Az Egyesült Királyság legmagasabb bírói testületének mind a 11 tagja egybehangzóan hozta meg a Boris Johnson számára megsemmisítő erejű ítéletét, aminek nyomán szerdán már össze is ülnek a képviselők.
Az elhúzódó alkotmányos válság közepette kedden délelőtt Lady Hale, a Legfelső Bíróság elnöke ismertette a testület verdiktjét, amely szerint a parlament szeptember elején történt, öt hétre szóló felfüggesztése törvénytelen volt. Boris Johnson arra való hivatkozással kezdeményezte az uralkodónál a brit közjogban "prorogációként" ismert, jelen esetben azonban szokatlanul hosszú ülésezési szünetet, hogy fontos politikai kezdeményezéseket tartalmazó új törvényhozási csomagra van szükség, ehhez pedig megfelelő időt kell biztosítani, hogy előkészíthessék a királynő október 14-re tervezett beszédét, amely voltaképpen a kormányprogram beterjesztésével ér fel.
A Legfelső Bíróság a múlt héten három napon át hallgatta meg a kormány, illetve a prorogáció ellen fellépő Gina Miller üzletasszony, valamint a mögé felsorakozó politikusok, vezető ügyvédek által összefoglalt pro és kontra érveket.
Korábban az angliai felsőbíróság úgy találta, hogy nem a jogi szakma dolga politikai viták eldöntése. A skóciai fellebbviteli bírák azonban azt állapították meg, hogy a kormányfő törvénytelenül, a parlamenti képviselők elnémítása érdekében zárta le az ülésszakot, lehetetlenné téve, hogy a Ház gyakorolhassa a végrehajtó hatalom feletti ellenőrző, felügyelő szerepét.
A Legfelső Bíróság egyhangú döntését ismertető Lady Hale elöljáróban leszögezte, hogy igenis a bírák dolga minősíteni a kormányfő döntését a parlament felfüggesztéséről. A legfőbb bírói fórum szerint nem lehet
„normális” prorogációról beszélni, amikor a királynői programbeszédet megelőző általában 4-6 nap helyett öthetes felfüggesztésre került sor, ráadásul az országban uralkodó „rendkívüli helyzet közepette”. A testület megállapította: Boris Johnson „törvénytelen” tanácsot adott II. Erzsébetnek, amikor a prorogáció szentesítését kérte.
Miután a bíróság nem kapott megfelelő magyarázatot arra, hogy miért volt szükség az öthetes kényszerszünetre, a felfüggesztést „jogtalannak és semmisnek” nyilvánította, felkérve a házelnököt az ebből szükségszerűen fakadó lépések megtételére.
Az ítélet aligha lehetett volna megalázóbb a miniszterelnök számára, hiszen kimondta azt, hogy nemzeti válsághelyzet közepette illegális módon szüntette be az alkotmány pillérjének, a parlamentnek a tevékenységét. A politikától független jogi szaktekintélyek ugyan nem mondták ki, de gyakorlatilag megerősítették a média és a lakosság túlnyomó részének azt a véleményét, hogy Boris Johnson
félrevezette az uralkodót és a Királyi Államtanácsot, amelynek a prorogációs rendelete így fabatkát sem ér.
A nagy jelentőségű döntés után azonnal elindult a reakciók cunamija. A Legfelső Bíróság előtt tüntetők a parlament azonnali újranyitását és Boris Johnson lemondását követelték.
John Bercow házelnök villámgyorsan kiadott nyilatkozatában méltatta az ítéletet, amely - mint fogalmazott - kimondta a parlament jogát és kötelességét, hogy ezekben a nehéz időkben szorosan rajta tartsa a szemét a végrehajtó hatalmon, és vonja felelősségre a minisztereket. Az október 31-én visszavonuló politikus szerdán fél 12 órára összehívta az alsóházat. A Westminsterben tartózkodó honatyák azonban már kedden megkezdték a visszaszivárgást a zöld padsorokba, szelfiken örökítve meg a nagy pillanatot.
Az ellenzéki pártok vezetői kivétel nélkül „helyzete átgondolására” szólították fel Boris Johnsont, de különösen erősen fogalmazott Jo Swinson, a Brexitet következetesen ellenző liberális demokraták vezetője, illetve a Skót Nemzeti Párt nevében Nicola Sturgeon, a skót autonóm kormány feje és Ian Blackford, a westminsteri skót frakció frontembere. A Munkáspárt brightoni konferenciáján Jeremy Corbyn kijelentette: a Legfelső Bíróság állásfoglalása deklarálja, hogy Johnson „semmibe veszi a demokráciát, és visszaél a hatalmával”.
Az észak-amerikai keleti parti időzóna szerint kedd reggeli New York-i programjának kezdete előtt Boris Johnson brit újságíróknak nyilatkozva kifejtette, hogy „nagyon nem ért egyet a Legfelső Bíróság döntésével”, nem gondolja, hogy ezúttal helyes ítéletet hoztak, de tiszteletben tartja az igazságszolgáltatást. Emlékeztetett arra, hogy a parlament három éve vitatkozik folyamatosan a Brexitről, és szerinte most jó alkalom adódik az október 31-i kilépésre, amit - szögezte le - meg is fog tenni.
Bár Johnson korábban semmilyen kapcsolatot nem ismert el a prorogáció és a Brexit között, most arról beszélt, hogy sokan akarják meghiúsítani az EU-ból való kilépést. Az ország azonban szerinte azt szeretné, ha a képviselők összefognának, és megvalósítanák a távozást, ami "meg is fog történni”.
Boris Johnson a fejlemények nyomán lerövidítette New York-i programját, és a tervezettnél korábban, már szerda délre visszaérkezik Londonba.
