Nem hullottak a fejek a brit parlamentben

Publikálás dátuma
2019.09.25. 20:24

Fotó: HO / AFP
Mindenki csalódhatott, aki abban az illúzióban ringatta magát, hogy Boris Johnson bocsánatot kér, amiért az uralkodót és a brit társadalmat félrevezetve rekord hosszúságú időre, öt hétre felfüggesztette a parlamentet.
Ha valahol nem akarhatott lenni szerdán Boris Johnson, az a westminsteri parlament alsóháza lehetett, ahová a kormányfőnek a londoni Legfelső Bíróság keddi döntése nyomán kellett New York-ból a tervezettnél korábban visszatérnie. Johnson magát Prométheuszhoz hasonlította az ENSZ közgyűlésén szinte üres ház előtt tartott beszédében. A halandókhoz a tüzet eljuttatott görög titánhoz hasonlóan ő is úgy érzi, büntetésből naponta kitépik a keselyűk a máját, hogy az azután másnap visszanőjön. A brit közvélemény felfokozott izgalommal várta, milyen következményekkel jár a Legfelső Bíróság történelmi ítélete, mely szerint a parlament felfüggesztése törvénytelen, ezért semmisnek számít. Így szerda délben, mintha mi sem történt volna, folytatódott a parlament ülésszaka. Sokan érezték úgy, hogy elkerülhetetlenül hullaniuk kell fejeknek, noha Boris Johnson gyorsan kijelentette, hogy nem mond le kormányfői pozíciójáról. Mindenki csalódhatott, aki abban az illúzióban ringatta magát, hogy Boris Johnson bocsánatot kér, amiért az uralkodót és a brit társadalmat félrevezetve rekord hosszúságú időre, öt hétre felfüggesztette a parlamentet. A Legfelső Bíróság történelmi döntésével kapcsolatban mindössze annyit mondott, hogy „helytelen volt a grémium részéről véleményt nyilvánítani egy alapvetően politikai kérdésben a jelenlegi súlyos körülmények közepette”. Boris Johnson állásfoglalásában össztüzet nyitott a „megbénult” ellenzékre, amiért nem az embereket ténylegesen foglalkoztató problémával, a Brexittel és a kilépés utáni világgal törődik. Elsősorban a Munkáspárt vezetőjét, Jeremy Corbynt vádolta meg, hogy „kész akármilyen áron is figyelmen kívül hagyni a népszavazás eredményét”, miközben a kabinet érdemleges tárgyalásokat folytat Brüsszellel egy az eddiginél előnyösebb megállapodásról. A kormányfő szerint a munkáspárti képviselők „álomvilágban élnek”, nem észlelve, hogy a társadalom nem kér egy második népszavazásból. Csattanóként Boris Johnson kesztyűt dobott a Ház elé: mondván, nyújtsanak be azonnali hatállyal bizalmatlansági indítványt a kormány ellen.
Pedig a magabiztos miniszterelnök előtte több helyről is megkapta a magáét. A látványos ezüst kitűzőjének alakja folytán máris „Pókasszonyként” emlegetett Lady Hale, az Egyesült Királyság legmagasabb rangú jogi testületének elnöke alaposan el is verte rajta a port. Még a Konzervatív Párthoz oly közel álló The Spectator hetilap is, melynek Boris Johnson egykor főszerkesztője volt, lesújtó véleményt nyilvánít a kormányfőről: „Johnson tisztogatást végzett a pártban és lejáratta, megcsúfolta történelmét. A királynő és az ország pártja félrevezette a királynőt és az országot. A törvény és rend pártja megszegte a törvényt, becstelen támadást intézve a parlament szuverenitása ellen. Johnsonnak nyilvánvalóan le kell mondania és a konzervatívoknak el kell veszteniük a következő választást”. A kormány tagjai közül még ketten szerepeltek le feltűnően a nyilvánosság előtt és konfrontálódtak távozásukat követelő felszólításokkal: Geoffrey Cox legfőbb ügyész és Jacob Rees-Mogg, a kormány és a parlament közötti kapcsolatok felelőse. Előbbi nevéhez fűződik, hogy hivatalánál fogva ő biztosította Boris Johnsont a parlament felfüggesztésének vitathatatlan törvényessége felől. Rees-Mogg pedig a Legfelső Bíróság állásfoglalását a kormány tagjainak jelenlétében „alkotmányos puccsnak” nevezte. A sztentori hangjával és magabiztos fellépésével tekintélyt kiváltó Geoffrey Cox volt az első miniszter, akit a képviselők beidéztek a sebtében visszarendelt parlament első ülésére. A legfőbb ügyész bocsánatkérés helyett ismételt támadásokat indított a parlament ellen, többször is „halottnak” nevezve, szükségesnek nevezve egy előrehozott választást, hozzátéve, a képviselők jelentős része szeretné megakadályozni a kilépést. A kormányból nemrégiben távozott befolyásos Amber Rudd figyelmeztette Coxot, hogy „ne használjon olyan nyelvezetet, amivel a parlamentet és az embereket szembeállítja egymással”. Politikai megfigyelők gyakran jegyzik meg, hogy Boris Johnson a nép bajnokának szerepében tetszeleg a parlament ellenében. A legfőbb ügyész fontos bejelentései közé tartozott, hogy a kormány tiszteletben tartja a Legfelső Bíróság döntését és nem tesz kísérletet a kritériumoknak nem megfelelő prorogációra. Eleget fog tenni annak a követelménynek is, hogy az október 31-I kilépési határidő meghosszabbítását kéri az EU-tól, amennyiben október 19-ig nem sikerül új megállapodást elfogadtatni a parlamenttel. Frappáns kifejezései egyikével közölte: „a parlamenti pulykák nem fogják tudni megakadályozni a karácsonyt”, azaz a kormány a közeljövőben ismét előterjeszti az előrehozott választásról szóló indítványát. Nehéz volt nem egyetérteni Sir Keith Starmer, Brexit-ügyi árnyék-miniszterrel, aki „megbocsáthatatlannak” nevezte, hogy öt héttel a határidő lejárta előtt sehol nem tartanak a konkrét tárgyalások Brüsszellel.

