Féloldalas szmogszabály

Publikálás dátuma
2019.09.28. 14:34

Fotó: Népszava
Október 1-jétől tovább bővül a budapesti szmogriadó esetén érvényes korlátozások köre: a hónap elejétől az Euro 5-ös dízelüzemű gépjárművekre is érvényes lesz majd a rendelkezés (ebbe a körbe elsősorban a 2012-2014 között gyártott dízel gépkocsik tartoznak).
 Más részről viszont enyhülnek is a szabályok: nem kell majd korlátozni a hibrid, a gázüzemű, a tisztán elektromos hajtású, illetve e az Euro 3-as, 4-es és 5-ös környezetvédelmi besorolású benzines gépkocsik mozgását sem a főváros útjain. Összességében a szigor látványosabb lesz az eddiginél: tavalyi felmérések adatai alapján a fővárosban és több mint 70 agglomerációs településen üzemelő gépkocsik 52 százalékának a forgalmát korlátozhatja majd a legújabb fővárosi szmogrendelet. Az előírás becslések szerint a dízelautók majd’ 90 százalékát érintené, ami a teljes régiós autópark egyharmadát teszi ki. Boros Jenő, autós szakíró a Népszavának elmondta, az új szabályozás mindenképpen előrelépés, de nem fedi le teljesen a légszennyezésért felelőssé tehető járművek körét. Egyebek mellett egyetlen szó sem utal például a jogszabályban a robogókra. Ez az amúgy rendkívül praktikus városi közlekedés eszköz érthetetlen kiváltságokat élvez. Miközben több nyugat-európai országban még a kerékpárokon is kötelező a forgalmi rendszám, Magyarországon a robogók enélkül a fontos azonosító nélkül vehetnek részt a közlekedésben. Részben talán ennek a megengedő hozzáállásnak is köszönhetően rengeteg leharcolt, műszaki és közbiztonsági szempontból egyaránt elhanyagolt, a közlekedésbiztonságra kockázatot jelentő és a személyautóknál is nagyobb légszennyezést okozó robogó cikázik a fővárosban. Ezeket a gyakran néhány tízezer forintért megvásárolható guruló roncsokat lehetetlen beazonosítani, ha kárt okoznak a közlekedő partnereknek, és a károsanyag-kibocsátásukat sem ellenőrzi a kutya sem. Ez annál is nehezebb feladat lenne, mert sehol sincsenek nyilvántartva, így legföljebb a kötelező biztosításuk alapján lehetne ellenőrizni őket, ha minden robogó tulajdonos kötne biztosítást (de még becsülni sem lehet, hányan teszik ezt meg). A szakító szerint kár volt megszüntetni a gépkocsik környezetvédelmi besorolását jelölő matrica használatát, amit korábban a rendszámra helyeztek el a szervizekben a vizsgálatot követően. Ugyanakkor maradt azért a hatóságnak lehetősége az ellenőrzésre: a legtöbb rendőrségi járőrkocsiban található olyan berendezés, amely sok egyéb adat mellett a környezetvédelmi besorolásról is tájékoztatja a rendőröket a rendszám alapján. Ahhoz, hogy a szmogrendelettel érzékelhető pozitív hatást lehessen elérni, pontosan meg kellene határozni forgalomkorlátozás alá eső terület határait, valamint - természetesen - a rendelet megszegőit visszatartó erejű bírságokkal kellene büntetni. Emellett jelentősen fejleszteni kellene a P+R parkolókat, hogy a korlátozás alá eső gépkocsikról tömegközlekedési eszközökre szállhassanak át az autósok (amihez korszerű járműparkra, infrastruktúrára is szükség lenne). Egyáltalán nem érinti a jelenlegi szabályozás a hajóforgalmat, ami pedig az egyik legnagyobb szennyezőforrás. A Duna budapesti szakaszán leginkább a hatalmas szálloda- illetve városnéző hajók és motoros kishajók szennyezik a levegőt. Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője szerint állandóan magas a légszennyezettség a hajók miatt, a problémára tartós megoldást kellene találni. Ehhez a hajók estében is szükség lenne környezetterhelési besorolásra, amelynek alapján környezetvédelmi díjat vethetne ki akár a főváros, akár az állam. A költségvetés pedig támogathatná az öreg hajómotorok cseréjét korszerű erőforrásokra, illetve kipufogószűrük felszerelését.
Szerző
Témák
szmogriadó

