Matolcsy minden problémáért az eurót okolja

Publikálás dátuma
2019.09.26. 20:36

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Újabb rövid cikkel jelentkezett Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a növekedés.hu gazdasági blogon, az írás célkeresztjébe most a közös európai deviza került.
Matolcsy egy Financial Times-ban megjelent korábbi cikkre reagált, amely annyit állított, hogy az elmúlt öt évben váratlan gazdasági drámák sora volt: ilyen a Brexit-saga, Kína gazdasági és politikai felemelkedése, illetve az USA-EU szövetségi rendszer összeomlása. A magyar jegybank elnöke mindezekért a problémákért az euró (felemás) bevezetését tette a felelősnek, azért, mert  a közös deviza a dollárral konkurál. Eközben viszont elmaradt az euróövezet teljes felépítése, nincs meg a bankunió, nincs szabály az eurózónából való kilépésre – sorolja problémákat Matolcsy. Ezért fel kell készülni arra, hogy az Európai Unió a jövőben is sérülhet az USA-val, illetve a dollárral folytatott rivalizálásban. Matolcsy nem említi, de Magyarország mint az EU tagja és a csatlakozási szerződésben vállalta, hogy előbb-utóbb bevezeti az eurót, ahogy ezt sikeresen meglépték a balti-államok, Szlovákia és Szlovénia. Az elmúlt kilenc évben azonban az euró hazai bevezetésről a magyar kormány illetve az MNB hallani sem akart, mondván nem elég érett erre a magyar gazdaság. Látva most az MNB elnökének véleményét, borítékolható, hogy még hosszú ideig elmarad az eurózónához való felzárkózásunk. 
Szerző
Frissítve: 2019.09.26. 21:58

"Eddig azt hittem, olvastam köztársasági elnök úr beszédét és én nem találtam benne ezt a részt"

Publikálás dátuma
2019.09.26. 20:28

Fotó: Soós Lajos / MTI
Blődlivel igyekezett elvenni Gulyás Gergely az Orbán-kormány és Áder János közötti, a klímakérdéseket illető, eltagadott véleménykülönbség élét.
"Eddig azt hittem, olvastam köztársasági elnök úr beszédét és én nem találtam benne ezt a részt"

- bújt ki meglepő fordulattal az érdemi válaszadás alól a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.

A 168 óra azt firtatta a Miniszterelnökség vezetőjétől, miként egyeztethető össze Áder János ENSZ-klímatalálkozón tett kijelentése - miszerint Magyarország 2030-ra beszünteti a szénenergetikai hasznosítását - a kormánytagok ezzel ellentétes nyilatkozataival. Gulyás Gergely megemlítette, hogy csak egy összefoglalót olvasott, ami ezt a kijelentést nem tartalmazta. Segítünk, remélve, hogy szerény elemzésünkkel is hozzájárulhatunk állami vezetőink megfelelő felkészüléséhez. Áder János négy napja, szeptember 23-án az ENSZ New York-i klímacsúcsán elmondott beszédének honlapján található leirata szerint pontosan azt mondta: "Magyarország 2030-ig (...) befejezi a szén energetikai hasznosítását”. A Távirati Iroda másnap hajnalban ezt szó szerint idézte. Azt megelőző, pénteki közrádiós nyilatkozatában az államfő úgy fogalmazott, „2030-ra legkésőbb Magyarországon meg fog szűnni a szénalapú energiatermelés”. Áder János a szeptember 17-én Gyulán, a Gál Ferenc Főiskola Egészség- és Szociális Tudományi Kara diákjainak tartott előadásán is ezt hangsúlyozta, amiként azt az erről szóló MTI-tudósítás címében is kiemeli. A zöldügyekben sűrűn nyilatkozó, ex-Fidesz-alelnökként Orbán Viktor teljes körű bizalmát élvező Áder János kínosan ügyel arra, hogy ne kerüljön tételes ellentmondásba a nemzetközi klímaintézkedések végrehajtását rendre szabotáló-blokkoló Orbán-kabinettel. Ez mindeddig többé-kevésbé sikerült neki, még ha a köztársasági elnök kerüli is a kritikus kérdések megválaszolását. Áder János tojástánca némiképp óvatosabb a kormányénál. A közrádióban ugyanis alapvetően a kormányt védő statisztikai kimutatásokat sorolt. Miután pedig az elmúlt hetek során feltűnő sűrűséggel tett hitet az ország nettó szén-dioxid-kibocsátásának – az Orbán-kormány által szintén ellenzett – 2050-es megszüntetése mellett, ez az ENSZ előtti beszédéből már kimaradt. A kormány, illetve Gulyás Gergely kommunikációja kevésbé kifinomult. Miután Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium korábbi parlamenti államtitkára többször utalt arra, hogy nincs döntés a széntüzelés 2030-as megszüntetéséről, három hete Palkovics László tárcavezető – egy energiatároló Áder Jánossal közös átadása után - lapunknak kifejezetten megerősítette, hogy nem vállalják ezt a 2030-as célt. A széntüzelés kivezetése nálunk a Mátrai Erőmű igencsak környezetszennyező lignitblokkjainak leállítását jelenti: a többi hazai szénerőmű és -bánya ugyanis már bezárt. A kormányálláspont azért is fura, mert az áramellátás jövőbeni tervezéséért felelős állami Mavir idei tanulmányában már 2028-ra sem szerepel működő mátrai szénblokk. Mi több, maga a – kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc tulajdonában álló - erőmű is így számol. Terveik szerint dolgozóikat és az ellátásban játszott kiemelkedő szerepüket más energiaforrásokra alapozva őrzik meg. Gulyás Gergely tegnap azzal állt ki az erőmű fenntartása mellett, hogy az a legnagyobb, hazai alapanyagból ellátható, stratégiai termelő. Szerinte, ha Áder János „valóban” utalt a széntüzelés 2030-as megszüntetésére, az úgy hozható  egy lapra a kormányállásponttal, hogy „egy blokk megléte nem feltétlenül azonos annak teljes kihasználtságával”. Ez ugyanakkor valójában tételesen ellent mond Áder János, illetve a Mavir közlésével, ami szerint 2030-ra minden mátrai szénblokk teljesen leáll.
Szerző

335,30 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.09.26. 18:59

Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben csütörtök este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 335,30 forintra emelkedett este fél hétkor a reggel hét órakor jegyzett 334,18 forintról. Az euró csütörtökön 333,54 forint és 335,78 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 307,63 forintról 308,92 forintra, a dolláré pedig 304,93 forintról 306,72 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,0960 dollár után este 1,0932 dolláron állt.
Szerző