Nagyobb nyugdíjemelés járna januártól, de nem jut

Publikálás dátuma
2019.09.25. 15:03

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A jegybank frissített prognózisa szerint jövőre az árak 3,4 százalékkal emelkedhetnek miközben a januári nyugdíjemelést 2,8 százalékra lőtte be a kormány, vagyis a nyugdíjasok egész évben hiteleznek a kormánynak – akárcsak idén.
 A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a héten módosította idei és 2020-as inflációs és gazdasági előrejelzését, ezek s számok pedig befolyásolják a nyugdíjasoknak járó juttatásokat is. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint nyugdíjakat minden évben a várható infláció mértékével kell emelni, a nagyobb növekedést produkáló években ezt még kiegészítheti az úgynevezett nyugdíjprémium. Idén januárban a nyugdíjak 2,7 százalékkal emelkedtek, mert a kormány ekkora inflációval számolt, ám az áremelkedés ennél gyorsabb lesz az idén – így novemberben egyösszegű nyugdíjkorrekciót kapnak a nyugdíjasok. Ha az MNB legfrissebb inflációs prognózisát veszi alapul a kormány, akkor 0,6 százalékos nyugdíjkiegészítés jár januárig visszamenőleg minden nyugdíjasnak. A nyugdíjkiegészítést egy összegben kell utalni a 12 hónapra, ám 2020 januárjától korrekció mértékével vagyis 0,6 százalékkal megemelik a nyugdíjakat – így a korrekció visszamenőleges nyugdíjemelésé alakul, így nem éri veszteség a nyugdíjasokat, leszámítva a késedelmes kifizetést. A 0,6 százalékos kiegészítés az idei 135 ezer forintos átlagnyugdíjjal számolva 9700 forintos kiegészítés jelent egész évre. Ennél nagyobb, de az ellátásba nem beépülő egyszeri juttatást jelent a nyugdíjkorrekció, amelynek mértéke viszont a várható gazdasági növekedéstől függ. Az MNB az idei gazdasági növekedési előrejelzését a korábbi 4,3 százalékról 4,5 százalékra emelte, ez a apró korrekció jó hír nyugdíjasoknak, ugyanis így akár négyezer forinttal is magasabb lehet a prémium. Azzal ugyanis, hogy növekedés eléri a 4,5 százalékot minden nyugdíjas megkapja novemberi nyugdíja a negyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot. Így a novemberi ellátás a megemelt MNB prognózisoknak is köszönhetően átlagosan 29,7 ezer forinttal lesz magasabb az októberinél. Ez az a minimum, ami a törvény szerint jár – vagyis ezek kifizetésével a kormány nem kegyet gyakorol, hanem többek között a január óta felhalmozott tartozást egyenlíti ki a nyugdíjasok felé. Kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni közmondás szerint, de úgy nézz ki a kormánynak ez sikerül: ugyanis a jövő évre tervezett infláció mértékét is sikerült alultervezniük. Az elfogadott 2020-as költségvetés ugyanis 2,8 százalékos éves áremelkedéssel számol, a jelen tudásunk szerint pedig ennél biztosan nagyobb lesz a drágulás üteme. A MNB kedden kiadott előrejelzése szerint az árak 3,4 százalékkal emelkednek 2020-ban, ami 0,6 százalékkal elmarad a januárra tervezett nyugdíjemeléstől. A kormánynak elvileg bőven lenne ideje módosítani a 2020-as költségvetés inflációs prognózisát, ám ezt várhatóan  nem fogja megtenni, ugyanis ebben az esetben az egész költségvetési törvényen végig kellene vezetnie a megemelt inflációs számot. Ez tetemes munkával és egy komplett költségvetési módosítással járna még annak életbe lépése előtt, ami példátlan és kínos is lenne a kormányra nézve. Hacsak nem találnak egy unortodox jogi megoldást a probléma föloldásra, akkor borítékolható, hogy jövő novemberben újra kiegészítő nyugdíjkorrekcióra lesz szükség – bár nem túl elegáns megoldás, hogy a nyugdíjasok hiteleznek a kormánynak azzal, hogy nem kapják meg időben a törvényben biztosított járandóságukat.  A jövő évre adott 3,3 százalékos növekedési prognózis viszont azt jelenti, hogy 2020 novemberében valószínűleg nem fizet a kormány nyugdíjprémiumot, mert erre csak a 3,5 százalékos növekedést meghaladó években kerülhet sor.  

