Eddig 40 ezer magyar igényelt tartózkodási engedélyt az Egyesült Királyságban

Publikálás dátuma
2019.09.25. 09:00

Fotó: Brian A. Jackson
A legtöbb kérelmet a lengyelek, a románok és az olaszok nyújtották be.
Az Egyesült Királyságban élő, nagyjából három millió EU-polgárnak csaknem a fele folyamodott eddig állandó, illetve ideiglenes tartózkodási engedélyért. A legtöbb kérelmet a lengyelek (240 000), a románok (187 000) és az olaszok (150 800) nyújtották be. A magyar igénylő száma 39 700. Az illetékes hatóságok 1,1 millió embernek már megadták a kérvényezett státuszt, és mindössze egyetlen egyet (!) utasítottak el a március 30. óta tartó regisztráció során. Az EU-s polgárok kétharmada állandó, egyharmada ideiglenes tartózkodási engedélyért folyamodott. Mint egy brüsszeli háttértájékoztatón elhangzott, az idegenrendészeti szervekhez naponta 20 ezer beadvány érkezik. A nyilvántartásba vételre a Brexit miatt van szükség. Amikor a szigetország kilép az Európai Unióból, úgynevezett "harmadik országgá" válik, ahol az uniós polgároknak nem járnak automatikusan a korábbi jogok és kiváltságok. Az EU és az Egyesült Királyság azonban vállalta, hogy akár megállapodással, akár anélkül következik be a Brexit, a brit földön élő EU-polgárok, illetve a kontinensen lakó britek státusa 2020 decemberig biztosan nem változik. Megegyezéssel történő kilépés esetén a határidő félévvel meghosszabbodik. A szigetországban maradó magyaroknak és másoknak azonban regisztrálniuk kell egy erre a célra létrehozott online portálon, ha azt akarják, hogy megőrizzék a jogállásukat. A nyilvántartásba vétel díjtalan és viszonylag egyszerű. Csak a személyazonosságot, a tartózkodás időtartamát és a büntetlen előéletet kell igazolni. Akiknek nehézségeik vannak a nyilatkozat kitöltésével, azok igénybe vehetnek egy telefonos forródrótot, és önkéntes vagy jótékonysági szervezetekhez fordulhatnak, amelyekkel a brit hatóságok szorosan együttműködnek, és pénzzel is támogatnak. Állandó tartózkodási engedély — hivatalos nevén: letelepedett jogállás — azoknak az EU-polgároknak jár, akik bizonyítani tudják, hogy 2020 december végéig — vagy 2021. június 30-ikáig — öt éve folyamatosan és jogszerűen az Egyesült Királyságban tartózkodnak. Akiknek a kérvény beadásakor még nincs meg az öt évük, ideiglenes tartózkodási engedélyt kaphatnak. Az utóbbira az is jogosult lesz, aki az átmeneti időszak alatt kíván a szigetországban letelepedni. Megegyezés nélküli Brexit esetén azonban csak azok szerezhetnek állandó tartózkodási engedélyt, akik a kilépés napján — október 31-ikén — már öt éve az Egyesült Királyságban éltek. A brit statisztikai hivatal márciusi adatai szerint az EU-ból érkezett migránsok száma folyamatosan csökken, számuk 2013 óta nem volt olyan alacsony, mint a vizsgált elmúlt egy évben. A kelet- és közép-európai tagállamokból hétezerrel többen hagyták el a szigetországot, mint ahányan onnan érkeztek. 
Frissítve: 2019.09.25. 09:57

Szexuális zaklatás: Plácido Domingo nem önként, és nem is dalolva távozik a Metropolitanból

