Mumbai tengerpartját tisztítja egy magyar nő

Publikálás dátuma
2019.09.28. 10:10

Fotó: Facebook/Vasai Beach Cleaners
Több száz önkéntessel közösen már 55 ezer tonna hulladékot gyűjtött össze az a nő, aki férje miatt költözött Indiába.
Hetente szervez szemétszedő és faültető akciókat Ferrao Zsuzsa, aki indiai férjével és két kisgyerekükkel költözött Mumbai egyik külvárosába. A Szeretlek Magyarországnak adott interjújában a magyar nő a kezdetekről elmondta, amikor a kisfiúk járni kezdett, sokat sétáltak a tengerparton. A gyerek minden keze ügyébe akadó dolgot fel akart szedni, de mivel ezek leginkább színes hulladékok voltak, megfogalmazódott bennük a gondolat: a valaha „érintetlen és ragyogóan tiszta” tengerpartot, ahol a férje is sok időt töltött a gyerekkorában, meg kellene tisztítani.  
Onnantól kezdve minden alkalommal 2-3 táskányi szemetet vittek el a kukába. Egy idő után a Facebookra is posztolták a zsákokat és megírták, a jövő héten is mennek, hátha van valakinek kedve csatlakozni. Bár a bejegyzéseket sokan lájkolták, sokáig csak maguk szedték a szemetet. Aztán a felhívásukat meglátta egy újságíró, interjút készített velük és innentől kezdve sok helyen szerepeltek és 4-5 hónapig rengetegen is csatlakoztak hozzájuk. Utána megcsappant a lelkesedés, volt, hogy megint egyedül mentek, igaz, olyan is, hogy ötszázan.
Eddig nagyjából 55 ezer tonna szemetet szedtek össze, az önkéntesek között idősek, fiatalok, családok, egyesületek, sportcsapatok is vannak. A szemét elszállításában a hivatalos szervek segítenek, sőt kukákat is telepítettek már a partra. Zsuzsa elmondta, arra a legbüszkébb, hogy
a gyerekei a játszótéren ma már szó nélkül kidobják a kukába a mások által eldobott csokipapírt, zacskót.

A nő tapasztalatai szerint az országban a háza környékét mindenki tisztán tartja, és bár egyre jobban terjed a nem szemetelés divatja, főleg az új generáció körében, az utcán még mindig sokan szemetelnek. Beszámolt arról is, a műanyagmentes vásárlás könnyen kivitelezhető: a zöldséget, gyümölcsöt mindenki utcai árusoktól vagy a piacon vesz, a tejboltban a friss tejterméket kimérve lehet kapni, ahogy a nagy szupermarketekben a rizst, lencsét, babot és a gabonaféléket is. Húst hentesnél vásárolnak, már aki, ugyanis Indiában sokan vegetáriánusok. A palackozott vizet nagy, 20 literes kiszerelésben házhoz szállíttatják, így lehet újratölthető palackokat használni.
Szerző

Ötven centit csúszik naponta a Mont Blanc összeomló gleccsere

Publikálás dátuma
2019.09.27. 10:24

Fotó: HO / AFP
Naponta csaknem 50 centimétert csúszik a völgy felé a Mont Blanc egyik olvadó gleccsere, amelynek egy 250 ezer köbméteres darabja összeomlással fenyeget szakértők szerint, a hatóságok radarrendszerrel figyelik a hatalmas térséget.
 Az Alpok legmagasabb csúcsa, a 4810 méteres Mont Blanc keleti, olaszországi oldalán 1327 négyzetkilométeren elterülő Planpincieux gleccser egy darabja a Courmayeur melletti völgyet fenyegeti. A népszerű üdülőfalu polgármestere kedd este lezáratott két hegyi utat és megtiltotta a belépést a Ferret-völgy érintett területére.
Stefano Miserocchi szerdán az olasz Sky csatorna híradójának elmondta, hogy nincsenek modellek, amelyek megjósolnák, hogy a gleccserszakasz egészben vagy darabokban szakad-e le. Hangsúlyozta, hogy a település lakói akkor sem lesznek veszélyben, ha nagyobb tömb törik le, csak az a terület, ahol a lezárt utak haladnak. Courmayeurben senkit sem kell kitelepíteni, a lezárt utak nagyrészt üdülőkhöz vezetnek.
A gleccser a Mont Blanc egyik csúcsa, a Grande Jorasses keleti lejtőjén helyezkedik el. A térségben csütörtökön üzembe helyezett radarrendszer folyamatosan küldi az adatokat a gleccser mozgásáról, még a legkisebb néhány milliméteres eltérést is jelzi. Bár a térséget már műholddal figyelik, ám a felvételekhez tiszta égbolt szükséges, és 6-12 nap alatt érkeznek meg.
A szakértők szerint az augusztusban és szeptemberben mért szokatlanul magas hőmérséklet felgyorsította a gleccser olvadását, amelyet 2013 óta kísér figyelemmel a hegyi biztonságért létrehozott alapítvány (Fondazione Montagna Sicura). Sergio Costa olasz környezetvédelmi miniszter szerint gleccser olvadása arra figyelmeztet, „hogy sürgősen szükség van összehangolt és erőteljes cselekvésre a klíma védelmében, a szélsőséges események és drámai következményeik megakadályozására”.
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök az ENSZ New York-i klímacsúcsán beszélt arról, hogy 
a gleccser fenyegető összeomlása „olyan vészcsengő, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül”.

 Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerdán közzétett tematikus jelentése alapján a világ gleccserei – Grönlandot és az Antarktiszt nem számítva – évente 220 milliárd köbtonna jeget veszítenek. A gleccserolvadás gyorsabb, mint korábban, és tovább gyorsul a tanulmány szerint. Ha semmi sem történik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséért, a század végére a mainál 36 százalékkal zsugorodnak a világ gleccserei. A kisebbek azonban – mint az Alpok jégfolyamai – akár tömegük 80 százalékát is elveszíthetik a legrosszabb esetben. Sok gleccser a modellek előre jelzései szerint a kibocsátás csökkentésétől függetlenül is eltűnhet – írta a jelentés.
Szerző

Az algainvázió figyelmeztet: nem halogatható a Balaton-kutatás megújítása

Publikálás dátuma
2019.09.27. 09:03

Fotó: Varga György / MTI
A közelmúltban tapasztalt algainvázió arra figyelmeztet, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása – figyelmeztet a Nemzeti Víztudományi Program irányító testülete közleményében.
Egyelőre a kutatók sem tudják, mi okozhatta a nyár végén észlelt, óriási mértékű algainváziót a Balaton nyugati medencéjében. A jelenség figyelmeztetés, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása. A Balaton jó ökológiai állapotának biztosításában a vízszintszabályozás kulcsfontosságú, ám ennek kutatása a beígért finanszírozás elmaradása miatt egyelőre nem indulhatott el. Három évvel ezelőtt a Nemzeti Víztudományi Program keretében összeállt egy kutatógárda a Balaton-kutatásra. Hosszú távú projekt beindítására készülve elkészítettek egy újszerű eredményeket hozó mintatanulmányt is. Végül a kutatási program pénz hiányában nem indulhatott el – írták.
Felidézik, hogy korábban a 1970-es években tapasztaltak a Balatonban komolyabb eutrofizációt, növények elszaporodását. Az intézkedéseknek köszönhetően a tó növényi tápanyagterhelése az 1990-es évek második felére megfeleződött, amit a vízminőség javulása csak többéves késéssel követett. Ezt követően a 2002-2003 közötti időszak hozott új kihívást a rendkívül alacsony vízállás miatt, ám az előzetes várakozásokkal ellentétben az nem okozott vízminőségi gondokat, sőt a helyi élővilág erre rendkívül pozitív módon reagált.
Az idei algásodás magyarázva a kutatók azt írták, a tó a biomassza koncentrációja meghaladta a 300 mg/köbmétert, amely az eddigi legmagasabb mért érték a Balatonban. Másfélszerese az 1982-ben, az eutrofizálódás csúcspontján megfigyelt tóközepi adatnak. A jelenlegi vízminőségi mérések nem biztosítanak megfelelő adatokat ahhoz, hogy a jelenség lefolyását és kiterjedését megállapítsák. A fajösszetétel alapján az egyetlen bizonyosság, hogy az algák nem kívülről érkeztek a tóba – szögezik le a kutatók, valószínű forrásának az üledékből érkező belső terhelést megnevezve. A kiváltó okok azonban még nem ismertek, így az sem tudható, hogy mekkora volt a vízminőségi probléma valós léptéke, és az sem, hogy egyszeri, ritka extrém eseményről volt szó, vagy olyan rejtve maradt trendszerű változások zajlottak a tóban, amelyek rendszeresen okozhatnak ilyen túlalgásodást – hívták fel a figyelmet.
Szerző
Témák
Balaton alga