Magyarország, Lengyelország és Szerbia azok közé az illiberális államok közé tartozik Európában, amelyek szép csendben vendégmunkásokat hoznak be, hogy enyhítsék a munkaerőhiányt. De a fogadtatás nem mindig szívélyes. Sarudra például indiaiak jöttek a dolgozók híján csődközelbe került tejüzembe, ám az egyik idegent a helyiek tojással dobálták meg, terroristának nevezték és még a polgármesternél is bepanaszolták, hogy a jövevények megmérgezik a tejet, sőt az egész országot. Azután amikor látták, hogy nincs velük semmi baj, megnyugodtak a kedélyek. Orbán persze valószínűleg azt szeretné, ha nem tűnnének fel a vendégmunkások, hiszen a miniszterelnök vezeti a migránsellenes élcsapatot az EU-ban, amelyet hivatalosan meg akar védeni a „betolakodóktól”.
Csakhogy ezek a kormányok titokban kinyitják a hátsó ajtót a külföldiek előtt, mert a gazdaság gyorsan nő, viszont a születések alacsony száma, illetve a nagyarányú kivándorlás miatt nincs elég munkáskéz. Az utóbbi időben a fő utánpótlási forrás Ukrajna és Fehéroroszország volt, ám már ott sincs elég ember. Így most már a világ egészen távoli részeiből toboroznak jelentkezőket, ami cáfolja azt az állítást, hogy a régió mentes maradhat a multikulturalizmustól. Magyarországon tavaly csaknem 50 ezer munkavállalási engedélyt állítottak ki Európán kívüli polgároknak, két évvel korábban ez a szám még csupán alig 7 ezer volt. Újabban leginkább Vietnámból, Indiából és Mongóliából jönnek sokan.
A Hankook gumigyár ebben a hónapban elhalasztott egy csaknem 300 milliós beruházást Magyarországon, mert nem tudott elég munkaerőt verbuválni. Közben Orbán, valamint szerb és cseh kollégája elismerte a budapesti népesedési konferencián, hogy nincs varázsszerük, aminek segítségével ugrásszerűen több gyerek jönne a világra. Csak nem szeretnek beszélni szorult helyzetükről. De tovább verik a migránsellenes tamtamot. Ebből a hatalom közeli média nap mint nap kiveszi a részét, a miniszterelnök pedig az etnikai homogenitást hirdeti.
A magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet illetékes szakértője sem érti, mi szüksége van Magyarországnak arra, hogy rengeteg kínai pénzből korszerűsítsék a Budapest-Belgrád vasútvonalat. Goreczky Péter szerint az biztos, hogy Közép-Európában bőven van mit javítani az észak-déli összeköttetés minőségén, ám a magyar és a szerb főváros között magyar földön a vonatok csupán egyetlen városban állnak meg. Viszont még csak nem is tervezik a pályát Belgrád és a pireuszi kikötő között, vagyis a jelek szerint Peking nem tartja fontosnak a magyar-szerb vonal korszerűsítését. Ezzel szemben Budapest kínai kapcsolat zászlóshajójának tekinti a beruházást.
Orbán Viktor azért erőlteti az együttműködés Kínával, mert Ázsia sokkal gyorsabban fejlődik, mint a világ több része, és kár volna ide nem becsatlakozni. De hogy igazából mi lesz belőle, az csak 10-20 év múlva lehet igazán látni. A kínai viszony forszírozásának másik oka, hogy a magyar kormány igen sokat vitázik Brüsszellel és úgy véli, hogy keleten is kell találni partnereket. A szakember úgy gondolja, hogy a vasút modernizálásának tervét a magyar fél vetette fel, mert a kínaiak általában nem kezdeményeznek a térségben, hanem várnak az innen beérkező ajánlatokra. Azután döntenek a finanszírozásról. De azt így sem lehet mondani, hogy az ázsiai kormány zsákkal hozná a pénzt Magyarországra. Az viszont egyértelmű, hogy a szoros politikai viszony nem automatikusan hat kedvezően a kereskedelemre. A kétoldalú áruforgalom mérlege továbbra negatív – magyar szemszögből.
Lehet, hogy Európában már eléri korlátait a gusztustalan nacionalizmus, sőt az inga megindul visszafelé, az Egyesült Államokban azonban nem csillapodik – írja a Georgetown Egyetem egyik professzora, a Külkapcsolati Tanács nevű agytröszt vezető elemzője, aki három éven át Obama nemzetbiztonsági tanácsadója volt. Charles Kupchan azt írja, a Johnson ellen indult konzervatív támadás és Salvini bukása reményt nyújt, hogy a demokratikus társadalmak visszafoglalják a teret a populista szélsőségesektől. De a liberális demokrácia és a pluralizmus továbbra is nagy veszélyben van az olyanok miatt, mint Trump, Orbán és a többiek, mert ők rájöttek, mennyire meg lehet mozgatni bizonyos ösztönöket a fejlett világban. Hiszen pl. a brit miniszterelnök azt hirdeti, hogy meg kell tisztítani az országot a bevándorlóktól a keresztény Európa védelmében.