Villa volt, ma iskola

Publikálás dátuma
2019.09.22. 15:54

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Kalandos sorsú és hosszú évtizedekig titokzatos 4000 négyzetméteres épületbe költözött ettől a tanévtől a szemközti Zugligeti Általános Iskola felső tagozata. A rendszerváltás óta a Béla király úti (2019 márciusa óta Fácános téri) autóbusz-végállomáson megforduló utasok, a Harangvölgybe vagy a Dísznófőhöz tartók gyakran találgatták, hogy mit is rejthet a magas téglakerítés mögött húzódó terület? A talány napjainkban megoldódott. A legendák szerint Mátyás király - akinek nevét nem messze egy út is viseli - itt is vadászott, a többi között fácánra. Azt nehéz eldönteni, hogy ennek mennyi a valóságtartalma. A 19. század közepén a budai úri közönség ráébredt arra, hogy a környező hegyekben lehet kirándulni, de legfőképpen az árnyas fák alatt megpihenni. A hegyek alján, oldalában sorra nyíltak meg az addig nálunk még ismeretlen kertvendéglők, amelyek az addig az erdők vadjai által birtokolt területből hasítottak ki maguknak egy kis területet. Ezek közül a legismertebb a zugligeti Fácán Nagyvendéglő és a mellé épült 30 szobás fogadó volt. Azóta az egész, a mai Béla király út és Csermely út közé eső területet Fácánosként emlegetik. Az itt ma is álló klasszicista épület – amelynek tervezője kora kiemelkedő építésze Hild József volt – 1856-ra készült el. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a jogelődjének tartott kertvendéglőben Kossuth Lajos is gyakran megfordult barátjával, Toldy Ferenccel egy kellemes hagymalevesre. Később le-lelátogatott ide a svábhegyi villájából Jókai Mór is, aki akként örökítette meg a Fácán fogadót, hogy a Fekete gyémántok két szereplője a fogadó táncparkettjén vívott párviadalt. Krúdy Gyula az 1921-ben megjelent A nagy Kópé című regényében így írt róla: „…álmok, szerelmek, ismeretségek, találkák és rügyező kedvek eljöttek a Fácán ódon udvarára, végigjárták a bolthajtásos folyosókat, felszaladtak a ropogó lépcsőkön, belenéztek a kopott aranyozású tükrökbe." A fényes korszaknak egy időre leáldozott, ugyanis a Fácános fogadója ezt követően egy darabig szanatóriumként működött. Azonban a Horthy-család is talált nyaralójának helyet az egyik, 1918-ban neoklasszicista stílusban átalakított épületben. A Horthy villa a második világháború alatt előbb az 502-es magyar királyi honvéd internálótábornak adott helyet, majd lengyel tiszteket szállásoltak el itt. Ezt követően a Gestapo mint gyűjtőfogházat használta. A viharos idők múltán az épületegyüttest 1950-ben államosították, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik kollégiumát helyezték el itt. Majd az 1960-as évektől a Belügyminisztériumhoz tartozó határőrség kiképzőközpontját költöztették a változatos sorsú házba, a területet pedig zárttá nyilvánították, csak a fegyveres őrök jelenléte utalt arra, hogy ott bent titkos dolgok történhetnek. (Az egykori rossz minőségű cselédlakásokban egészen 1980-as évek közepéig családok laktak, míg ki nem költöztették őket.) A Belügyminisztérium 1990-ben hagyta el a területet, azóta az enyészet volt az úr. Többször voltak ugyan erőtlen próbálkozások, hogy megfelelő befektetőre leljenek, de ezek hol a tőkehiány, hol meg a környék lakóinak az esetleges lakópark megépítése elleni tiltakozásai miatt rendre elmaradtak. Azzal, hogy az egykori Horthy villa 2019-ben új funkciót kapott, és az épületet általános iskolaként használják, - korábban természetvédelmi oktatóközpontot terveztek ide - a terület hasznosítása még korántsem fejeződött be. A műemléki felújítás alatt álló fogadóépületben másfél év múlva érnek véget a munkák. A Normafa program keretében a kerületi önkormányzat, mint vagyonkezelő a fogadó épületében látogatóközpontot, helytörténeti kiállítást tervez. Az egykori cselédlakások épületét is rendbe hozzák, de ennek még nincs végleges időpontja. Bár a vadállomány a Fácános Nagyvendéglő megjelenésével visszahúzódott, a környék lakói több alkalommal láttak ma is vaddisznó csordákat átvonulni a területen. A Horthy-villa iskolává átalakítását megelőzően még volt az udvaron egy vaddisznó csapda, amely elég jól működött, mert évente 3-4 állatot befogott. A vadászok az állatokat kiengedték fogságukból, és visszaszállították a hegyekbe.
Szerző
Témák
iskola

