Rohamoznak a demokraták, Trump az impeachment előszobájában

Publikálás dátuma
2019.09.25. 17:22

Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az ukrán ügy már a házelnöknél is kiverte a biztosítékot: megvizsgálják az amerikai elnök elmozdításának a lehetőségét. A képviselőház hivatalosan is elindította a vizsgálatot.
Nyilvánosságra hozta a Fehér Ház azokat a feljegyzéseket, amelyek Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusi telefonbeszélgetéséről készültek. Ezekből elég egyértelműen kiderül, hogy az amerikai elnök valóban arra biztatta az ukrán államfőt, hogy indítsa újra a vizsgálatot legfőbb demokrata kihívója, Joe Biden és fia ügyében. Egyúttal arra kérte Zelenszkijt, hogy működjön együtt az ügyben az amerikai legfőbb ügyésszel, William Garral, és személyes ügyvédjével, Rudolph Giulianival. A publikált részlet még nem a beszélgetés pontos átirata – Trump azt ígérte, ezt is nyilvánosságra hozzák – ám már ez is igazolni látszik a demokrata vádakat, hogy az amerikai elnök saját politikai haszna érdekében megpróbált nyomást gyakorolni az ukrán elnökre. Ami Zelenszkijt illeti, ő szerdán azt nyilatkozta, egy szuverén állam államfője, így nem tud rá senki nyomást gyakorolni, legfeljebb a hatéves gyermeke. A rendhagyó lépésre azért volt szükség, mert előző nap a demokrata többségű washingtoni képviselőház hivatalosan vizsgálatot indított Donald Trump ellen. A döntést Nancy Pelosi házelnök jelentette be, aki a demokraták vezetői közül mindeddig a legkövetkezetesebben ellenezte, hogy pártja kezdeményezze az impeachmentnek nevezett alkotmányos vádemelési folyamatot. Ennek a végkimenetele a demokraták szemszögéből nézve a legjobb esetben is kétes. Különösen, miután a képviselőház demokrata párti többségével ellentétben a szenátusban jelenleg szilárd republikánus többség van.
A demokraták által most elindítandó vizsgálat tehát még nem maga az impeachment, hanem annak az „előszobája”. Konkrétan ebben az esetben azt akarják kideríteni, valóban nyomást gyakorolt-e Trump egy júliusi telefonbeszélgetésben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre annak érdekében, hogy Kijevben tárják fel Joe Biden és fia ukrajnai ügyeit. A feljegyzésekből az kiderül, hogy az ügy valóban szóba került. A kényesebb pont azonban, hogy a telefonbeszélgetés előtt néhány nappal indoklás nélkül átmenetileg korlátozták Ukrajna pénzügyi támogatását, kérdés ennek köze volt-e az esethez? A 76 éves Biden jelenleg a Demokrata Párt legnagyobb támogatottságot élvező elnökjelölt-aspiránsa. Korábbi amerikai sajtóbeszámolók szerint Biden 2014-ben, Barack Obama alelnökeként Petro Porosenko akkori ukrán elnöknek állítólag azt mondta: az amerikai kormány megvonja az egymilliárd dolláros hitelgaranciát az országtól, ha a fiát, Hunter Bident nem teszik meg az ukrán gázipari magáncég igazgatótanácsa tagjának. Ez aztán megtörtént. Később pedig, amikor az ukrán ügyészség vizsgálódni akart volna Hunter Biden havi 166 ezer dolláros juttatásának ügyében, Joe Biden azzal fenyegetőzött, hogy leváltatja Viktor Sokin főügyészt. A média úgy tudja: Biden alelnökként valóban nyomást gyakorolt az ukrán kormányra a leváltás érdekében. Ez azonban nem a saját ötlete volt, hanem az Ukrajnába delegált amerikai diplomaták kezdeményezték – valamint több nyugati kormány és nemzetközi szervezet –, arra hivatkozva, hogy a főügyész semmit sem tett az országot uraló korrupt oligarchák ellen. Sajtótájékoztatóján Pelosi azzal indokolta az eljárást, hogy az elnöknek számot kell adnia tetteiről, „senki sem áll a törvény felett”. A házelnök szerint Trump megsérthette a hivatali tevékenységére vonatkozó esküjét és az alkotmányt, árthatott a nemzetbiztonságnak.
Donald Trump nevetségesnek minősítette a névtelen bejelentésre hivatkozó lapinformációkat, és közölte, hogy nyilvánosságra hozzák a Zelenszkijjel folytatott beszélgetés leiratát. Utasította Mick Mulvaney-t, a Fehér Ház ügyvezető kabinetfőnökét a beszélgetés szövegének teljes és szerkesztés nélküli nyilvánosságra hozatalára. „Majd meglátják, hogy nagyon baráti hangvételű és teljesen helyénvaló beszélgetés volt” - írta az elnök a Twitteren. Hozzáfűzte: „nem volt nyomásgyakorlás, és nem volt valamit valamiért, mint Joe Biden és fia esetében”. Az elnök szerint az eljárás megindítása „teljességgel a demokraták boszorkányüldözéses átverése”.

