Ausztria választ, Kurz felkészül a folytatásra

Publikálás dátuma
2019.09.28. 09:30

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Az Osztrák Néppárt a vasárnapi voksolás favoritja. Bár a párt kampánya nem sikerült a legfényesebben, nagy előnnyel vezet a többi erő előtt. Ismét létrejöhet az ÖVP-FPÖ koalíció.
Már most borítékolható, hogy a szociáldemokraták aligha lesznek elégedettek a vasárnapi osztrák választás eredményével. Az előzetes közvélemény-kutatásokból ugyanis egyöntetűen kitűnik, hogy a párt nem tudott politikai tőkére szert tenni sem az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), sem az Osztrák Néppárt (ÖVP) botrányaiból, s valószínűleg rosszabbul szerepel, mint a május végén megrendezett európai parlamenti választáson, amikor 23,9 százalékra tett szert. Néhány hónapja egy rövid ideig felmerült a kérdés, vajon valóban Pamela Wendi-Wagner a legalkalmasabb-e az SPÖ elnökségére, a választás közeledtével azonban elcsitultak a személyét firtató hangok. Ám a látszólagos nyugalom sem segített különösebben a szociáldemokratáknak, a közvélemény-kutatások 22 százalékon látják a pártot. Ha valóban ennyit szerezne, az történelmi összevetésben igen gyenge eredmény lenne. A hetvenes években például három voksolást rendeztek Ausztriában, s mindhármon 50 százalék felett teljesített az SPÖ. De azért az 1983-as 47, vagy az 1990-es 43 százalék sem számított kudarcnak. Meglepő módon a belpolitikai térképet nem rajzolta át jelentősen a májusban kitört Ibiza-botrány, melynek során kiderült, Heinz-Christian Strache nem riadt volna vissza az illegális pártfinanszírozástól és magyar mintára írta volna át a médiatörvényt. Felmérések szerint az FPÖ 20 százalékon áll, a botrány előtt 25-26 százalékos volt a támogatottsága, ami nem jelez túl nagy visszaesést, különösen annak fényében nem, hogy ez volt az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb politikai botránya. Egyértelműen kiderült: az FPÖ csak azért mutatta békésebbik arcát a néppárti-szabadságpárti kormányzás idején, mert Sebastian Kurz igyekezett Európa számára azt a látszatot kelteni, nincs abban semmi veszélyes, ha egy jobboldali populista párt kerül a kormányba. Hiába vált kegyvesztetté az FPÖ volt elnöke, Heinz-Christian Strache a szabadságpárton belül is, kivált azután, hogy az „európaibb” Norbert Hofert választották meg hivatalosan is a párt élére, feltételezések szerint ez a centrum felé fordulás inkább annak az eredménye, hogy az FPÖ ezzel kívánta jelezni: igenis alkalmas a kormányzásra, és részéről semmi akadálya sincs annak, hogy a választás után ismét összeálljon az ÖVP-vel. Pedig bizonyos jelek arra utalnak, hogy az FPÖ nem szakított a szélsőségesekkel a botrány óta sem. Kiderült, hogy a párt korábbi kabinetfőnöke, Reinhard Teufel több ízben is kapcsolatba lépett a szélsőjobboldali identitárius mozgalom vezetőjével, Martin Sellnerrel. Az ORF jelentése szerint a néppárt főtitkára, Karl Nehammer felszólította Norbert Hofert, tegyen lépéseket pártja szélsőségesei ellen. Christian Hafenecker, az Osztrák Szabadságpárt főtitkára azzal replikázott, az ÖVP jobban teszi, ha a saját portája előtt sepreget. Az egész vita abból alakult ki, hogy az osztrák alkotmányvédelmi és terrorellenes harcért felelős hivatal, a BVT kemény bírálatokkal illette Reinhard Teufelt. Az egykori belügyminiszter, az FPÖ jobbszárnyához tartozó Herbert Kickl erre keményen nekiment a hivatalnak, Teufel pedig azzal védekezett, hogy irodavezetőként több személyiséggel is kapcsolatban állt, feladata ugyanis az volt, hogy a polgárok kérdéseire