Több mint ötezer diákot soroltak át fizetős képzésre

Publikálás dátuma
2019.09.26. 07:00

Fotó: Népszava
Korábban elegendő volt, ha az egyetemi kurzusokért járó kreditekből elértek egy meghatározott számot vagy jó tanulmányi átlaggal zárták a szemesztert, ma már mindkét feltételt egyszerre kell teljesíteni.
Mintegy 5500 egyetemi hallgató már biztosan elveszítette tandíjmentes, állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ősztől már csak költségtérítéses formában folytathatják tanulmányaikat – tudtuk meg a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) előzetes adataiból. A szervezet eddig 10 nagy egyetem számait dolgozta fel, végleges adatok októberben várhatók.
2010-ben még a hallgatók 79 százaléka tanult állami ösztöndíjjal, a 2017/2018-as tanévben viszont már csak 65 százalékuk, mintegy 132 ezren.
A kormány 2017-ben döntött az átsorolás szigorításáról: az ösztöndíjas egyetemistáknak a korábbinál szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük, ha diplomaszerzésig akarják élvezni az állam támogatását. Míg korábban elegendő volt, ha az egyetemi kurzusokért járó kreditekből elértek egy meghatározott számot vagy jó tanulmányi átlaggal zárták a szemesztert, ma már mindkét feltételt egyszerre kell teljesíteni. Ráadásul a minimumátlagot már nem az egyetemek, hanem egy kormányrendelet határozza meg, képzési területek szerint. Ha valakinek nem sikerül minden feltételnek megfelelni, automatikusan átsorolják fizetős képzésre. A törvénymódosítás és a hozzá kapcsolódó rendelet 2017-ben hatályba lépett, de a HÖOK-nak sikerült egy éves türelmi időt, valamint a központilag meghatározott minimumátlag fokozatos emelését kiharcolnia. A kormány eredetileg egységes, 3,5-ös átlagot határozott volna meg, a HÖOK-al kötött megállapodás értelmében viszont 2,75-ről, a kiemelt, „nemzet-stratégiailag fontos” képzési területeken (mint például az orvosképzés) 2,5-ről indult, majd minden évben 0,25-el emelik, fokozatosan haladva a 3,5 felé. A szabály alapszakosokra és mesterszakosokra is vonatkozik, kivételt csak azok képeznek, akik 2016 előtt kezdték meg tanulmányaikat. A szigorítást tavaly nyáron alkalmazták először, akkor legalább 8 ezren inthettek búcsút az állami ösztöndíjnak. A HÖOK becslései szerint idén is nagyjából ennyien lesznek. – Első ránézése úgy tűnik, a minimumátlag idei emelése nem okozott nagy kilengést. A következő két évben viszont már várható, hogy a 8 ezret is meghaladja a költségtérítéses képzésre átsorolt hallgatók száma – mondta Kovács Péter, a HÖOK elnökhelyettese. Hozzátette: a tapasztalatok szerint az átsorolt hallgatók egy része diákhitellel vagy családi segítséggel folytatja önköltséges formában is, ám sokan vannak, akik inkább abbahagyják tanulmányaikat. A felsőoktatásban a lemorzsolódás aránya 30 százalék körüli, ám azok körében, akiket átsoroltak fizetős képzésre, ennek kétszerese, valamivel több mint 60 százalék.
Szerző

