Sárga arcocskák rengetege lepte el a koreai Gwangju Design Biennálét egy magyar alkotó jóvoltából. Kiss Miklós képzőművész, designert két Londonban élő kurátor kereste meg (Seungha Lee és Sujin Sjin) még áprilisban: projekteket kerestek az idei biennálé központi, Humanity (Emberiség) címet viselő témájához. Megtetszett nekik a 2016-ban Budapesten kiállított Ball.Room. koncepció, amelyet aztán együttesen fejlesztettek tovább, s jelenleg ez is látható a koreai nagyvárosban, mely egyúttal az első magyar szereplés is a színvonalas rendezvényen, amely kiemelt érdeklődésre tart számot.
Az inspiráció 2015-ből származik: az Oxford Dictionaries abban az évben eltérően addigi szokásától, nem egy valódi szót választott az év szavának, hanem egy emoji-t. Ez elindított bennem egy gondolatot: milyen furcsa jelenség az, hogy az emberek rajzokkal, piktogramokkal kezdtek kommunikálni egymással. Ezeket folyamatosan egyszerűsítve hozták létre a betűket. Majd 1982-ben Scott E. Fahlmann professzor leírta az első :-) jelet. Ez a mobiltelefonok gyors elterjedésével, bekerült a digitális diskurzusba, és számos variációja született. Ezek, a karakterekből alkotott jelek piktogramokká, a mindennapi digitális kommunikációnkból jól ismert sárga kis fejecskékké alakultak – számolt be az alkotás magváról lapunknak Kiss Miklós. Az alkotó a sárga kis arcokat alakította vissza szavakká: az emogram egy általa kreált szó, betűkből álló emoji-t jelent, ahol a szó maga az adott arckifejezésre utal. – Elgondolkodtató, hogy bizonyos szavak helyett beiktattunk újra piktogramokat, amikkel egyszerűsítjük is a kommunikációt. Az egyszerűsítés egykor pont az alfabetikus írás kialakulásához vezetett, most pedig az alfabetikus írásunkat teszi színesebbé – részletezte.
A kiállítás némi áttervezést igényelt a korábbihoz képest, s jelenleg egy kérdéssel kezdődik: What emotion do you feel today? (Mit érzel ma?) - számolt be róla a művész. A látogatók választhatnak egy az aktuális hangulatuknak megfelelő kis matricát, amit felragaszthatnak magukra, majd végig sétálhatnak tizenhárom nagyméretű emogram között, s végül beléphetnek a Ball.Room. nevű térbe, ahol játszhatnak az emogramokkal. – A kiállítás címe, a Ball.Room. azon túl, hogy egy labdákkal teli termet jelent, finom utalást tartalmaz Harvey R. Ball-ra, aki az első smiley megalkotója. 1963-ban rajzolta egy biztosítótársaság számára, akik a dolgozóik hangulatát akarták ezzel a kitűzővel javítani. Vagyis az emóciónak már itt is fontos szerepe volt – részletezte az alkotó. Hangsúlyozta, érdemes megfigyelni a szín használatát is: mind a kis emoji fejecskék, mind a smiley-k sárga színűek, amely a boldogságról szól. Más alkotások és saját tapasztalatai alapján is úgy tűnik, az emberek jól érzik magukat, ha ez a szín veszi őket körül.
Az alkotó úgy véli, megváltoztatták az írásban történő érzelemkifejezésünket az emotikonok, hiszen egy jellel képesek vagyunk más értelmet adni a szavaknak, érzékeltetni tudjuk az érzelmek fokozatait, és nyomatékot tehetünk a gondolataink végére. Annak kapcsán, vannak-e negatívumai az online világban történő effajta kommunikációnak Kiss Miklós nem foglal állást az installációban. Lapunk kérdésére viszont megjegyezte, ezt egy adott időpontból nehéz is lenne felmérni. – Az online világ lehetőséget ad az anonimitásra, így az érzelmek elkendőzésére is. Ugyanakkor, ha csetelsz valakivel, mégiscsak kivált belőled egy őszinte mosolyt, amikor valaki nevető vagy mosolygó fejecskékkel tűzdeli tele az üzeneteit. Vagy gondolkodjunk el azon, hogy a kis fejecskék már egészen széles skálán mozognak, ugyanis nem mindegy, hogy az a kis arc mosolyog vagy kacag, és az sem, hogyan kacag. Ez egy popkulturális jelenség – fűzte hozzá.
S rámutatott, érdemes lehet megnézni a kérdést más perspektívából is. – Őseink elkezdték egyszerűsíteni a piktogramokat, akkor vajon hány emberben merülhetett fel a kérdés, nem volt-e egyértelműbb a lovat egy ló rajzával jelölni. A folyamat sokkal hosszabb volt ennél, mivel azonban jelen folyamat végét és valódi hatásait sem látjuk tisztán, így nem szeretnék ennyire kevés ismerethalmazzal a hátam mögött mélyreható állásfoglalásokba kezdeni, jegyezte meg. – Az újabb érdekes kérdést vet fel a globális kommunikációt tekintve, hogy ha egy mosolygó emojit elküldök a föld egy másik pontján élő embernek – aki más nyelvet beszél, más kultúrával rendelkezik, de használja a mobil és internetes kommunikációs csatornákat –, megérti ezt a jelet, míg, ha a saját nyelvemet használom nem biztos.
Infó: Ball.Room. – Kiss Miklós kiállítása október végéig látható a Gwangju Design Biennálén.
