Kapcsolatot találtak a meddőségi kezelés és a prosztatarák között

Publikálás dátuma
2019.09.27. 16:40

Fotó: SGO / VOGIN/BSIP / AFP
A termékenységi problémával kezelt férfiak körében nagyobb prosztatarák-kockázatot állapított meg egy új tanulmány.
A 1,2 millió terhességet húsz éven át vizsgáló kutatásban, amelyet a British Medical Journalban publikáltak, azt tapasztalták, hogy a terméketlenség miatt kezelt férfiak körében megnőtt a prosztatarákos esetek száma. A kutatásban a svéd Lundi Egyetem tudósai a országos születési nyilvántartást és egy daganatos betegségekkel foglalkozó adatbázis adatait használták. Az 1994 és 2014 közötti több mint egymillió születést és az ebben az időszakban történt rákos megbetegedéseket elemezték.
A gyerekek túlnyomó része, 97 százalékuk természetes úton fogant, 1,7 százalékuk, 20 618 gyerek viszont mesterséges megtermékenyítéssel, bár az adat azt nem jelezte, hogy a nőnek vagy a férfinak volt-e termékenységi problémája. Csaknem 15 ezer gyerek úgy született, hogy az apát előtte kezelték meddőségi problémái miatt, és spermájából egy jó minőségűt választottak ki és juttattak be az anya petesejtjébe. Ezt az eljárást - az ICSI-t (intracitoplazmatikus spermiuminjektálás) - először 1992-ben alkalmazták Svédországban, azóta minden esetet rögzítettek.
A természetes úton fogant gyerekek csoportjában az apák közül 3244-nél, azaz 0,28 százalékuknál diagnosztizáltak prosztatarákot. A mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyerekek csoportjában az apák közül 77-nek, vagyis 0,37 százaléknak lett prosztatarákja, az ICSI-csoportban pedig 63 férfinak, azaz 0,42 százaléknak alakult ki prosztatarákja. A tanulmány szerzői megállapították, hogy az ICSI-csoportba tartozó férfiaknál magasabb a kockázata a prosztatarák korai, 55 éves kor előtti kialakulására.
A kutatást vezető Yvonne Lundberg Giwercman professzor a BBC-nek elmondta: miközben a prosztatarákos esetek száma alacsony volt, a megbetegedett férfiak túl fiatalok voltak. „Egy kis, magas kockázatú csoportról van szó, akikre jobban oda kell figyelni” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy reméli, egy újabb kutatás majd az általuk megtalált kapcsolatot is megmagyarázza.
Allan Pacey, a Sheffieldi Egyetem kutatója rámutatott, hogy a férfiak egészségi állapotában a terméketlenség korán előre jelezheti a bajt. 
„Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy nem a termékenységi kezelés okozza a prosztatarákot, hanem a kettőnek valószínűleg valamilyen közös oka van”

– mondta.

Elegáns motorosok vonulnak a prosztatarák megelőzéséért

A prosztatarák megelőzésére és a férfiak mentálhigiénés egészségre hívja fel a figyelmet vasárnap a világ legnagyobb motoros jótékonysági felvonulása. A The Distinguished Gentleman's Ride (DGR) szervezésében 110 ország hétszáz városában - Budapesten is - egy időben több mint 130 ezer elegánsan öltözött motoros részvételével zajló rendezvény idei célja 7 millió dollár egyéni és szponzori adományt gyűjteni a novemberi „bajszos” kampányról is ismert Movember Foundationnek. Magyarországon már több mint 330-an regisztráltak az idei motorozásra, a hazai felajánlások értéke pedig már most eléri az ötezer dollárt - közölték a szervezők. A közel 30 kilométeres budapesti motorozáson várhatóan 4-500-an vesznek majd részt, az egyéni támogatások és a szponzori felajánlások összege pedig meghaladja majd a tízezer dollárt.  Magyarországon évente négyezer új prosztatarákos megbetegedést és 1500 halálesetet regisztrálnak. Szakértők szerint az évenkénti prosztatarákszűrés minden 40 év feletti férfinak javasolt még panaszmentes állapotban is, hiszen a korai diagnózis a betegség sikeres kezelésének legfontosabb feltétele.