válaszoljon. Hofer egyébként tett bizonyos lépéseket a legszélsőségesebbnek tartott szabadságpárti személyiségekkel szemben. Amikor pártelnökké választották, szabad kezet is adtak neki erre. A pártelnök kezdeményezésére az elmúlt hét végén felfüggesztették tisztségéből a párt alsó-ausztriai frakcióvezetőjét, Martin Hubert, aki öt évvel ezelőtt Hitler születésnapján a Führert méltatta. Az Ibiza-botrány kitörése, majd a kormány felbomlása után úgy látszott, a voksolásig hátralévő időszak sétagalopp lesz Sebastian Kurz volt kancellár számára. Az EP-választást magabiztosan nyerte a párt, s júniusban a felmérések szerint 38 százalékon állt. Akkor az volt a kérdés, képes lesz-e egymaga abszolút többséget szerezni. Ám kiderültek érdekes dolgok a néppártról is, például a párt finanszírozása kapcsán. A legkínosabb azonban az lehetett Kurz számára, hogy kiderült, az Ibiza-botrány napvilágra kerülése után a volt kancellár egyik munkatársa öt merevlemezt semmisített meg. Ami különösen gyanússá teszi az esetet: a művelettel egy külső céget bízott meg, ám a megrendelést álnéven adta le. Kurz nem látott ebben semmi különöset, azt állította, az adathordozók megsemmisítése a normális ügymenet része. Az úgynevezett Schredder-ügyet csak kicsit érezte meg az ÖVP, 34 százalékon áll. Győzelmét tehát nem fenyegeti veszély, de valamelyest visszaesett támogatottsága az eltelt két hónap folyamán. 
Sebastian Kurz Norbert Hoferrel
Fotó: ALEX HALADA / AFP
Az utóbbi hónapok történéseiből az SPÖ nem profitált ugyan, a Zöldek viszont annál inkább. A kilencvenes évek előtt az osztrák belpolitikai térképen nemigen létező tömörülés már az EP-választáson is figyelemreméltó eredményt ért el, 14 százalékkal. A párt a 2006-os választáson érte el az első áttörést, tíz százalék fölé került, 2013-ban pedig már 12,4 százalék voksolt rá. Ezután azonban megindult lefelé a lejtőn, sok szavazó vándorolt át az SPÖ-höz, 2017-ben már csak 3,8 százalékra futotta. Május közepéig az irodák többsége öt százalék körül mérte, de Strache botránya mindent megváltoztatott, hirtelen megduplázta a Zöldek támogatottságát. A liberális NEOS-nak nem sikerült jelentősen növelni táborát, igaz, a 2017-es választáson elért 5,3 százalékos eredményét mindenképpen túlszárnyalja, nyolc százalék körüli eredményre számíthat. Sebastian Kurz népszerűsége nem igazán érezte meg az ÖVP nem túl jól sikerült kampányát. A Research Affairs iroda szerint a megkérdezettek 42 százaléka őt látja a legalkalmasabbnak a kancellári tisztségre, Rendi-Wagner 21, a szabadságpárti Hofer pedig 19 százalékon áll. Kurz fiatal kora ellenére – még mindig csak 33 éves, pedig már „volt kancellár” titulussal rendelkezik – nem az ifjak, hanem az idősebbek, az 50 felettiek kedvence. Ettől függetlenül nem biztos, hogy könnyű lesz kormányt alakítania. Igaz, Hofer FPÖ-elnökké választásával nőtt az esély arra, hogy a Néppárt ismét a Szabadságpárttal áll össze, függetlenül attól, hogy az ÖVP-n belül több tartományi vezető sem támogatja ezt a megoldást. Az osztrákok közül viszonylag a legtöbben - a megkérdezettek 28 százaléka erejéig - ezt a koalíciót preferálnák. Hofer számára kapóra jöhet Strache újabb botránya: kiderült, hogy a pártkasszából nem kis összegeket fordított magáncélra. A pártelnök így teljesen megszabadulhat Strachétól, akinek személye még mindig nagy tehertétel a Szabadságpárt számára. Az ÖVP-SPÖ nagykoalíciót mindössze 7 százalék látná szívesen. Egy SPÖ-Zöldek-NEOS együttműködést 14 százalék óhajtana. Az SPÖ esetleges együttműködését az FPÖ-vel csak öt százalék támogatná.

