Az MNB nem lép a forint védelmében

Egyértelművé vált, hogy a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) teljesen hidegen hagyja az augusztus óta hétről hétre az euróhoz viszonyítva történelmi mélységekbe gyengülő forint árfolyama, sőt az egyik legfontosabb alapfeladata, a pénzügyi stabilitás is.

Az nem keltett meglepetést, hogy a Monetáris Tanács keddi ülésén továbbra is 0,9 százalékon tartja a 2016. májusa óta változatlan alapkamatot.

Az viszont már kevésbé hangzott meggyőzően, amit Nagy Márton alelnöktől hallottunk a döntést követő háttérbeszélgetésen, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja. A jelenlévő elemzők ugyanis egybehangzóan emlékeztettek arra, hogy tavaly, amikor 330 forint közelébe ért az euró kurzusa, akkor MNB a rendelkezésére álló eszközökkel megvédte a magyar fizetőeszközt, amire azonban a jelek szerint most nem hajlandó. Mindez igazolhatja azt a szakértői véleményt, hogy a magyar jegybank tartósan a gyenge forint híve.

Nagy Márton érdekesen indokolta, hogy miért nincsenek félelmeik az infláció növekedésétől, 5-8 negyedéves időhorizonton. Az alelnök utalt arra az egy hónappal ezelőtti állásfoglalásukra, hogy akkor az Európai Unió tagállamaira jellemző alacsony infláció, és az ezzel ellentétes magyarországi fogyasztói áremelkedés kiegyenlítette egymást. Szeptemberre azonban megváltozott a helyzet, a külföldi csökkenő infláció erőteljesebbé vált, sőt még tovább is mérséklődhet, s ennek fényében a jegybank nem lát okot a beavatkozásra.

Ezzel kapcsolatban Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője lapunknak megjegyezte, hogy "lám, lám milyen sikeres az MNB, hiszen képes volt kamatemelés nélkül túlélni azt az időszakot, amikor erre került sor az Egyesült Államokban, most pedig már a lazítás van műsoron, mind az amerikai jegybank szerepét betöltő FED-nél, mind az Európai Központi Banknál." (Ez egy fontos hivatkozási alap volt Nagy Mártonnál is a tétlenség igazolására.) Török Zoltánt megkérdeztük arról is, hogy nem félő-e, hogy az alaposan megdrágult euró és dollár mellett a lakosság és a kisvállalkozók számára is jól érzékelhető infláció következik be, gondoljunk csak az üzemanyagárakra, amelyek a fogyasztói kosárban jelentős, nyolc százalékos részarányt képviselnek. A szakember ezt nem zárta ki, azonban utalt arra, hogy a jelenlegi üzemanyagárak még mindig nem érik el a tavalyit, és ha a fuvarozók árat emelnek, az átmeneti lehet. Álláspontja szerint az áram- és a gáztarifák mozdulatlansága miatt is alacsonyabb inflációt mér a KSH, mint amit a lakosság érez. Ugyanakkor, ha jelentősen emelkednek az árak, akkor a lakosság átstrukturálja a fogyasztását az olcsóbb áruk felé. Török Zoltán arról is beszélt, hogy a lakosság érzékeli: a gyengébb forint hatására a vagyoni helyzete romlott például a szlovákokkal vagy a horvátokkal szemben.

Nagy Márton néhány más vonatkozású bejelentést is tett. A jegybank megbeszéléseket folytat a Magyar Államkincstárral (MÁK) arról, hogy a rendkívül sikeres Magyar Állampapír (MÁP) Plusz forgalmazása kerüljön át teljes mértékben a MÁK-hoz. Jelenleg ugyanis a bankszektor forgalmazza ezeknek az értékpapíroknak a háromnegyedét. Ezért az állam jutalékot fizet a pénzintézeteknek, a lakosság pedig számlavezetési díjat. Ezzel szemben a kincstári forgalmazás mind a kötvényvásárlóknak ingyenes, az állam se fizet jutalékot. Arról nincs döntés viszont, hogy miképpen lépjenek fel az ellen, hogy míg korábban havonta mindössze 3-4 milliárd forintot tett ki az államkötvény fedezete mellett nyújtott lombardhitel-nyújtása, addig a MÁP Plusznál ez július-augusztus hónapokban elérte a 40 milliárd forintot. (A lombardhitelből újabb MÁP Pluszt vettek a spekulánsok.)

A jövő héten lejár Windisch László pénzügyi felügyeletért felelős jegybanki alelnök mandátuma. A jegybankár nem kívánja pozícióját megtartani. Bár Nagy Márton utalt rá, hogy a jelölés a miniszterelnök, a kinevezés pedig a köztársasági elnök jogköre, de ő biztos abban, hogy ez a fontos terület nem marad vezető nélkül.