Vége az ingatlanpiaci aranykornak: már nem lehet bármit bármennyiért eladni a fővárosban

Publikálás dátuma
2019.09.29. 10:00
Lakótelep
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Még mindig a panel a leggyorsabban eladható ingatlantípus Budapesten, ám egyre tovább kell hirdetni. A lakások iránti kereslet kezd kifulladni.
Vége az aranykornak Budapesten, már nem lehet legalábbis bármilyen lakást bármilyen áron eladni. Az árak ugyanis az elmúlt évek során olyan magasságokat értek el, amelyeken felül egy lakás túlárazása gyakorlatilag elviselhetetlen a vevők számára. Márpedig az eladók – hacsak nem sürgős nekik az eladás – jellemzően a piacinál magasabb áron kezdik el árulni ingatlanjaikat. Egy részük egy idő után persze elunja a hiábavaló próbálkozást és csökkenti az árat. Vannak azonban, akik inkább hosszú hónapokig árulják lakásukat, de nem engednek az árból. Ez utóbbi stratégia az elmúlt két-három évben tulajdonképen kifizetődő volt. Olyan gyors ütemben – évente 20-25 százalékkal – drágultak ugyanis a budapesti ingatlanok, hogy a piaci árak utolérték ezt az eladói pluszigényt – magyarázza Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Nagyon úgy fest azonban, hogy mindez már a múlté. Az áremelkedés némileg lassul, a vevők pedig már sokkal tudatosabban átgondolják, mit vesznek meg ilyen sok pénzért. A jó lakások elfogytak a piacról, újak alig épülnek, a kereslet kifulladóban van – fogalmazott a szakértő, amit szerinte az is jól mutat, hogy négy év alatt 11 százalékkal esett vissza az adásvételek száma a fővárosban. (Eközben vidéken éppen ellentétes folyamatok zajlottak le: 21 százalékkal nőtt az adásvételek száma.) A legtöbb – 40 866 – lakás 2015-ben cserélt gazdát Budapesten, miközben tavaly már csak 36 194 ingatlan-adásvételi szerződést kötöttek meg. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a budapesti ingatlanpiacon ne lehetne továbbra is jól eladni a lakásokat – főként, ha azok jó minőségűek és elhelyezkedésűek –, de már egyáltalán nem mindegy az ár – jegyezte meg Balogh László. A lélektani határ most 60 millió forintnál húzódik: a vevők 80 százaléka az ennél olcsóbb ingatlanokat keresi. Ez ugyanakkor nem teljesen találkozik a kínálattal: az ennyiért hirdetett budapesti ingatlanok az összes eladó fővárosi lakás mindössze 63 százalékát teszik ki. Az arányok tavaly hasonlóak voltak, de jól mutatja az áremelkedés drasztikusságát,  hogy 2018-ban a lélektani határ még 50 millió forint volt. A leggyorsabban – átlagosan 38 nap alatt – egyébként a panelokat lehet eladni, a téglalakások értékesítéséhez 50, a családi házak eladásához 77,5 nap szükséges. Ez a trend az elmúlt öt évben nem változott, a panel mindig is a leggyorsabban értékesíthető ingatlantípus volt – mutat rá Balogh László. Mint mondta: ennek azonban nem az az oka, hogy az emberek imádják a panelt és mindenáron lakótelepen szeretnének élni. Sokkal inkább az, hogy ez a legolcsóbb és a jelentős drágulással együtt is a még mindig legmegfizethetőbb ingatlantípus. A panelok ráadásul sztenderdek alapján épültek, így a vevők is tudják, mit várhatnak tőle, nincs zsákbamacska. A panelok iránti erős kereslet azonban faramuci helyzetet teremtett a fővárosi lakáspiacon: a külsőbb pesti kerületekben már többe kerül a panel négyzetmétere, mint a családi házaké. A KSH idei első negyedéves lakáspiaci elemzése szerint a kijjebb eső pesti és a külső pesti kerületek lakótelepein több mint kétszeres volt az áremelkedés az elmúlt négy évben, miközben a budai lakótelepeken duplázódtak az árak. Ezalatt azonban a budai hegyvidék családi házainak drágulása „csupán” másfélszeres, a főváros többi területén pedig 60–80 százalék közötti volt. Így a fővárosban a pesti külső kerületek családi házainak fajlagos ára lett a legalacsonyabb a lakástípusok közül. A IV., XV., XVIII., XXI., XXIII. kerületekben átlagosan 384 ezer forintos négyzetméteráron lehet házat venni. Ugyanitt a paneleket viszont már 450 ezer forint feletti négyzetméteráron kínálják. Feltehetően ez a folyamat is közrejátszik abban, hogy miközben ugyan még mindig a panelek pörögnek a leggyorsabban a piacon, ezen lakástípus értékesítési ideje tavalyhoz képest jelentősen, 12 nappal megnőtt. A téglalakásokat viszont az idén 4 nappal, a családi házakat pedig 13,5 nappal rövidebb idő alatt lehet eladni, mint tavaly. Balogh László szerint ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy ha ugyanannyi pénzbe kerül egy panellakás, mintegy kisebb tégla, vagy egy külső kerületi családi ház, akkor egyre inkább ez utóbbiakat választják a vevők.   

