Előfizetés

Az algainvázió figyelmeztet: nem halogatható a Balaton-kutatás megújítása

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.27. 09:03

Fotó: Varga György / MTI
A közelmúltban tapasztalt algainvázió arra figyelmeztet, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása – figyelmeztet a Nemzeti Víztudományi Program irányító testülete közleményében.
Egyelőre a kutatók sem tudják, mi okozhatta a nyár végén észlelt, óriási mértékű algainváziót a Balaton nyugati medencéjében. A jelenség figyelmeztetés, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása. A Balaton jó ökológiai állapotának biztosításában a vízszintszabályozás kulcsfontosságú, ám ennek kutatása a beígért finanszírozás elmaradása miatt egyelőre nem indulhatott el. Három évvel ezelőtt a Nemzeti Víztudományi Program keretében összeállt egy kutatógárda a Balaton-kutatásra. Hosszú távú projekt beindítására készülve elkészítettek egy újszerű eredményeket hozó mintatanulmányt is. Végül a kutatási program pénz hiányában nem indulhatott el – írták.
Felidézik, hogy korábban a 1970-es években tapasztaltak a Balatonban komolyabb eutrofizációt, növények elszaporodását. Az intézkedéseknek köszönhetően a tó növényi tápanyagterhelése az 1990-es évek második felére megfeleződött, amit a vízminőség javulása csak többéves késéssel követett. Ezt követően a 2002-2003 közötti időszak hozott új kihívást a rendkívül alacsony vízállás miatt, ám az előzetes várakozásokkal ellentétben az nem okozott vízminőségi gondokat, sőt a helyi élővilág erre rendkívül pozitív módon reagált.
Az idei algásodás magyarázva a kutatók azt írták, a tó a biomassza koncentrációja meghaladta a 300 mg/köbmétert, amely az eddigi legmagasabb mért érték a Balatonban. Másfélszerese az 1982-ben, az eutrofizálódás csúcspontján megfigyelt tóközepi adatnak. A jelenlegi vízminőségi mérések nem biztosítanak megfelelő adatokat ahhoz, hogy a jelenség lefolyását és kiterjedését megállapítsák. A fajösszetétel alapján az egyetlen bizonyosság, hogy az algák nem kívülről érkeztek a tóba – szögezik le a kutatók, valószínű forrásának az üledékből érkező belső terhelést megnevezve. A kiváltó okok azonban még nem ismertek, így az sem tudható, hogy mekkora volt a vízminőségi probléma valós léptéke, és az sem, hogy egyszeri, ritka extrém eseményről volt szó, vagy olyan rejtve maradt trendszerű változások zajlottak a tóban, amelyek rendszeresen okozhatnak ilyen túlalgásodást – hívták fel a figyelmet.

Feloldhatják a medvevadászati tilalmat Romániában

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.26. 10:03

Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Megszavazta a román szenátus szerdán a vadászati törvény módosítását, amely egy ötéves időszakra lehetővé tenné a barnamedvék vadászatát bizonyos időszakokban. A végső döntést a kétkamarás román parlament képviselőházának kell meghoznia.
A szavazattöbbséggel - ellenszavazat nélkül, 13 tartózkodás mellett - elfogatott módosító indítvány értelmében a barnamedve ideiglenesen lekerülhet Romániában a szigorúan védett állatfajok listájáról, vadászatát pedig április és május, illetve szeptember, október és november hónap folyamán engedélyeznék.
A mezőgazdasági szakbizottságban kidolgozott megoldásról keddi hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azt állította: az RMDSZ javaslata lehetővé teszi, hogy a szaktárca szabályozza az állatállományt, és visszaállítsa az egyensúlyt. 
"Hosszú ideje mondjuk, hogy Székelyföldön óriási problémát jelentenek a medvetámadások. Az emberek biztonságát, testi épségét, és a jószágokat is veszélyeztetik.

Ez az első alkalom, amikor a szenátus szakbizottsága testületileg támogat egy, a medveügy megoldására benyújtott javaslatot, úgy tűnik párthovatartozástól függetlenül megértették a törvényhozók, hogy gond van, és megoldásra van szükség" - idézte a hírlevél Tánczos Barna RMDSZ-es szenátort.
Az előírás eredményeként nem lesz szükség a szaktárca által megszabott beavatkozási kvótára, a medveállományt - a vaddisznókhoz, szarvasokhoz, és más, nem szigorúan védett állatokhoz hasonlóan - kilövési kvóta alapján, egyszerűbben és hatékonyan lehetne szabályozni. A hatályos törvények a nem szigorúan védett fajok vadászatát is bizonyos feltételekhez kötik, ezek továbbra is vonatkoznának a barna medvékre. Egyszerűbb lesz az állatállomány szabályozása, de a faj védelmét is biztosítaná a törvény - mutatott rá az RMDSZ hírlevele.
A törvénymódosítás a vadkárok megtérítését is a jelenleginél részletesebben szabályozza. A medvevadászat tilalmának ideiglenes feloldásáról a végső döntést a kétkamarás román parlament képviselőházának kell meghoznia.
Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a környezetvédelmi minisztérium 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Egy 2017-es becslés szerint Romániában mintegy 6800 medve él.

