Kerülniük kell a „jól értesültség látszatát” a tanároknak

Új munkaköri leírásban szabják meg egy budapesti szakképzési centrum pedagógusainak, hogyan kell viselkedniük. Szakértők szerint a szöveg tartalma, megfogalmazása is aggályos.

„Minden félrevezető vagy félreérthető nyilatkozattól és információadástól, a jól értesültség látszatának keltésétől mind hivatali, mind állampolgári kapcsolataiban tartózkodni kell” – egyebek mellett ez olvasható a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) pedagógusainak nemrég átadott új, hat oldalas munkaköri leírásában. A dokumentumot lapunkhoz eljuttató egyik érintett szerint ez jóval meghaladja a Munka törvénykönyve vonatkozó passzusait, a véleménynyilvánítás szabadságát is korlátozhatja.

Hasonlóan vélekedett Szüdi János oktatási szakjogász is. – A Munka törvénykönyvének 7-8. paragrafusa világosan fogalmaz a munkáltató jó hírnevének, gazdasági érdekeinek veszélyeztetése kapcsán. Ugyanakkor biztosítja a munkavállaló véleménynyilvánítási jogát is. A törvénykönyvben meghatározott korlátokat nem lehet túllépni – mondta. Azt, hogy minderre még egy munkaköri leírásban is ráerősítenek, teljesen fölösleges túlszabályozásnak tartja, ami a joggal való visszaélésre adhat lehetőséget. Úgy véli, az előírásnak más célja nincs, mint a félelemkeltés, illetve az, hogy a pedagógusok fogják be a szájukat.

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke viszont arra is felhívta a figyelmet: az idézett szövegrész a „Korrupció megelőzését szolgáló kötelezettségek” címszó alatt szerepel, így ha csak ebben a tekintetben értelmezzük, nem biztos, hogy jogtalan az elvárás. Azt ugyanakkor ő is elismerte: maga az előírás is félreértelmezhető, ezért nem szerencsés, hogy ebben a formában került be a munkaköri leírásba.

Kerestük a BMSZC-t, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt, magyarázzák meg, mit jelent pontosan a „jól értesültség látszata”, és mit kell érteni az alatt, hogy az „állampolgári kapcsolatokban” is tartózkodni kell ettől, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.

Nem ez az első eset, hogy hasonlóra kerül sor: 2016-ban titoktartási nyilatkozatokat is aláírattak a szakképzési centrumok dolgozóival. A kormányzat ezt akkor a Munka törvénykönyvének előírásaival indokolta, ami a közalkalmazottak számára is előírja az „üzleti titok” megőrzését. Korábban a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexe is borzolta a kedélyeket, ami akkori formájában etikai eljárást helyezett kilátásba, ha a tanárok a nevelőtestület tagjain kívül bárki mással megvitatják a kényes iskolai ügyeket. A felháborodás miatt a kódexet több ponton is finomították. Az állami iskolafenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (ma már csak Klebelsberg Központ) létrehozása után az iskolaigazgatóknak is megtiltották, hogy a központ engedélye nélkül nyilatkozzanak, ám ezt a szigorítást azóta eltörölték.