A Szkéné vonzásában

Publikálás dátuma
2019.09.22. 15:49

Fotó: Gurtler Ádám / Szkéné Színház
Biztos nem véletlen, hogy milyen helyen születhet színház. Milyen környezetben, közegben jöhet létre egy közösségi tér. A budapesti Műegyetemen már a hatvanas években működött irodalmi színpad, aztán 1970-ben az egyetem központi épületének második emeletén létrejött egy stúdiószínház. A terveit az intézmény egyik hallgatója, Vidolovics László készítette. Persze ehhez az egészhez szükség volt markáns, meghatározó, sodró erejű személyiségekre, ezek közé tartozott Keleti István, Regős Pál, majd Regős János. Később Pintér Béla. A kezdetektől máig jellemző, hogy a Szkéné a színházi újításnak, a kísérletezésnek fontos terepe. Itt ki lehet próbálni mindent. Ez évtizedekig jellemző volt a Szkéné együttesének és az Arvisurának (Arvisura Színházi Társaság) a tevékenységre, mint ahogy az alkalmilag létrejött produkciókra is. Dolgozott itt Ascher Tamás, Zsótér Sándor, Lábán Katalin, Gaál Erzsébet, Székely B. Miklós, Fodor Tamás, Szikora János. De koncertezett a Muzsikás, vagy a 180-as Csoport is. Nagyon lényeges tényező volt, hogy a Szkéné mindig is közösségi központként működött, képes volt ide vonzani az újat, a nem megszokottat kereső alkotókat. Ez a hagyomány szerencsére máig kitart. A Szkéné egyrészt megőrizte a közösségi jellegét, a kávézóban jó elidőzni, a folyosó előterében jó összetalálkozni olyanokkal, akiket rég nem láttunk. Sokszor éjszakába nyúlik a világmegváltás. Az intézmény sokat látott falai befogadják, sőt inspirálják az ilyen diskurzusokat. Pintér Béla és Társulata ma is meghatározó alakja, illetve együttese a Szkénének, mint ahogy Mucsi Zoltán, vagy Scherer Péter is. Utóbbi a Szkénében volt büfés, majd később lett színész. Horváth Csaba, illetve a tanítványai, évek óta a Szkénében hoznak létre a mozgásra épülő, szintén újítónak szánt előadásokat. Logikailag az iskolai tér is inspirálhatja, hogy a Szkéné mindig is vonzó volt a fiatal alkotók számára. Ez ma is jellemző, rendszeresen kapnak lehetőséget a pályakezdők, a még nem rutinos művészek, vagy éppen az amatőrök. De a Szkéné most is befogad különböző formációkat, gondoljunk csak Szikszai Rémusz csapatára, a VÁDLI Alkalmi Színházi Társulásra. A Szkéné jól bánik a kortárs szerzőkkel is, rendszeresen van bemutatója itt például Háy Jánosnak. Másrészt a jövőre ötvenedik születésnapját ünneplő Szkéné még mindig fontos terepe a függetleneknek. Szeptember végén lesz a premierje egy fiatal drámaírónő, O. Horváth Sári darabjának a Szeretett Vezérünknek Valcz Péter rendezésében. A Szkéné évtizedeken át élen járt abban, hogy vendégségbe hívta a legprogresszívebb európai színházi társulatokat és ma is gyakran szerepelnek itt vidéki, vagy határon túli magyar színházak. Egy biztos, a Szkénének komoly a legendája, de szerencsére kikerülhetetlen a jelene és reményeink szerint a majdani jövője is.
Szerző
Témák
Szkéné