Publikálás dátuma
2019.09.25. 07:51
Plácido Domingo
Fotó: ANGELA WEISS / AFP
A világhírű tenor tagadja az ellene felhozott vádakat, de "beleegyezett abba, hogy nem vállal szerepet a Met jövőbeni előadásaiban".
Peter Gelb, a New York-i Metropolitan Opera menedzsere az MTI szerint kedden délután e-mailben tudatta a társulat tagjaival: Plácido Domingo "beleegyezett abba, hogy nem vállal szerepet a Met jövőbeni előadásaiban. Hálásak vagyunk neki, hogy felismerte, vissza kell lépnie". "Az operaénekes és volt operaigazgató döntése azonnali hatályú" - közölte a színház menedzsere. Domingo visszalépése egyben azt is jelenti, hogy már a szeptember 25-én, szerdán tartandó Macbeth-bemutatón sem énekel. Verdi operájának címszerepét Zeljko Lucic szerbiai születésű bariton veszi át. Ez lett volna Domingo első fellépése az Egyesült Államokban azóta, hogy az AP amerikai hírügynökség két riportban - augusztusban és szeptemberben - arról számolt be: több operaénekesnő és balerina is szexuális zaklatásokkal vádolta meg az operalegendát. Az ügyben vizsgálatot indított Los Angeles operaháza - ahol Domingo 15 éven keresztül zeneigazgató volt -, valamint az amerikai zeneművészek szövetsége (AGMA) is. A Met nem kezdett vizsgálódni, jelezte, hogy megvárja a két másik vizsgálat eredményét. Plácido Domingo hétfőn közleményt küldött a New York-i operaház menedzsmentjének, és ebben hangsúlyozta: 27 évesen debütált ebben az operaházban, és 51 éven keresztül folyamatosan fellépett itt. Győzelmekkel teli időszaknak nevezte ezeket az éveket, és háláját fejezte ki, hogy 78 évesen elénekelhette Macbeth címszerepét a kosztümös főpróbán. De hozzátette: bár vitatja az ellene felhozott vádakat, aggodalommal tölti el őt az emiatt kialakult légkör, és nem szeretné, ha ez elvonná kollégái figyelmét a munkától. "Ennek következtében kértem, hogy visszavonulhassak" - fogalmazott közleményében a művész. Peter Gelb kedden bejelentette azt is: a londoni operaház vizsgálatának lezárultáig felfüggesztik Vittorio Grigolo operaénekest. Az olasz tenort kedden a londoni operaház szintén felfüggesztette, mert állítólag a társulat múlt heti japán turnéja alkalmával szexuálisan zaklatott egy kórustagot.
Szerző