A MNB inflációs és GDP előrejelzése

                                                   2019                                             2020                                            Eredeti    Módosított                  Eredeti     Módosított Infláció                                    3,2             3,3                           3,4              3,4 Gazdasági növekedés           4,3              4,5                           3,3              3,3   

Szerző
Frissítve: 2019.09.25. 15:34

Az atomnál is olcsóbbak lettek a megújuló energiák

Publikálás dátuma
2019.09.25. 08:40

Fotó: PAVEL BOGOLEPOV
Áder János az ENSZ-közgyűlésen klímabarát kijelentésekkel igyekezett elfedni az Orbán-kabinet ezzel ellentétes politikáját. A nukleáris ipar egyre öregebb és drágább - derül ki egy, a CEU-n bemutatott nemzetközi tanulmányból.
- Kérem az előadókat, az ábráim könnyebb megtekinthetősége érdekében fáradjanak a nézőtérre, nehogy kificamodjon a nyakuk. - Semmi gond, megszoktuk. - Igen? Mindig hátrafelé tekintgetnek? Ez a sokrétegű párbeszéd zajlott le tegnap a Közép-európai Egyetem (CEU) délutáni beszélgetésén a világ atomiparáról meglehetős lehangoló képet nyújtó, délelőtt szintén a CEU-n bemutatott World Nuclear Industry Status Report (WNISR2019) fő szerzője, Mycle Schneider, illetve a BME Nukleáris Technikai Intézetének ily módon kissé megviccelt egyetemi tanára, Aszódi Attila között. A délelőtt bemutatott nemzetközi tanulmány az atomipar folyamatos elöregedéséről tanúskodik. Tavaly ugyan néggyel 417-re nőtt a működő reaktorok száma, 2002-ben még 438 üzemelt. Míg 2019 közepén 46 egység állt építés alatt, addig ez 1979-ben 234-en tetőzött. Idén öt építkezés indult, szemben az 1976-os év 44-ével. A reaktorok átlagéletkora átlépte a 30 évet. Az atomerőművek megújulása túl lassú a technológia fennmaradásához – állapítja meg Mycle Schneider. Számításaik szerint az élettartam-hosszabbítás helyett jobban megéri energiahatékonysági vagy megújulós beruházásokba fektetni, előbbi így gátolja utóbbiakat. Grafikonjuk tanúsága szerint az iparág teljesítménye 1990 óta alig változik. Ebben 2011-es fukusimai katasztrófa látványos törést hozott ugyan, de azóta ismét kis mértékű emelkedés mutatkozik. Igaz, az új fejlesztések jó része másfél évtizede Kínára összpontosul. A megújulóenergia-hasznosítás viszont töretlenül bővül. Miközben tavaly ilyenből 165 gigawatt (GW) állt üzembe, atomból mindössze 9 GW. Világszinten a szél-alapú termelés 29, a napenergia-alapú 13 százalékkal bővült, míg ugyanez az érték az atom esetében 2,4 százalék. Az elmúlt évek során a napenergia-beruházások becsült költsége 88, a szélenergia-hasznosítóké 69 százalékkal esett, a nukleáris energiáé viszont 23 százalékkal nőtt. (A délutáni, leginkább atompárti találkozón Mycle Schneider által kivetített grafikon szerint az atom 60 éves élettartamra vetített áramelőállítási költsége már 2014-ben túllépte a megújulókét és ma már körülbelül azok 2-3-szorosára rúg.) A más lehetőségeknél drágább és lassabban megvalósuló atomenergia-hasznosítás nem hatékony az éghajlati vészhelyzetek leküzdésére – összegezte lapunknak a tanulmány legfőbb tanulságát Ámon Ada, a bemutató szervezője, az Energiaklub elnöke. Miközben számos forgatókönyv atomerőművekkel együtt képzeli el a felmelegedés másfél Celsius-fokon tartását, a jelentés arra az életbe vágó kérdésre világít rá, hogy az atomipar képes-e költséghatékonyan és időben rendelkezésre bocsátani az ehhez szükséges termelést - hívta fel a figyelmet a előszavában és a konferencián is a Közép-európai Egyetem professzora, Ürge-Vorsatz Diana. A CEU délutáni előadásán ugyanakkor a Paks 2-ért felelős államtitkári tisztségéből idén év elején felmentett Aszódi Attila, Bakács István, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnöke, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselője részéről alapvetően atompárti felszólalások hangzottak el. Mycle Schneider ezzel szögesen ellentétes bemutatója után, ha párbeszéd nem is, vita legalább kialakult. Ennek során Aszódi Attila fogalmazott a legélesebben, aki Mycle Schneider munkáját manipulatívnak, veszélyesnek minősítette, ami az adatokat önkényesen tálalja. Az új nukleáris beruházások korábbi leállását iparági sajátosságnak és így időlegesnek minősítette, illetve határozottan kiállt amellett, hogy a légszennyezés-csökkentési célok eléréséhez elengedhetetlen az atomerőmű. Mycle Schneider többek között azzal védekezett, hogy az általa közzétett adatok tények, amik további kérdéseket vetnek fel.