Ferencvárosban pörög a leggyorsabban a panel

Majdnem 7 hónapig, 207 napig árultak egy újpesti családi házat, mire eladták – derül ki az ingatlan.com friss statisztikáiból. A leghosszabb, 394,5 napos átlagos értékesítési idővel mégsem itt, hanem a XI. kerület családi házainál kell számolni. Igaz, ez utóbbi adat is csupán két eladott ingatlan átlagát mutatja, tehát nem feltétlen mértékadó, azt viszont jól látszik, hogy a kertes házakat jóval nehezebb eladni ezekben a kerületekben, mint a tégla vagy a panellakásokat. Újbudán egy panelon tizedannyi idő, mindössze 38 nap alatt lehet túladni, a IV. kerületben pedig 34 nap a panel értékesítési ideje. A panelok egyébként Ferencvárosban a legkapósabbak, itt mindössze 11 nap kell az értékesítéshez, Újpalotán 24, Kőbányán 26 nap alatt kel el ezen ingatlantípus. Zuglóban viszonylag gyorsan pörög a családi ház – átlagosan 47 nap kell az eladáshoz –, de a leggyorsabban, 18,5 illetve 26 nap alatt  a XVIII. és a XVII. kerületi családi házakat lehet eladni. 

Szerző

Sörforradalom Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.09.28. 17:51

Fotó: Shutterstock
Manapság 80-90 sörfőzde létezik, ez a szám az úgynevezett gerillafőzdéket is magában foglalja.
Itthon az utóbbi években óriási fejlődésen ment keresztül a sörgyártás. Az elmúlt mintegy nyolc esztendőben valóságos sörforradalomról lehet beszélni. Manapság 80-90 sörfőzde létezik, ez a szám az úgynevezett gerillafőzdéket is magában foglalja. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a nedű alkotója csak a recepttel rendelkezik, s „találmányát” a főzde bizonyos díj ellenében valósítja meg. Ám a végterméket, azaz magát a sört eszmei alkotója forgalmazhatja. Szakértők szerint a honi sörfőzdék által előállított italok tíz százaléka bárhol a világon megállná a helyét. Egyelőre nagy mennyiséget nem tudnak gyártani ugyan, de becslések szerint 20-30 év múlva a világ is megismeri a magyar söröket. A sörforradalom hazája az Egyesült Államok, ahol a XX. század közepére egyeduralkodóvá vált az olcsó lager sör, de a fogyasztók egy része nagyon elégedetlen volt a minőséggel. Ezért otthon kísérleteztek azzal, hogy finomabb, különlegesebb ízvilágot hozzanak létre. A 70-es évektől mikro-sörfőzdéket alapítottak. A mozgalom számára nagy lökést jelentett, hogy 1978-ban Jimmy Carter akkori amerikai elnök legalizálta a házi sörfőzést. Magyarországon a rendszerváltás után próbálkoztak mind többen a folyékony kenyér előállításával, de igazi minőségi ugrás a 2000-es években figyelhető meg, ekkor jelentek meg az első IPA és stout sörök. (Az IPA, azaz India pale ale jellemzője a nagy mennyiségű komló, a stout angol eredetű, sötét, felső erjesztésű sör). Aminőségi sör mára a magas szintű gasztronómia része lett. Hogy is kóstoljunk „tudományosan” sört? Először meg kell vizsgálni annak színét és habját. Ezután óvatosan lögyböljük meg a pohárban, hogy felszabadítsuk az aromákat, majd többször szippantsunk a pohárba. Vegyünk a szánkba egy kis kortyot, s azt gyorsan nyeljük is le, hogy megtisztítsuk a nyelvünkre tapadt ízmolekulákat. Ezután egy nagyobb korttyal folytassuk a műveletet, s a nyelv körkörös mozdulataival terítsük szét az italt a szánk minden részén. Végül nyeljük le a sört és figyeljünk az utóízére. Némely íz és illat érzékeléséhez hosszabb időre van szükség. A sört semmiképpen sem 8 Celsius fok alatt igyuk. 8 fok körül javasolják a búzasör fogyasztását, 10-13 között a többi sörét. Akadnak itthon egészen különleges ízesített sörök, egy kóstolásunk alkalmával különösen megnyerő volt a Fehér Nyúl Brewery citromhéjjal megbolondított Rafa nevű söre. Kiváló nedűket állít elő a kőbányai Monyo sörfőzde is, melynek termékeit megannyi üzletben is megtalálhatjuk. S persze hosszan folytathatjuk a sort. A minőségi sör elterjesztésében nagy szerepe van a HUBÁ-nak, azaz a Hungarian Beer Academy-nek. Ez az első magyar sörtanfolyam, amely márkáktól függetlenül a világ legfontosabb sörtípusainak bemutatására vállalkozik.
Témák
sör sörfőzde