Mi az az impeachment?

Az amerikai elnök elleni vádemelési (impeachment) eljárás kétlépcsős. Először a képviselőháznak kell szavaznia az egyes – kiemelt súlyú bűncselekményekre utaló – vádpontokról, és azokat akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha a jelenlévők egyszerű többsége megszavazta. Azt, hogy az elnök valóban elkövette-e azokat a cselekményeket, amelyekkel megvádolták, már a szenátus mondhatja ki, a jelenlévők kétharmados többségével. Ilyenkor a szenátus ülésén nem az alelnök, hanem a Legfelső Bíróság elnöke elnököl. Ha az elnök bűnösségét kimondták, a szenátus újabb szavazással dönthet a hivatalvesztésről. Az elnököt azonban nemcsak impeachmenttel, hanem más módon is el lehet távolítani hivatalából: a 25. alkotmánymódosítás értelmében az alelnök és a kormánytagok többsége közölheti a törvényhozással, hogy az elnök nem képes hivatala ellátására. Ebben az esetben a kongresszus (vagyis a törvényhozás mindkét háza) – kétharmados többséggel – felmentheti az elnököt. Az impeachment eszközéhez eddig csak nagyon ritkán nyúltak Amerikában. Először 1868-ban indítottak ilyen eljárást Andrew Johnson ellen. A fő vád az volt vele szemben, hogy törvényszegő módon eltávolította hivatalából Edwin McMasters Stanton hadügyminisztert. Az elnök elmarasztalásához szükséges többség azonban a szenátusban nem jött össze. Legközelebb 1974-ben merült fel az impechment kérdése, Richard Nixon republikánus elnökkel szemben, a Watergate-botrány miatt. Az ügy a washingtoni Watergate-házban a demokraták egyik irodájába történt betörés elkövetőinek a lebukásával pattant ki, és a kormányzat bárhogyan is próbálta eltussolni az egészet, a szálak mind egyértelműbben a Fehér Házba vezettek. Az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságában megszavazták az impeachment eljárást az igazságszolgáltatás akadályozása, a hatalommal való visszaélés, valamint a kongresszus semmibe vétele miatt. Az ügyet már a plénum elé utalták, amikor Nixon lemondott az elnökségről, és így megúszta a tulajdonképpeni eljárást, valamint a bizonyosan rá váró elmarasztalást. Utódától, korábbi alelnökétől, Gerald Fordtól pedig büntetőjogi kegyelmet is kapott. A demokratapárti Bill Clinton ellen 1998 decemberében indult impeachment eljárás annak nyomán, hogy az elnök „helytelen viszonyt” folytatott Monica Lewinsky fehér házi gyakornoknővel, és ezt hosszú ideig letagadta. A vád nem maga a házasságon kívüli kapcsolatra vonatkozott, hanem arra, hogy Clinton „hazudott az amerikai nemzetnek” – voltaképpen teljesen mindegy, hogy milyen kérdésben. A hamis tanúzás és az igazságszolgáltatás akadályozásának vádpontjában az elmarasztalás a szenátusban bukott el.

Megosztott ország

„Hihetetlenül megosztott az ország” - nyilatkozta lapunknak Álmosd Róbert, Washingtonban élő magyar ügyvéd. Úgy vélte, Donald Trump hívei megint boszorkányüldözést fognak kiáltani, ellenfelei viszont többnyire helyes lépésnek tekintik a történteket. „Többnyire, mert sokan azt gondolják, hogy Bill Clinton példája alapján az eljárás akár kedvezhet is Trump újraválasztásának” - tette hozzá. Az amerikai – egyébként demokrata többségű – fővárosban ő úgy érzi, a republikánus elnököt impeachment nélkül is újraválaszthatják. „Koránt sem biztos, hogy helyes volt Nancy Pelosi korábbi politikai kalkulációja. Mások szerint a kongresszusnak alkotmányos kötelessége feltárni Trump feltételezett törvénysértéseit és megóvni ezáltal a jogállamot. Még akkor is, ha szinte kizárt, hogy a republikánus többségű szenátus megszavazza az elnök elmozdítását, még ha a törvénysértések valósnak is bizonyulnának is - sorolta a gyakran hallott érveket. A Fehér Ház környékéről átküldött képei és videói alapján azt egyelőre nem lehet mondani, hogy felbolydult volna Washington: alig néhányan tüntettek az elnök ellen. (L.D.)