Áder János kevéssé világos klímavállalásai

A magyar „virtuáliserőmű-programot” ajánlotta a tegnapi ENSZ-klímacsúcs résztvevői figyelmébe New York-i felszólalásában Áder János. (A virtuális erőmű keretében több kisebb termelő egy egységként jelenik meg a rendszerirányító központjában.) Ezzel a paksi atomerőmű teljesítményének egy negyedénél több energiát takarítottunk meg – tette hozzá. A következő három év során az ország mintegy 2 milliárd forintot fordít „nemzetközi klímafinanszírozásra”. Leszögezte, hogy „nem a kommunikációs versenyek hatnak, hanem a végrehajtott programok”. Magyarország a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy a közös párizsi célunk teljesüljön. Az egynapos New York-i klímacsúcsot összehívó Antonio Guterres ENSZ-főtitkár azt kérte, ott a tagországok tegyenek világos vállalásokat. A magyar köztársasági elnök felszólalásában azért is indokoltnak nevezte az ENSZ főtitkárának kezdeményezését, mert a 2015-ös párizsi megállapodás óta nem csökkent, hanem nőtt a világ szén-dioxid-kibocsátása. (Arról „furamód” nem tett említést, hogy ez Magyarországra is elmondható. Csak azzal büszkélkedett el, hogy tavaly 0,6 százalékkal csökkent a kibocsátásunk, miközben 5 százalékkal nőtt a GDP.) A köztársasági elnök azt is elmondta, hogy Magyarország 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását és bővíti atomerőművi termelését. (Mint korábban felhívtuk a figyelmet, a magyar kormány még nem döntött a szén 2030-as kivezetéséről.) E három feltétel révén 2030-ra áramtermelésünk 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentessé válik – tette hozzá. Azt is megemlítette, hogy 1990 óta gazdasági teljesítményünk bővülése mellett 32 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátásunk, illetve hogy nálunk sok iparosodott államnál kisebb az egy főre eső szennyezés. (Ezt viszont ismét nem a GDP-k arányában vizsgálta.) "Mindannyian, akik ma New Yorkban összegyűltünk, azt szeretnénk, ha a lehető legrövidebb időn belül csak annyi szén-dioxidot bocsátanánk ki a világban, amennyit a természetes elnyelők, növényzet, talaj, víz semlegesíteni tudnak" - hangsúlyozta a magyar politikus. (Ezzel némiképp hátrébb lépett, hisz eddig – a magyar kormánnyal szemben - úgy vélte, hogy ez az unió céljának megfelelően 2050-ig nálunk is megvalósítható.) Az államfő 2050-ig 30 százalékkal javíthatónak véli a hazai épületek energiahatékonyságát. Emellett szerinte 2030-ra már minden 25 ezer főnél népesebb városunkban csak elektromos buszokkal találkozunk. Kiemelte: az elmúlt 100 év során a hazai erdőterület megkétszereződött. A 2050-es cél további 30 százalék. A következő napokban Áder János további hivatalos találkozókat bonyolít le New Yorkban.
Az 1990-es szintnél most 32 százalékkal alacsonyabb hazai szén-dioxid-kibocsátás 2014-ben már állt 40 százalékon is, azóta pedig nő a kibocsátás – hozott példát az MTI-nek az államfői beszéd felett érzett elégedetlenségére a konferencián szintén részt vevő LMP-s képviselő, Schmuck Erzsébet. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács elnöke felszólalásában az eddigi 40 százalékos 2030-as kibocsátás-csökkentési cél 50-55 százalékra emelését sürgette. Az utóbbi egy-két év során már nem nőttek erdőterületeink, amik főleg fajtaidegen, nem tájhonos fajtákkal gyarapodtak – tette hozzá. Az LMP nem támogatja a paksi atomerőmű bővítését, a napelemfejlesztéseket némiképp megkésettnek tartják, az elektromos buszok kapcsán pedig a képviselő arra utalt, hogy azok a szakirodalom szerint teljes élettartamukra vetítve környezetszennyezők. A Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözölte Áder János bejelentését, miszerint Magyarország 2030-ra kivezetné a szén energetikai hasznosítását. Ehhez például a lakossági szénfűtést visszaszorító intézkedéseket sürgettek. Csak technikai megoldásokkal, az anyagi javakat előtérbe helyező erkölcsi értékeink megváltoztatása, fogyasztásunk csökkentése, az egész gazdasági-társadalmi szerkezet átalakítása nélkül ugyanakkor nem érhetünk el valós eredményt – hangsúlyozta Botár Alexa éghajlat- és energiacsoport-vezető. - Népszava-MTI

Szerző
Frissítve: 2019.09.25. 13:06

333,65 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.09.25. 08:15
Illusztráció: Shutterstock
Kedd estéhez képest vegyesen mozgott a forint jegyzése a főbb devizákhoz viszonyítva szerda kora reggel.
Fél hét körül az euró 333,65 forintra gyengült a kedd esti 334,01 forintról.
A svájci frank árfolyama 307,84 forintról 307,30 forintra csökkent, a dolláré viszont 303,22 forintról 303,30 forintra emelkedett.
Az euró gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1014 dollárt, szerda reggel 1,1002 dollárt ér.
Szerző