ENSZ klímajelentés: A Földet és milliók életét is megváltoztatja a felmelegedés

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.09.25. 13:55

Fotó: EITAN ABRAMOVICH / AFP
Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken - áll az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent tematikus jelentésében.
 Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talaj, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott - közölte a BBC hírportálja.
Az új tanulmány azt vizsgálta, hogyan hat az emelkedő hőmérséklet a tengerekre, óceánokra, valamint a fagyott területekre, az úgynevezett krioszférára. A három jelentés közül a legfrissebb találta a legaggasztóbbnak a helyzetet. 
A bolygó súlyos veszélyben van, sok irányból kap sok sebet, és ez nem az ő hibája

- fogalmazott Jean-Pierre Gattuso, a jelentés koordinátora és vezető szerzője.

A kutatók bizonyosak abban, hogy a világ óceánjai szünet nélkül melegszenek 1970 óta. A vizek eddig az utóbbi évtizedek emberi tevékenység okozta extra hőmérséklet-növekedésének több mint 90 százalékát nyelték el. 1993 óta a hőelnyelés üteme megduplázódott. Egykor a tengerszint a hőtágulás miatt emelkedett, ma főként a grönlandi és antarktiszi jégolvadás következtében - írta a jelentés. 
Az antarktiszi jégolvadás mértéke 2007 és 2016 között megtriplázódott a tíz évvel korábbi időszakhoz képest a globális felmelegedés miatt. Ugyanebben az időszakban Grönlandon megkétszereződött az olvadás üteme. A jelentés előrejelzése szerint a folyamat az egész évszázadban és utána is folytatódik. Az Andok, Közép-Európa és Észak-Ázsia gleccserei a projekciók alapján 2100-ra elveszítik jégmennyiségük 80 százalékát, ha a nagy szén-dioxid-kibocsátás forgatókönyve érvényesül. Ennek jelentős következményei lesznek embermilliók életére.

Egyre több lesz a veszélyes időjárási esemény

Erősen megemelkedik a tengerek szintje: 2100-ra átlagosan akár 1,1 méterrel is magasabb lehet a legrosszabb forgatókönyv szerint. Az előző IPCC prognózisokhoz képest ez 10 centiméteres emelkedés, mivel az Antarktiszon jelenleg több jég olvad el, mint korábban. Gattuso szerint ez az alacsonyabb partokon élő majdnem 700 millió ember életét befolyásolja. A jelentés alapján 2100-ra egyes szigetek valószínűleg lakhatatlanokká válnak. A melegedő víz hatására megnövekszik a veszélyes időjárási események, köztük a trópusi ciklonok száma.
"Amit most látunk, az tartós és példátlan változás. A tengerek és a krioszféra változásai azokra is hatnak, akik a szárazföldek belső területein élnek"

- mondta Debra Roberts, az IPCC II. munkacsoportjának társelnöke.

 Az árvízkárok két-háromszorosra nőhetnek, az óceánok savasodása a korallokat fenyegeti, amelyeknek 90 százaléka is eltűnhet már az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos melegedésekor. Számos halfajnak kell költöznie a vizek melegedésekor, a tengerből származó élelmiszerek minősége is romolhat a nagyobb higanykoncentráció és a makacs szerves szennyezések miatt. Az áram előállítását is veszélyezteti a gleccserek olvadása, mert megváltozik a vízi erőművek vízellátása.
A szibériai és észak-kanadai tartósan fagyott területek, vagyis a permafroszt hatalmas mennyiségű szén-dioxidot és metánt tárol. Ha tovább emelkedik az üvegházhatású gázok kibocsátása, a permafroszt felszínközeli rétegeinek nagyjából 70 százaléka olvadhat fel, ez pedig "tíz-száz milliárd" tonna szén-dioxidot és metán engedhet a levegőbe 2100-ig. 
A jelentés szerint azonban 
a jövő még mindig az emberiség kezében van,

ha gyorsan és erőteljesen korlátozza a széndioxid-kibocsátást, amelynek mértékét a korábbi tematikus jelentések 2030-ig 45 százalékban határoznak meg.

Hatalmas jégtömb szakadhat le a Mont-Blanc egyik gleccseréről

A Planpincieux gleccser egy jókora, 250 ezer köbméteres jégdarabja indult meg a hegy Olaszország felé eső oldalán. A jégtömb naponta 50-60 centimétert csúszik, ezért az Aosta völgyben fekvő legközelebbi város, Courmayeur polgármestere óvatosságból lezáratta az esetlegesen veszélyben lévő utakat - írja a qubit.hu. Stefano Miserocchi szerint a problémát a globális felmelegedés okozza, de arra is felhívta a figyelmet, hogy Courmayeur lakosai nincsenek veszélyben, a hegyoldalon lévő menedékházakat viszont elsodorhatja a jég. A szakértők attól tartanak, hogy ha a jégtömb végképp leszakad, a gleccser összeomlik. Tavaly az olvadás miatt kiengedett a permafroszt a hegyen, ennek következtében pedig több túraútvonal is járhatatlanná vált a francia oldalon. Christian Vincent klímakutató szerint ha a felmelegedés üteme nem változik, Franciaország két legnagyobb kiterjedésű gleccsere pusztulásra van ítélve: 2080-ra az Argentiére, a század végére pedig a Mer de Glace is elolvad. A kutató nem túl optimista, szerinte már késő, és nem sokat tehetünk a megmentésükért.