Témák
USA impeachment
Frissítve: 2019.09.25. 19:46

Robbanások rázták meg Donyeck egyik kerületét, evakuálják a lakosságot

Publikálás dátuma
2019.09.25. 16:34
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A híradások szerint a szakadárok egyik lőszerraktára gyulladt ki, és az ott tárolt lövedékek robbantak fel.
Tűz ütött ki és több robbanás rázta meg szerda reggel a szakadár ellenőrzés alatti Donyeck városának északi részén lévő Kujbisevi kerületet, néhány óra elteltével pedig a helyi hatóságok hozzáláttak a veszélyeztetett övezetben lakó civilek evakuálásához – jelentették ukrán híradások. Több beszámoló szerint a szakadárok egyik lőszerraktára gyulladt ki, és az ott tárolt lövedékek robbantak fel. Az Osztrov ukrán hírportál közölte: a hivatalos szakadár szervek ezt nem ismerik el. Hosszú ideig nem hozták nyilvánosságra a szemmel látható magas füstoszlop és a jól hallható robbanások okát, majd azt állították, hogy az ukrán fegyveres erők nyitottak tüzet, aminek következtében kigyulladt egy üzem, amelyben különböző vegyi anyagok voltak. A hírportál megjegyezte, hogy a lőszerrobbanások előtt a szakadár hivatalos források nem adtak hírt ukrán tüzérségi támadásról, ami Donyecknek ezt a területét érte volna. A szakadárok katasztrófavédelmi szolgálatának közlése szerint a lakosság evakuálásában 93 szakemberük vesz részt 23 technikai eszközzel. A híradásokból nem derült ki, hogy hány embert evakuálnak. Személyi sérülésről eddig nem érkezett hír. 
Szerző
Frissítve: 2019.09.25. 16:52

Több mint ezer járat kell a Thomas Cook brit utasainak hazaszállításához

Publikálás dátuma
2019.09.25. 16:22

Fotó: FRANK RUMPENHORST / AFP
Szerdán várhatóan 16 500 utas érkezhet vissza 70 bérelt repülőjárattal.
A brit közlekedési miniszter szerint a csődbe ment Thomas Cook utazási iroda 150 ezer brit utasát kell hazaszállítani 50 országból, és ehhez több mint ezer bérelt repülőjáratra lesz szükség a következő két hétben. Grant Shapps, aki szerdán tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit a legnagyobb és legrégibb brit utazásszervező cég hétfőn bejelentett csődjének következményeiről, az MTI összefoglalója szerint elmondta: a hazaszállítási művelet eddigi két napján 30 ezernél több brit utas tért haza a brit polgári repülésügyi hatóság (CAA) által szervezett 130 ingyenes charterjárattal. Shapps tájékoztatása szerint szerdán várhatóan további 16 500 utas érkezhet vissza 70 bérelt repülőjárattal. A már hazatért utasok 95 százaléka arra a brit repülőtérre érkezett, ahonnan a Thomas Cooknál befizetett utazására elindult. Az első két napon a kormány ingyenes továbbutazási lehetőséget biztosított 2300 olyan utasnak, aki más repülőtérre érkezett vissza – mondta a közlekedési miniszter.

Itthon még nincs ok aggodalomra

Semmi nem indokolja, hogy a csődöt jelentett Thomas Cook magyar leányvállalata, a Neckermann utazási iroda is csődbe menjen – nyilatkozta lapunknak Kiss Róbert Richárd. (A magyar cég osztrák anyavállalata honlapján rövid közlemény fogadja az odalátogatókat, miszerint leállítják a további foglalásokat, és nem garantálják, hogy a lefoglalt utak meg fognak valósulni. Az utolsó lehetőségeiket vizsgálják, ha nem találnak megoldást, ők is csődöt kénytelenek jelenteni.) A turisztikai szakértő szerint a Neckermann biztonságban van, hiszen erős, nagy cégről van szó, amely komoly adófizetőnek számít. Az erről szóló cikkünket itt találja.

Szerző
Témák
Thomas Cook csőd