Kerülniük kell a „jól értesültség látszatát” a tanároknak

Publikálás dátuma
2019.09.26. 06:00

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Új munkaköri leírásban szabják meg egy budapesti szakképzési centrum pedagógusainak, hogyan kell viselkedniük. Szakértők szerint a szöveg tartalma, megfogalmazása is aggályos.
„Minden félrevezető vagy félreérthető nyilatkozattól és információadástól, a jól értesültség látszatának keltésétől mind hivatali, mind állampolgári kapcsolataiban tartózkodni kell” – egyebek mellett ez olvasható a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) pedagógusainak nemrég átadott új, hat oldalas munkaköri leírásában. A dokumentumot lapunkhoz eljuttató egyik érintett szerint ez jóval meghaladja a Munka törvénykönyve vonatkozó passzusait, a véleménynyilvánítás szabadságát is korlátozhatja. Hasonlóan vélekedett Szüdi János oktatási szakjogász is. – A Munka törvénykönyvének 7-8. paragrafusa világosan fogalmaz a munkáltató jó hírnevének, gazdasági érdekeinek veszélyeztetése kapcsán. Ugyanakkor biztosítja a munkavállaló véleménynyilvánítási jogát is. A törvénykönyvben meghatározott korlátokat nem lehet túllépni – mondta. Azt, hogy minderre még egy munkaköri leírásban is ráerősítenek, teljesen fölösleges túlszabályozásnak tartja, ami a joggal való visszaélésre adhat lehetőséget. Úgy véli, az előírásnak más célja nincs, mint a félelemkeltés, illetve az, hogy a pedagógusok fogják be a szájukat. Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke viszont arra is felhívta a figyelmet: az idézett szövegrész a „Korrupció megelőzését szolgáló kötelezettségek” címszó alatt szerepel, így ha csak ebben a tekintetben értelmezzük, nem biztos, hogy jogtalan az elvárás. Azt ugyanakkor ő is elismerte: maga az előírás is félreértelmezhető, ezért nem szerencsés, hogy ebben a formában került be a munkaköri leírásba. Kerestük a BMSZC-t, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt, magyarázzák meg, mit jelent pontosan a „jól értesültség látszata”, és mit kell érteni az alatt, hogy az „állampolgári kapcsolatokban” is tartózkodni kell ettől, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. Nem ez az első eset, hogy hasonlóra kerül sor: 2016-ban titoktartási nyilatkozatokat is aláírattak a szakképzési centrumok dolgozóival. A kormányzat ezt akkor a Munka törvénykönyvének előírásaival indokolta, ami a közalkalmazottak számára is előírja az „üzleti titok” megőrzését. Korábban a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexe is borzolta a kedélyeket, ami akkori formájában etikai eljárást helyezett kilátásba, ha a tanárok a nevelőtestület tagjain kívül bárki mással megvitatják a kényes iskolai ügyeket. A felháborodás miatt a kódexet több ponton is finomították. Az állami iskolafenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (ma már csak Klebelsberg Központ) létrehozása után az iskolaigazgatóknak is megtiltották, hogy a központ engedélye nélkül nyilatkozzanak, ám ezt a szigorítást azóta eltörölték.
Szerző

Kocsis Máté másfél éve hencegett azzal, hogy pszichológiai jelentést írat az ellenzékről, a NAIH még nem vizsgálta az ügyet

Publikálás dátuma
2019.09.25. 20:04
Kocsis Máté
Fotó: Népszava
Egy levélben most kétszer is elnézést kért az adatvédelmi hatóság elnöke az érintett Erőss Gábortól.
Másfél év telt el azóta, hogy kiderült, Kocsis Máté belelát az ellenzék fejébe, és az adatvédelmi hatóság még mindig nem tett semmit az ügyben. Tavaly februárban ugyanis Kocsis - aki akkor még józsefvárosi polgármester volt - egy VIII. kerületi testületi ülésen azzal állt elő érvek helyett, hogy az ellenzéki Erőss Gábor "nem normális", továbbá átfogó pszichológiai elemzést készíttetett róla.
"Nyilvánosan, büszkén hencegett vele, hogy rólam adatokat, méghozzá különösen szenzitív személyes adatokat gyűjtött"

- ír a történtekről közösségi oldalán Erőss. A történtek után a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz (NAIH) fordult. Mint írja, a Péterfalvi Attila elnöknek küldött két levélre és egy e-mailre másfél év után érkezett válasz. A válaszlevelet meg is osztotta, ebből kiderül, Péterfalvi a rendkívüli lassúság miatt a GDPR miatti terhekre hivatkozik, ügyintézői mulasztásra, illetve arra, hogy nem sikerült elérniük Kocsist. A NAIH-elnök kétszer is elnézést kér a levélben, és ígéri, a lehető legrövidebb időn belül elbírálják a beadványt.
Erőss egyébként annak idején azzal vívta ki Kocsis haragját, azzal, hogy szóba hozta, az egészségügy minősíthetetlen állapota miatt naponta halnak meg emberek, a sorosozás pedig csak szemfényvesztés, ami erről és ehhez hasonló, valós problémákról tereli el a figyelmet.
Szerző
Frissítve: 2019.09.25. 20:30