egy friss prognózis szerint romlanak, ami a gyenge forint fő nyertesét, az exportot is kedvezőtlenül érinti. Ugyanis a gyengülő deviza sem képes korlátok nélkül támogatni a kivitelt - említette meg a Népszavának Varga Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője utalt arra, hogy ezt láthattuk az összeomlott argentin pesónál, s bár a forint gyengülésénél ilyenről szó sincs, mert a magyar deviza esetében egy lassú folyamatnak vagyunk szemtanúi. Bár a feltörekvő devizák mindegyike gyengült, például a lengyel zloty, vagy a cseh korona is, de nem egyforma mértékben. A környező - nem eurót használó - országok közül a forint erősebben reagált a társainál, aminek az oka a hazai monetáris politika, az alacsony alapkamat. Az elerőtlenedett forint kárvallottja - a kis- és közepes vállalkozások mellett - a lakosság is - emlékeztetett Varga Zoltán. Az infláció ugyanis növekszik, az olaj ára, amelyet dollárban számolnak el, a gyenge forint miatt megdrágul, de emellett a világpiaci ár is nő. Az üzemanyagárak általában 2-3 hónappal később követik a kőolajét. Azzal is számítani kell, hogy a fuvarozási költségek is magasabbak lesznek, a csúcs 3-6 hónapon belül várható. Általában az üzemanyag-nagykereskedőknek ekkora az időbeli tűréshatára. Mindezek hatása begyűrűzik az áruk árába is. A devizában tartott államadósság ugyancsak megnő, de ennek aránya mára már nem számottevő, 20 százalék alatti. Az idegenforgalmi főszezon ugyan elmúlt, de aki most külföldre utazik, annak többe kerül az üdülése.
Az elmúlt héten Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője még "Indokolatlan a gyenge forintárfolyam" címmel írt a Világgazdaságban, ám tegnap lapunk érdeklődésére, hogy fenntartja-e az álláspontját, már határozottan azt mondta, hogy nem. Ennek az az oka, hogy az elmúlt pénteken - mindenki meglepve - az MNB lefelé módosította a folyó fizetési mérleg adatait, az első negyedévit plusz 300 millióról mínusz 50 millió euróra, a második negyedévit pedig pedig mínusz 120 millió euróra. Mindez annak a következménye, hogy az import devizatartalma magasabb volt a jegybank korábbi becslésénél, és a mérleg másik serpenyőjéből pedig a profitot hazautaló befektetők többet vettek ki, mint amire számított jegybank. Az, hogy hosszú idő után a többlet negatívra váltott, arra kényszeríti a statisztikusokat, hogy ennek fényében a jelentősebb makrogazdasági adatokon is módosítsanak - mondta a szakember.
Ami a forint jövőjét illeti Varga Zoltán szerint nehéz jóslatokba bocsátkozni. Az azonban bizonyos, hogy a 320 forint körüli euróárfolyamtól elbúcsúzhatunk. Vértes András, a GKI Zrt. elnöke hétfői sajtótájékoztatóján erről azt mondta, hogy az euró átlagos árfolyama idén 325 forint lesz, de az évet 330 forinttal zárjuk, jövőre pedig 335 forintos átlaggal számolhatunk. A gazdaságkutató arra számít, hogy a Monetáris Tanács mai kamatdöntő ülésének közleményében nem tesznek említést a gyenge forintról, arra hivatkozva, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, ők csak az infláció alakulását követik.
Szerző
Témák
forint árfolyam

Hivatalosan is megkapta a BMW a 130 milliárdból előkészített debreceni földeket

Publikálás dátuma
2019.09.24. 11:54
PÓSER Zoltán; MAGYAR Levente; PALKOVICS László; PAPP László
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Aláírták az egykori termőföldek adásvételi szerződését.
A kormány 130 milliárd forinttal járult hozzá a gyárnak is helyet adó debreceni észak-nyugati ipari övezethez kapcsolódó közlekedési infrastruktúra kialakításához, további 35 milliárdot pedig a debreceni oktatási rendszer "fejlesztésére" fordítanak annak érdekében, hogy az hosszú távon is szállíthassa a munkásokat a cégeknek - emlékeztetett mindenkit kedden Palkovics László. A gazdag autóipari multinak kéretlenül is odaadott földeket és közpénz-milliárdokat annak apropóján hozta fel az innovációs és technológiai miniszter, hogy - mint arról az MTI beszámol - Debrecenben aláírták az infrastrukturálisan előkészített terület adásvételi szerződését. 
Ezzel a beruházási terület a BMW Group tulajdonába került.