Szerző
Témák
prosztatarák

Óriási hármas feketelyuk-rendszerre bukkantak

Publikálás dátuma
2019.09.27. 15:00
Illusztráció
Fotó: AFP
A három fekete lyukat három galaxis hatalmas ütközésénél fedezték fel – jelentette be csütörtökön a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory.
A szokatlan rendszert több obszervatórium is megfigyelte, köztük három NASA-űrteleszkóp.
„Akkor éppen csak feketelyuk-párokat kerestünk, a válogatás közben azonban rábukkantunk erre a bámulatos rendszerre”

– mesélte Ryan Pfeifle

A virginiai George Mason Egyetem kutatója jegyzi a The Astrophysical Journal című szaklapban megjelent tanulmányt. „Ez a valaha talált leghatározottabb bizonyíték arra, hogy létezik ilyen szupernagy tömegű, aktívan táplálkozó fekete lyukak alkotta hármas rendszer” – mondta a szakértő. A rendszer, amely az SDSS J0849+1114 nevet kapta, a Földtől egymilliárd fényévnyi távolságra van.
Ennek a nagyon ritka feketelyuk-hármasnak a felfedezéséhez földi és űrteleszkópok adatainak összegzésére volt szükség. A munkában részt vett az Új-Mexikóban lévő Sloan Digital Sky Survey (SDSS) teleszkóp, amely elsőként észlelte a SDSS J0849+1114 rendszert, továbbá a NASA széles látószögű infravörös kutatóműholdja (Wide-field Infrared Survey Explorer - WISE), a Chandra röntgencsillagászati műhold, a Large Binocular Telescope (LBT: nagy kétlencsés távcső) és az 550 kilométeres magasságban keringő NuSTAR (Nuclear Spectroscopic Telescope Array). „Ezeknek a főbb obszervatóriumoknak a közreműködésével a feketelyuk-hármasok azonosításának új módját fedeztük fel. Mindegyik teleszkóp más módon ad információt arról, mi zajlik ezekben a rendszerekben” – mondta Pfeifle.
„A fekete lyukak kettős és hármas rendszere rendkívül ritka. De ezek a rendszerek valójában természetes következményei a galaxisok összeolvadásának, mely véleményünk szerint a galaxisok növekedésének és alakulásának módja” – fejtette ki Shobita Satyapal, a tanulmány társszerzője.
Számítógépes szimulációk szerint az összeütköző galaxisokban lévő szupernagy tömegű feketelyuk-párok 16 százaléka kapcsolatba kerül egy harmadik szupernagy tömegű fekete lyukkal az összeolvadást megelőzően.
Szerző
Témák
fekete lyuk

David Attenboroughról nevezték el az óriási sarkkutatóhajót

Publikálás dátuma
2019.09.27. 13:00

Fotó: PETER BYRNE / AFP
A brit természettudós és több ezer ember jelenlétében avatta fel Nagy-Britannia új sarkkutatóhajóját Vilmos cambridge-i herceg és felesége a birkenheadi Cammell Laird hajóépítő üzemben – adta hírül a BBC.
A 200 millió font költségvetésből készült hajó 130 méter hosszú és 15 ezer tonnás. Az úszó tudományos laboratórium a legnagyobb kereskedelmi hajó, amelyet az elmúlt három évtizedben Nagy-Britanniában építettek.
A hajógerincet 2016-ban kezdték építeni, a tízezer tonnás elkészült hajótestet a múlt év júliusában eresztették a Mersey folyóba. A kutatóhajó szinte teljesen elkészült, külső és belső festéséhez mintegy 60 ezer liter festéket használtak, és a következő hetekben kezdik kipróbálni a hajó teljes felszerelését.
A hajó feladata lesz a klímaváltozás kutatása, az hogy a tudomány segítségével megoldjuk napjaink problémáit

– mondta az avatóünnepségen David Attenborough.

Az északi- és a déli-sarkvidék térségét kutató hajó a James Clark Ross és az Ernest Shackleton brit kutatóhajókat fogja felváltani, amelyek mintegy 50 éve szolgálják a brit sarkkutatást.
Szerző