A kampányra sem érdemes híd

Publikálás dátuma
2019.09.28. 16:36

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A közelgő önkormányzati választás előtti szokásos ígérgetésekbe nem fért bele a XXI. kerületet Pesterzsébettel összekötő, elég siralmas állapotban lévő Gubacsi híd felújításának terve.
Kulcsszerepe van a hidaknak a szigeten fekvő települések vagy városrészek életében - evidenciának tűnik, Csepel fideszes vezetése mégis másképp gondolja: a közelgő önkormányzati választás előtti szokásos ígérgetésekbe nem fért bele a XXI. kerületet Pesterzsébettel összekötő, elég siralmas állapotban lévő Gubacsi híd felújításának terve. Pedig az anyagi források feltehetően rendelkezésre állnak, hiszen egy 2017 márciusi Magyar Közlönyben arról olvashattunk, hogy a ráckevei (soroksári) Duna-ág felett átívelő  vasúti híd (mellette található egy közúti is) felújítására uniós forrásokat kíván igénybe venni az állam. A cél pedig az, hogy a csepeli Szabadkikőtő és a pesti Dunához közeli vasúthálózat között korszerű átkelőn haladhassanak a teherszerelvények. A projekt tervezett költségét két esztendeje bruttó közel 10 milliárd forintra taksálta a kormány. (Csak a nagyságrendet érzékelendő, a biztosan felújítás előtt álló Lánchídra ugyanennyit szántak, 2019-ben.) Az egészből mindmáig nem lett semmi, de nem járt jobban a vasúti mellett lévő közúti híd sem, amellyel kapcsolatban 2014-ben Borbély Lóránd (Fidesz) polgármester még azzal kampányolt, hogy kétszer két sávosra szélesítik. Egy kicsiny lelkiismeret furdalása azért lehetett a Pest megyei kormányhivatalnak, mert idén tavasszal közmeghallgatást szerveztek a Gubacsi-híd korszerűsítéséről. De nem ám a legfőbb érintetteknél Csepelen, hanem Pesterzsébet művelődési házában. A lehetetlen időpontban megtartott ankéton meg is jelentek hárman az erzsébeti önkormányzattól (a csepelitől senki), és öt lelkes civil a XXI. kerületből. Mintha megérezték volna, hogy a megviselt, szűk kapacitású közúti híd szóba sem kerül. Gondolhatnánk, hogy akkor legalább a vasúti híd felújítása sürgető. A csepeli Szabadkikötőben ugyanis tavaly átadtak egy korszerű logisztikai központot, ennek révén naponta legalább nyolc konténervonat cammog itt óránként öt kilométeres sebességgel, a több száz méteres szerelvények áthaladása naponta többször percekre megbénítja a kerület legforgalmasabb közútjának életét. Ha a vasúti hidat felújítanák, akkor a projekt része lenne egy aluljáró megépítése is. Felújításról azonban mostanában nincs szó - a csepeliek szerint azért, mert az egykori kerületi polgármester Németh Szilárd lobbierejét felemésztette a kerületben létesülő birkózóakadémia létrehozása. 

Egykor a (nem villamosított) hév járt itt

A Gubacsi-híd története meglehetősen színes. A 20. század első évtizedéig nem is nagyon sürgették a megépítését, mert létezett a Gubacsi-pusztánál (ma Pesterzsébet része) egy Gubacsi gát elnevezésű mesterséges földnyelv, amely elzárta a Duna-ágban a víz folyását. (Akkor még a Kvassy- illetve a tassi zsilip nem létezett.) A vasúti és közúti forgalom ezen zajlott addig, amíg a csepeli Szabadkikötő forgalma nem igényelte egy iparvágány  megépítését. Így hát öt évi munkával megépítették a Gubacsi hidat - amelyen átvezették a hévet is -, és mellé egy másikat a közúti forgalomnak, majd 1924-ben, illetve 1928-ban át is adták. (A vasúti hidat máig nem villamosították!) A második világháború alatti bombázások nem tettek kárt a hidakban, nem így a visszavonuló német csapatok, amelyek ezeket is, akárcsak a többi dunai átkelőt, felrobbantották. Az újjáépítést követően még 1978-ig még járt a hév (a Boráros térről a gyorsvasút 1951 óta közlekedik), de ekkor leállították. (A hév és a vasút külön vágánypáron járt, az egykori hév helyén ma kerékpárosok közlekedhetnek.) 

Szerző
Frissítve: 2019.09.28. 17:21