A választást elvesztette, mégis Netanjahu alakíthat kormányt Izraelben

Publikálás dátuma
2019.09.25. 20:22

Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Beni Ganzot, a legtöbb mandátumot szerző párt elnökét egyel kevesebb képviselő ajánlotta.
Reuven Rivlin államfő Benjámin Netanjahut, a jobboldali Likud párt elnökét kérte fel szerdán az új izraeli kormány megalakítására. Az államfő azért döntött az eddigi miniszterelnök személye mellett, mert a legtöbben - 55-en - őt ajánlották a szeptember 17-i előrehozott parlamenti voksoláson megválasztott képviselők közül a kormány élére. Netanjahu legfőbb riválisát, Beni Ganzot, a centrista Kék-fehér párt elnökét 54-en javasolták Rivlinnek, miután az arab pártok Közös Listájának 13 képviselője közül hárman inkább úgy döntöttek, hogy senkit sem támogatnak.
Az államfő közölte, senkinek sincs 61 képviselőből álló többsége a 120 fős kneszetben, hogy kormányt tudjon alakítani, de Benjámin Netanjahunak van nagyobb esélye a pártok ajánlásai alapján. Rivlin elmondta, hogy
mind a Likud, mind a Kék-fehér párt kötelezte magát, hogy a kormányalakítás esetleges kudarca után visszaadják mandátumukat az államfőnek, hogy mást kérhessen fel, és nem szavaztatnak meg újabb választásokat.

Netanjahu kormányfő-jelölti kinevezésekor a széles egységkormány gyors létrehozását ígérte a nemzeti megbékélés szellemében és az iráni fenyegetés ellenében. 28 napja lesz erre, amit két héttel hosszabbíthat meg az államfő. Kudarc esetén az elnök mást kérhet fel, és ha az újabb kísérlet is fiaskóval zárul, új választást írnak ki, hacsak a 120 tagú kneszetből valaki más meg nem szerzi 61 képviselő írásos támogatását.
Reuven Rivlin az utóbbi két napban a választási eredmények ismeretében egységkormányt próbált létrehozni a 33 mandátumot szerző Kék-fehér párt és a 32 parlamenti helyet szerző Likud között, de sikertelenül.
Mindkét párt azt tarthatja előnyösebbnek, ha az államfő csak másodikként kéri fel vezetőjüket kormányalakításra, miután az első miniszterelnök-jelölt már kudarcot vallott

