Közös jelölt válthatná le Vattamányt Erzsébetvárosban

Publikálás dátuma
2019.09.25. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A VII. kerületben továbbra sem sikerült elérni, hogy csak egy kihívója legyen a kormánypárti jelöltnek.
A közös ellenzéki induló DK-s Niedermüller Péter ugyanis két nem kormánypárti kihívót is kapott: az MSZP-ből kiugrott Hunvald György, valamint az LMP-ből kilépő Moldován László személyében. A DK-s közös jelölt helyi közvélemény-kutatással oldotta volna fel a helyzetet, de erre reagálva Hunvald György azt közölte: „ez most komoly? Mert viccnek kicsit durva lenne.” Moldován pedig úgy vélte, egy ilyen közvélemény-kutatásnak akkor van értelme, ha az abban részt vevő erzsébetvárosiak teljes körű tájékoztatást kapnak a jelöltekről. Niedermüller Péter hamar rövidre zárta a vitát: keddi Facebook-posztjában jelentette be, hogy nem lesz erzsébetvárosi közvélemény-kutatás, mert csak ő vállalta feltétel nélkül a polgármester-jelöltek közül, hogy visszalép, ha nem ő a legesélyesebb. – Én eddig azt hittem, hogy mindhárman ugyanazért csináljuk; Erzsébetvárosért és a Fidesz legyőzéséért. Úgy tűnik, hogy tévedtem, és ezek csak nekem számítanak – közölte a közös jelölt. Lapunknak mindenesetre a Závecz Research Intézet azt mérte, hogy - bár a jelenlegi fideszes polgármester támogatottsága kopik – az erzsébetvárosiak 39 százaléka szeretné, ha Vattamány Zsolt újrázhatna polgármesterként. Az ellenzék esélyét gyengíti, hogy a kormánypárti jelöltnek három kihívója is lenne, így hiába a közös polgármesterjelölt Niedermüller Péter a legnépszerűbb ellenzéki szereplő, mégis több mint 10 százalékkal marad el Vattamány Zsolt mögött. A közös ellenzéki jelölt 28 százalékon áll. A két másik aspiráns közül Hunvald Györgyöt az erzsébetvárosiak 5, míg Moldován Lászlót 4 százaléka támogatja. (Az ellenzéki szavazók egy része – a elaprózottságból fakadó esélytelenség érzete miatt – nem sorolt be egyik politikus mögé sem.)
Szerző

28 olyan jelölt indul a választáson, aki amúgy nem szavazhat

Publikálás dátuma
2019.09.25. 06:51

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nincs sem állandó, sem ideiglenes lakcímük.
Az önkormányzati választáson 28 olyan jelölt indul, akinek sem állandó lakcíme, sem tartózkodási helye nincs, mindössze települési szintű lakcíme, azaz lakcímkártyáján csak a település van feltüntetve, utca és házszám nélkül - derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból. A települési szintű lakcímbejelentés alapvetően az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalanok lakóhelyének bejelentésére szolgál azért, hogy a közigazgatási és igazságügyi szervek illetékességét a bejelentett település alapján meg lehessen állapítani egy esetleges eljárás során. Ugyanakkor akinek csak települési szintű lakcíme van, nem feltétlenül az utcán él: például lehet, hogy azért nincs bejelentett lakcíme, mert albérletben él, és a tulajdonos nem járul hozzá a bejelentkezéshez. A települési szintű lakcímen az a település szerepel, ahol az érintett "szokásosan található", a nyilvántartásba pedig a bejelentett település (a fővárosban kerület) megjelölése mellett a "lakcím nélküli" bejegyzés kerül. Az önkormányzati választáson a lakcím nélküli magyar állampolgárok nem szavazhatnak, ők azonban választhatók, ha jelöltként indulnak. Az alaptörvény szerint ugyanis a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak passzív választójoguk van: választhatók, de nem szavazhatnak, ez pedig azt jelenti, hogy képviselő, polgármester vagy akár főpolgármester is lehet Magyarországon bejegyzett lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár. Ahhoz, hogy a lakcím nélküliek jelöltként indulhassanak a voksoláson, kérniük kellett regisztrációjukat a központi névjegyzékbe.
Szerző

Szimbolikus elismerés az EMIH-nek

Publikálás dátuma
2019.09.25. 06:30
Köves Slomó
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Köves Slomó nyilatkozatban reagált lapunk azon felvetésére, hogy Semjén Zsolt olyan kategóriába sorolta az EMIH-et, ami nincs.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentette: a kormány átfogó megállapodást kötött a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel, amelynek értelmében az EMIH a „legmagasabb kategóriában elismert egyházzá” válik. Mint azt hétfői cikkünkben megírtuk, ilyen kategória nem létezik.
Köves Slomó lapunknak elküldött nyilatkozatában közölte: Semjén Zsolt arra utalt, hogy több más „történelmi egyházhoz” hasonlóan a magyar kormány az EMIH-hel is alá fog írni egy átfogó megállapodást az úgynevezett vatikáni szerződés mintájára. Ennek a megállapodásnak a normaszövegét fogadta el a kormány egy-két héttel ezelőtt. Az aláírásra pár héten belül kerül majd sor – tette hozzá.
Oktatási és egyéb intézményei után az EMIH eddig is kapott állami támogatást. Az ortodox rabbi kérdésünkre hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem közjogi paramétereken vagy egyházfinanszírozás-politikai kérdéseken változtat, hanem „egy szimbolikus elismerés”. Továbbá lehetőség arra, hogy az adott egyház tevékenységének „speciális vetületeit figyelembe véve, egyedi együttműködéseknek teremtsen keretet” az egyházügyi törvény adta jogi paraméterek között.
A zsidó egyházak részéről a korábbi Fidesz-kormány 2000-ben írt alá ehhez hasonló megállapodást a neológ irányzatú Mazsihisszel – emlékeztetett Köves Slomó. A jelen megállapodás szerinte egyszerre elismerése az EMIH szerteágazó munkájának az oktatás, a szociális segítségnyújtás és a közösségi élet területén, valamint „a magyar állam azon történelmi kötelességének teljesítése, amely révén a magyarországi zsidó élet újjáépítésének lehetőségeit megteremtve és kiemelten támogatva tesz részleges jóvátételt a 75 éve elpusztított magyarországi zsidóság veszteségeivel szemben”. 
Szerző