Harc a magyar szavazatokért Szlovákiában

Publikálás dátuma
2019.09.25. 07:30
Magasabb a köztársasági elnök bizalmi indexe, mint amekkora pártjának a törzsbázisa
Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency/AFP
Radikális átalakulások zajlanak a szlovákiai politikai életben. A felvidéki magyar politika is válaszúthoz ért. Az új szlovák pártok bejelentkeztek a magyar voksokért is, az egymással is versengő magyar pártok különösen nehéz helyzetbe kerültek.
A tavalyi újságírógyilkosság végképp átrendezni látszik a szlovák politikát. Először csak a Fico-kormányt és magát Robert Ficót temette maga alá a lavina, majd az önnön erejét megtapasztaló civil szféra jelentkezett be, nem is sikertelenül a nagypolitikában, ahol mindmáig zajlik az átalakulás, immár a jövő évi parlamenti választásokra koncentrálva. Áprilisban az addig szinte ismeretlen, a civil szférából érkező Zuzana Caputova fölényesen nyerte az elnökválasztást egy frissen alakult zöld-liberális párt, a Progresszív Szlovákia (PS) színeiben, majd néhány hét múlva ugyanez a párt a szintén új „civil” formációval, a SPOLU-val koalícióban az EP-választást is megnyerte, közel 5 százalékot (20,11 – 15,72) verve a legnagyobb kormánypártra, a Smerre. Aztán kissé megtorpant a PS lendülete, miután ugyanazon a térfélen kezdtek ellenfelek is megjelenni. Míg néhány éve Szlovákiában a jobboldali populista és szélsőséges formációk szaporodtak gomba módra, egymással versengve, Caputova és a PS-SPOLU sikere az elkötelezett euroatlantista, liberális, zöld erőket mozgatta meg. A leköszönt Andrej Kiska elnök a nyáron új pártot hozott létre, Za ludi – Az Emberekért néven, Tomás Drucker volt egészségügyi miniszter pedig szeptember közepén kezdeményezte a Dobrá voľba - Jó Választás nevű, erős szociális programot hirdető pártja bejegyzését. A FOCUS legutolsó felmérése szerint Zuzana Caputová államfő Szlovákia legmegbízhatóbbnak tartott politikusa, száz napos elnöksége elég volt ahhoz, hogy letaszítsa a képzeletbeli trónról a Robert Ficót váltó Peter Pellegrini miniszterelnököt. Caputová bizalmi indexe szélesebb, mint pártja törzsszavazói közönsége, a megkérdezettek 56 százaléka szavazott bizalmat az új államfőnek. Az augusztusban még vezető Pellegrini kormányfő a második, de már 10 százalékos hátrányban van az elnök mögött. A harmadik helyen a leköszönt államfő, Andrej Kiska állt, aki az ország első embereként, párton kívüliként is mindvégig népszerű volt, de immár a Za ľudí párt vezetőjeként jelenik meg. Vagyis, egyetlen populista vagy szélsőséges párt vezetője sem fért fel a dobogóra, a három legnépszerűbb politikus vagy új párt vezetője, vagy egy régi párt új arca (Pellegrini a korábban Ficó vezette Smer politikusa). Negyedik helyen áll viszont az egykori üzletember, Boris Kollár, aki 2015-ben hozta létre a Sme rodina (Egy Család Vagyunk) elnevezésű, igen zagyva ideológiájú populista pártját, és 2016-ban máris parlamenti erővé lett. Kollár és formációja nem annyira szélsőséges, mint Marian Kotleba neonáci alakulata, de a migránsellenes kártyát kijátssza, és az EP- választások előtt bejelentkezett a Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter nevével fémjelzett Népek és Nemzetek Európai Szövetségéhez. A nagy meglepetés, ami az utóbbi idők eseményeinek fényében valójában már nem is meglepetés, Bugár Béla népszerűségének megroppanása. A magyar politikus hosszú ideig Szlovákia egyik legmagasabb bizalmi indexszel rendelkező politikusa volt, mára ez 18 százalékra apadt. Vele együtt roppant meg a 2009-ben általa létrehozott, jelenleg a hárompárti kormánykoalíció legkisebb pártjának számító Híd-Most magyar-szlovák vegyespárt is. A Híd már a májusi EP-választáson is csak 2,59 százalékot ért el, így nem is tudott képviselőt küldeni a brüsszeli törvényhozásba. A nagy rivális, a Magyar Közösség Pártja (MKP) is megelőzte, a szlovák parlamentbe 2010 óta bejutni nem tudó magyar, etnikai alapon szerveződő formáció 4,96 százalékot ért el. Azóta Bugár pártja javított helyzetén, a legutóbbi, szeptember eleji felmérés szerint már a szavazatok 4,1 százalékát szerezte volna meg, az MKP-ra pedig  3,3 százalék voksolt volna. A másik két magyar tömörülés, a Hídból kivált volt alelnök és miniszter, Simon Zsolt új pártja, a Magyar Fórum 0,3, míg a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség 0,2 százalékot kapott volna. Bugár Béla és pártja népszerűségvesztése a 2016-os koalícióba lépéssel kezdődött. Konzervatív jobboldali, főképp nagyvárosi választói egy része Fico alternatívájaként szavaztak Bugárra, nem pedig koalíciós társaként. A Kuciak-gyilkosság után pedig azt várták sokan, hogy a Híd lépjen ki a kormányból. Az EP-választás kudarca nyomán újra felerősödött a magyar összefogást sürgetők hangja, de többrendbeli tárgyalás után sem sikerült a Híd és az MKP újraegyesülését, sem valamiféle választási koalíciót elérni. (Bugár az MKP egykori elnöke volt, abból lépett ki, és hozta létre 2009-ben új pártját.) Az igény viszont létezik, hiszen a rendszerváltás óta mindig volt valamilyen néven és formában parlamenti képviselete a felvidéki magyarságnak, ám a jelenlegi erőviszonyok között nincs reális esély erre a jövő évi parlamenti választásokon. Az elégedetlenkedők ezért hozták létre az Összefogás mozgalmat augusztusban, amelynek még egyelőre nem sikerült megszereznie a pártbejegyzéshez szükséges tízezer aláírást. Ezt a még nem létező pártot ugyancsak 0,3 százalékon mérték. A legnépszerűbb párt különben újra az immár Pellegrini nevével fémjelzett volt Fico-párt, a Smer (21,7), második a PS/Spolu (13,3), harmadik pedig a Marián Kotleba vezette szélsőjobb Mi Szlovákiánk-Néppárt (LSNS) 10,6 százalékkal. Kiska volt elnök pártját máris 6,5 százalékon mérik, a volt egészségügyi miniszter hivatalosan meg sem alakult formációja, a Dobrá vol’ba is már 2,1 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött. A magyar pártok, mindenekelőtt a Híd támogatóinak elszivárgása is annak köszönhető, hogy bővült a választék a kisebbségek számára is, az új modern, a nemzetiségekre is figyelő többségi formációk megjelenésével. Emellett a rendszerváltás óta eltelt évtizedek során bár volt számos oktatási, nyelvhasználati eredmény, amely a magyar pártok politikai szerepvállalásának köszönhető, a nagy áttörés elmaradt, a magyar választók egy része - főleg a fiatalabbak, a nagyvárosiak, a magasan képzettek – kezdenek a feléjük nyitó szlovák pártok felé tekingetni. A Progresszív Szlovákia magyar platformot hozott létre. Elnöke Forró Tibor mérnök, gútai városi képviselő lett, és a PS magyar részlegének teljes vezérkara igen fiatal. Minden bizonnyal a Dobrá vol’ba is meg fogja szólítani a magyarokat, hiszen ide igazolt át a Híd egyik legnépszerűbb politikusa, Cséfalvay Katalin, a külügyi bizottság vezetője, aki jelezte, kész a kétnyelvű kommunikációra és kampányra.  Sőt, a nem éppen újnak számító ellenzéki OĽaNO mozgalom is bejelentette, helyeket ajánl fel a magyar, roma és ruszin kisebbség képviselőjelöltjeinek. Az Igor Matovic vezette formáció eddig nem mutatkozott sem magyarbarátnak, sem semmiféle másság pártolójának, de amint maga a pártelnök is jelezte parlamenti beszédében, a felmérések szerint a kisebbségi választók voksai a következő parlamenti választásokon elveszhetnek. És erre az elkövetkezőkben egyre több szlovák párt fog odafigyelni, hacsak valamely magyar formáció nem tudja visszatornázni magát az 5 százalékos küszöb fölé. Már megkezdődtek a tárgyalások az MKP és az OĽaNO között az esetleges koalícióról. Ami viszont eléggé furcsa, hiszen az Orbán Viktor és a Fidesz stratégiai partnere, a budapesti kormány által egyetlen magyar képviseletként elismert MKP korábban  Bugár pártját is azért utasította el, mert „vegyespárt”, ezzel a koalícióval pedig épp eddigi "kizárólagos magyarságát” adná fel. Ám ez is azt jelzi, hogy a helyzet valóban rossz, három évtizeddel a rendszerváltás után magyar képviselet nélkül állhat fel az új pozsonyi törvényhozás 2020-ban.