- legalábbis a 13-as kereskedelmi tévécsatornán kedd este így spekuláltak a politikai szakértők. A tévé értesülései szerint Netanjahu arra készül, hogy ha úgy látja, reménytelen feladattal szembesült, már néhány nap után visszaadja a lehetőséget Rivlinnek, lerövidítve a sikertelen próbálkozás idejét. Az áprilisi előrehozott választások után Rivlin Netanjahut kérte fel kormányalakításra, aki kudarca után kezdeményezte a kneszet feloszlatását és újabb választások kiírását szeptemberre.
A múlt heti voksoláson a jobboldali-vallásos tömb parlamenti képviselőinek száma 60-ról 55-re csökkent. A végleges adatok szerint
a Kék-fehér párt és a Likud mögött az arab pártok Közös Listája lett a harmadik legnagyobb erő, 13 képviselőt küldhet a törvényhozásba.

A keleti (szefárd) ultraortodox vallásos Sasz párt kilenc mandátumot szerzett, Avigdor Liberman jobboldali nacionalista tömörülése, az Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) pedig nyolcat. Az askenázi ultraortodoxok Tóra Zsidósága pártja hét mandátumot kapott, csakúgy, mint a telepeseket támogató jobboldali Jamína (Jobbra) párt. A szociáldemokrata Munkapárt-Híd pártszövetség hat, a baloldali liberális Demokrata Tábor öt parlamenti helyet szerzett.
Frissítve: 2019.09.25. 20:47

Ezernél is több embert vettek őrizetbe a tüntetések után Egyiptomban

Publikálás dátuma
2019.09.25. 18:26

Fotó: STR / AFP
Az engedély nélküli demonstrációk tilalma ellenére is több százan vonultak utcára Kairóban és más városokban pénteken.
Több mint 1100 embert vettek őrizetbe a hét végi tüntetések után, amelyeken Abdel-Fattah esz-Szíszi elnök távozását követelték – közölték szerdán emberi jogi szervezetek. Az engedély nélküli tüntetések tilalma ellenére több százan vonultak az utcára Kairóban és más városokban pénteken, a kormány által elkövetett állítólagos korrupció ellen tiltakozva. A tüntetések a vörös-tengeri kikötővárosban, Szuezben szombaton is folytatódtak. Gamal Eid, az Emberi Jogi Információs Arab Hálózat nevű civil szervezet vezetője közölte, hogy a saját csoportja és két másik szervezet – a Gazdasági és Szociális Jogok Egyiptomi Központja és az Egyiptomi Jogok és Szabadságjogok Bizottsága – együttesen több mint 1100 letartóztatást dokumentált. Hászim Hosznit, Számi Anan volt elnökjelölt 2018. évi elnökválasztási kampányának szóvivőjét kedd este vették őrizetbe – mondta el kollégája a Kairói Egyetemen, Musztafa Kamel esz-Szájed a család közlésére hivatkozva. Szájed azt is elmondta, hogy Haszan Nafaa ismert írónak, szintén a Kairói Egyetem tanára, kedd délután óta nincs nyoma.
Abdel-Fattah esz-Szíszi jelenlegi elnök 2013-ban vezérkari főnökként a tiltakozó tömegtüntetéseket kihasználva megdöntötte a Muzulmán Testvériség támogatta Mohamed Murszi hatalmát. A júniusban börtönben elhunyt Murszi mindössze egy évig volt Egyiptom elnöke. Szíszit 2014-ben választották meg államfővé. Azóta könyörtelenül elnyomták az ellenzéket, a Muzulmán Testvériséget 2013-ban terrorszervezetnek minősítették, és több ezer tagját vették őrizetbe. A Muzulmán Testvériség mellett Egyiptom hosszú évek óta harcol a Sinai-félszigeten működő, az Iszlám Állam terrorszervezet egyik szövetségese által vezetett dzsihadistákkal. Az összecsapásoknak mindkét félről több száz halottja van. Szíszi támogatói azzal érveltek, hogy a szigorú intézkedésekre a Hoszni Mubarak elnököt megbuktató 2011. évi felkelést követő zavargások után az ország stabilizálása miatt van szükség. A tiltakozások megrengették az egyiptomi pénzpiacot, a tőzsdeindex vasárnap és kedd között 11 százalékot zuhant. A tüntetések azután kezdődtek, hogy Mohamed Ali, a hadseregnek dolgozó vállalkozó több, Szíszit és a hadsereget korrupcióval vádoló videofelvételt tett közzé. Szíszi tagadta a vádakat.
Szerző