Mindazonáltal úgy tűnik, hogy van határa még az ilyen, immár teljesen normálisnak számító demagógiának és rasszista beütésnek is. Lásd, hogy a brit parlament szembeszállt a megállapodás nélküli kilépéssel, a toryk pedig lázadnak, ideértve Johnson bátyját is, miközben fivére az alkotmányos normákat feszegeti, az országot pedig a szakadék felé viszi. Olaszországban is lehet bízni abban, hogy visszanyeri erejét a politikai közép és újra divatba jönnek a kompromisszumok. Azt természetesen nem lehet tudni, mennyire lesz állóképes a koalíció, de fontos előfeltétel volt, hogy félreállítsák Salvinit.
Mindkét fordulat igen fontos, tekintve, hogy másutt továbbra is erősek a populista vezérek. Magyarországon Orbán még jobban kiterjesztette hatalmát. A lengyeleknél a PiS jó szereplésre számíthat a jövő havi választáson. A legaggasztóbb azonban az, hogy Trump részéről előreláthatólag csak fokozódik a nacionalista tombolás. Ugyan megindult ellene a vizsgálat alkotmányszegés vádjával, ám az elnök továbbra is nagy károkat okoz, odahaza és külföldön egyaránt. Lábbal tiporja a demokratikus eszméket és gyakorlatot. És még mindig kb. 40 %-os a szavazótábora. De ugyanilyen lehangoló, hogy a Republikánus Párt gyáván behódolt a szeszélyeinek. A hallgatás bűnrészességet jelent, mert itt egy kiszámíthatatlan és megjósolhatatlan demagógról van szó.
Ezzel együtt a brit és olasz változások folytán lehet bízni abban, hogy fel lehet tartóztatni a jobboldali populistákat, bár azt még nem világos, hogy mennyire lesz tartós a fordulat. Sok függ attól, hogy a két ország milyen mértékben képes kezelni az általános elégedetlenség kiváltó okait, ideértve a gazdasági bizonytalanságot és a bevándorlást. De a jövőre esedékes, történelmi jelentőségű amerikai választás szintén hatalmas befolyást gyakorol ebben az összefüggésben.
A lap szerint nem valószínű, hogy bármi is lesz a francia elnök javaslatából, hogy büntessék meg azokat a tagokat, amelyek nem hajlandóak együttműködni a menedékkérők elosztásában, mert egyhangú döntés kellene hozzá. De ezzel együtt a Máltán született elvi megállapodás olyan fejlemény, ami szakít az eddigi elvvel, mármint hogy. a menedékkérelmeket ott kell feldolgozni, ahol azok benyújtói először léptek az unió területére. A Dublini rendszer nagyban hozzájárult a déli államokban az euroszkepticizmus és a populista jobboldal megerősödéséhez. Amúgy az egyezséghez a jelek szerint nagy lökést adott a félelem, nehogy a keményen jobbos Salvini alakítson kormányt, a korábbi újfasisztákkal az oldalán, és a végén megkapja az általa követelt teljhatalmat.
Hogy azután a máltai megállapodás mennyire segít feltartóztatni a populista hullámot, az leginkább azon múlik, milyen hatást vált ki az egyezmény azokban az államokban, amelyekből elindulnak a menekültek. A legkétségbeesettebbeknek persze teljesen mindegy, ők így is, úgy is útra kelnek. Viszont azt nem tudni, hogy mennyire lesz vonzó ezek után Európa azoknak, akik jobb életet keresnek, és ezért megkockáztatják az átkelést a Földközi-tengeren. De sok függ attól is, mennyire válik be a gyakorlatban a szerződés, amelyet négy állam hozott tető alá a bajba jutott menekültek átvételére. A szöveget még az EU bel- és igazságügyi minisztereit tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia. A részvétel önkéntes, de úgy hírlik, hogy legalább további 10 kormány kíván csatlakozni.
Az Osztrák Szabadságpárt számára igencsak kellemetlen, hogy nem volt elég az Ibizagate, az ügyészség éppen a szombaton tartandó választás véghajrájában jelentette be: hűtlen kezelés gyanújával nyomozást folytat a párt korábbi elnöke ellen. Úgy hogy hétfő este már őrizetbe vették Strache testőrét, aki éveken át dolgozott főnöke mellett, de több volt mint egy body guard. Mint emlékezetes, a politikusnak négy hónapja le kellett mondania, mert kiderült, hogy hajlandó lett volna kiárulni az ország érdekeit egy orosz milliárdos feltételezett lányának. Akkor beszélt arról, hogy a magyarországihoz hasonló sajtóviszonyokat szeretne Ausztriában. Most pedig az merült fel ellene, hogy bár bőven kapott pénzt pártjától saját felhasználásra, nem megfelelően számolt el bizonyos magánadományokkal. Ennek kapcsán vizsgálat zajlik egykori irodavezetője ellen is.
Úgy tudni, a biztonsági ember most azért került rács mögé, mert közreműködött az anyagi visszaélésekben. Nem kizárt ugyanakkor, hogy szerepe volt a titkos ibizai felvétel elkészültében, mert pár éve úgy érezte, hogy a pártvezetés egy súlyos betegség után nem adta meg neki a kellő segítséget. Ezért állítólag azóta gyűjtötte a bizonyítékokat Strache ellen. Az FPÖ új vezére most azt mondja, hogy alaposan a végére kell járni a vádaknak. Hofer azonban arra is figyelmeztetett, hogy bűnös hálózatok tönkre akarják tenni a pártot, és ehhez még a volt elnök közvetlen munkatársait is felhasználják. A body guardot máris kizárták az FPÖ-ből és külön bizottságot hoztak létre, hogy évekre visszamenőleg átnézzék Strache számláit, de idáig nem találtak semmi gyanúsat.