Száz nap, amely megváltoztatta Szlovákiát

Száz napja választották meg államfőnek Zuzana Caputovát. Június 15-én iktatták be, azóta már többször szót emelt az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban, magyarországi látogatása során Orbán Viktor politikáját bírálta, kiállva a liberális és európai értékek mellett. 

Rigó Konrád
Fotó: Facebook

A Hídnak máig nincs alternatívája

A többség-kisebbség közös pártja nem szokványos jelenség az etnikai feszültségek uralta Kelet-Közép-Európában. Egyedül a Híd-Most képviseli ezt az ideát. Ám az, hogy újra az MKP-val próbáltak közös magyar/kisebbségi képviseletet létrehozni, azt sugallja, Bugár Béla pártjából is eltűnőben a szlovák háttér. A szlovák kulturális minisztérium államtitkárát, Rigó Konrádot, a Híd-Most politikusát kérdeztük. - Mi történik a Híd-Most-ban, minek köszönhető ez a tömeges kilépés? Bugár Béla elnök úr szerint nincs szó tömeges menekülésről. De akkor miről van szó? - Egyetértek abban Bugár Bélával, hogy nem nevezhető tömeges menekülésnek. Lejárt a koalíciós szerződés, az MKP-val nem lépett a párt koalícióra és egy nagyon felhevült politikai helyzetben a kampány előtt több párton belül is zajlik átrendeződés. Nagyon sajnálom, hogy a Hídtól két jelentős politikus távozik Nagy József és Cséfalvay Katalin személyében, de ez az ő egyéni döntésük. - Van-e ennek köze a sikertelen EP-választásoz vagy a Híd-MKP tárgyalások kudarcához? - Minden bizonnyal van, de lévén ezek egyéni döntések, erről az érintetteket kell megkérdezni. - Ha a Híd az MKP-val hozna össze közös listát, akkor nem épp a lényegéről a "közös párt" jellegről mondana le, és térne vissza az egykori helyzethez, az etnikai képviselet kizárólagosságához? - Én úgy gondolom, egy választási koalíció nem jelenti két párt összeolvadását. A közös érdekek mellett megőrizhetőek a lényeges különbözőségek is. A Híd például egy olyan, Európában is egyedi, formáció, amely a többség és a kisebbség egy párton belüli azonos súlyú szerepvállalásával hitelesen képes az egész társadalmat érintő problémákra megoldásokat kínálni, ugyanakkor pedig igazán hatékonyan képes kisebbségi kérdésekben kiemelkedő eredményeket elérni. Erről lemondani oktalanság lenne. A Híd-Most – MKP koalíció létrejöttével annyi történt volna, hogy 2020-as választásoknál nagyobb súlyt kaptak volna a kisebbségi témák - erről írtam az Új Szó vitasorozatában is. A párt szervei viszont nem támogatták ezt a koalíciót, én pedig respektálom ezt a döntést. - Lemondtak a szlovák-magyar közös képviseletről, vagy a Progresszív Szlovákia elszívta egykori szlovák nemzetiségű híveiket? - Amíg nem jelenik meg egy olyan párt, amelyben azonos súllyal bír a kisebbség és a többség, addig a Hídnak nincs alternatívája. A Progresszív Szlovákia nem ilyen. Az, hogy erről a választók is így gondolkodjanak, az lesz a kampány legnagyobb feladata számunkra. Annyi bizonyos, hogy ezt elérni nem lesz könnyű.   
Szerző
Frissítve: 2019.09.25. 11:27