A fideszes Papp László polgármester a város története legnagyobb fejlesztésének nevezte a BMW-beruházást. Említette, hogy a beruházás az oktatás terén is új távlatokat nyit a térségben. Ez a legtöbb debrecenit nyilvánvalóan nem érinti, de Papp Lászlót valóban: ugyanis az állami milliárdokból méregdrága magániskola épült, ahová az évi 3 milliós tandíjért a polgármester is beíratta gyerekét.
A földek pedig, amiket a BMW-nek megszerzett Debrecen, az ott élők szerint az ország legjobb minőségű termőföldjei voltak. Kismacs környékén 5-6 millió forintba is kerül egy hektár, és mint a Népszavának nyilatkozta egy helyi, a gyár 40-45 aranykoronás parcellákon épülhet. A német autógyár több mint 400 hektárt kapott meg, a földmunkákat pedig az Orbán Viktort is magánrepülőztető Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. végezte.
Michele Melchiorre, a gyár igazgatója azt közölte, hogy a debreceni BMW autógyár építési munkálatai 2020 tavaszán kezdődnek.
Szerző
Frissítve: 2019.09.24. 14:44

Minden szempontból jobb a megújuló energia használata az atomerőműnél

Publikálás dátuma
2019.09.24. 11:46

Fotó: Pavel Lisitsyn / Sputnik
Az atomtechnológia nem kellően versenyképes a klímakatasztrófa elkerüléséhez elengedhetetlenül szükséges és egyre olcsóbb megújulóenergia- és energiahatékonysági megoldásokkal szemben - állapítja meg a Közép-európai Egyetemen most ismertetett nemzetközi tanulmány.
Öregszik az atomipar – állapítja meg a Közép-európai Egyetemen ezekben a percekben bemutatott ez évi World Nuclear Industry Status Report (WNISR2019). Az számos elismert szakértő által jegyzett, Mycle Schneider nevével fémjelzett felmérés megállapítja: az elmúlt évben négy újjal összesen 417-re nőtt a működő reaktorok száma. Ez ugyanakkor elmarad a 2002-ben mért 438-as csúcstól. Mérséklődik az építkezések száma is. Míg 2019 közepe óta 46 egység áll építés alatt, addig 2013-ban ez a szám 68-ra, az iparág csúcspontjának számító 1979-es évben pedig 234-re rúgott. Idén öt építkezés indult, szemben a Fukusima előtti 2010-es év 15-jével, illetve az 1976-os évben indított 44 beruházással. A világ nukleáris reaktorainak átlagéletkora 2019-ben először átlépte a 30 évet. Az atomerőművek megújulási sebessége túl lassú a technológia fennmaradásának biztosításához – állapította meg mindezek alapján Mycle Schneider. Meglepő eredménynek nevezik azt is, hogy számításaik szerint az élettartam-hosszabbítás sem éri meg. Az üzemeltetési költségek ugyanis még így is meghaladják a többi eljárás – az energiahatékonyság és a megújuló energia – költségeit, a nukleáris blokkok élettartamának ilyetén meghosszabbítása ugyanakkor akadályozza az új termelési módok üzembe állítását. Az általuk közölt grafikon tanúsága szerint amúgy az iparág 1990 óta lényegében stagnál. Ebben 2011-es fukusimai katasztrófa látványos törést hozott ugyan, de azóta ismét kis mértékű emelkedés mutatkozik úgy a beépített teljesítmény, mint az általuk termelt áram tekintetében. A helyzetre jellemző, hogy 2005 óta az új beruházások jó része a világ egyetlen államában, Kínában indul. A megújulóenergia-termelés ugyanakkor töretlenül bővül. Miközben tavaly ilyenből 165 gigawattot (GW) állítottak üzembe, atomból mindössze 9 GW-t. Világszinten a szél-alapú termelés 29, a napenergia-alapú 13 százalékkal bővült, míg ugyanez az érték az atomenergia esetében mindössze 2,4 százalék. A megújuló források a vízerőműveket leszámítva is többet termelnek immár, mint a szén- és gázerőművek, míg az atomenergia termelése csökken. Az elmúlt évek során a napenergia-beruházások becsült költsége 88, a szélenergia-hasznosítóké 69 százalékkal esett, a nukleáris energiáé pedig 23 százalékkal nőtt. Ennek megfelelően a nukleáris építkezések várható időtartama is nő. A más lehetőségeknél drágább és lassabban megvalósítható energiatermelő mód nem hatékony az éghajlati vészhelyzetek leküzdésére – állapítja meg a tanulmány. Számos olyan forgatókönyv létezik, amely a másfél Celsius-fokos felmelegedés megtartását atomerőművekkel együtt képzeli el – hívja fel előszavában a figyelmet (a mai konferencián is előadó) Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-európai Egyetem professzora, a Kormányközi Klímaváltozási Testület III. munkacsoportjának alelnöke. A most közzétett jelentés ugyanakkor rávilágít arra az abszolút életbe vágó kérdésre, hogy az atomipar képes-e ténylegesen, költséghatékonyan és időben rendelkezésre bocsátani az ehhez szükséges termelést – hangsúlyozta. 
Szerző
Frissítve: 2019.09.24. 13:48