A kampány középpontjában a menekültkérdés

Sebastian Kurz a kampányban ismét elővette a menekültkérdést. A Bild német napilapnak adott interjújában az EU külső határainak lezárása mellett foglalt állást, és bírálta Spanyolország és az új olasz kormány hozzáállását. Ez „nem jó üzenet Afrika és az embercsempészek számára” – hangoztatta. Az ÖVP betiltaná az iszlám egyesületeket. Ami a többi párt menekültpolitikáját illeti, a Szabadságpárté nem sokban tér el a Néppártétól. Az FPÖ szerint következetesebben kell kiutasítani a menedékkérőket az országból. Az SPÖ szerint Marshall-tervet kell létrehozni Afrika számára, egyúttal az egész EU-ra kiterjedő menekültügyi rendszert kell létrehozni. A menekültügyi eljárás legfeljebb három hónapot venne igénybe. A szociáldemokraták szerint minél több EU-n kívüli állammal kell megállapodni a menekültek visszavételéről. A Zöldek szerint a gyors kiutasítás helyett a menekültek képzésére kell helyezni a hangsúlyt. Az oktatásról nem sok szó esett a választási kampányban. Az ÖVP szerint a fejkendő tilalmát ki kell terjeszteni 14 éves korig. A párt az ötödik osztálytól bevezetné az állampolgári ismeretek tárgyat, amely „értékeket és hagyományokat közvetítene”. Azoknak a diákoknak, akik nem járnak hittanra, erkölcstant kellene hallgatniuk. Az SPÖ olyan iskolákat képzel el, ahol a diákok egész nap bent tartózkodhatnak, és váltakozik az oktatás és a szabadidő. Meglehetősen általános választ adott az ÖVP arra a kérdésre, hogyan teremtsenek új munkahelyeket: a Néppárt annyit közölt, le kell bontani a bürokráciát, és csökkenteni kell a szakemberhiányt. A szociáldemokraták az állam által garantált munkát ígérnek a munkanélkülieknek, hogy elérjék a teljes foglalkoztatást. Az FPÖ adókönnyítéseket ígér a munkavállalók számára.

A 16 év felettiek voksolhatnak

A választás vasárnap 17 óráig tart, már ekkor közölni fogják az első exit poll adatokat. Szakértők szerint ez két százalékos hibahatárral jósolja meg a végeredményt. Mivel nem várható szoros küzdelem, így már ekkor kiderülhet a végső sorrend. A választáson minden 16 év feletti választópolgár részt vehet. Ausztria 2007-ben, első uniós tagállamként vezette be a 16 év feletti választójogot. Azok, akiket öt évnél súlyosabb börtönbüntetésre ítéltek, nem vehetnek részt a voksoláson. A parlament 183 tagú, így az abszolút többséghez legalább 92 mandátumra van szükség. A parlamentbe az a párt kerülhet, amelyik legalább négy százalékot szerez.

Frissítve: 2019.09.28. 11:56

Trump botránya miatt lemondott a kormány Ukrajnával foglalkozó különmegbízottja

Publikálás dátuma
2019.09.28. 08:39
Kurt Volker
Fotó: Vladimir Sindeyeve / STR / NurPhoto
Kurt Volker neve is felmerül a Zelenszkij elleni nyomásgyakorlás kapcsán.
Lemondott pénteken Kurt Volker, az amerikai kormány Ukrajnával foglalkozó különmegbízottja, miután a tisztségviselő neve felmerült a Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felé intézett botrányos július 25-i telefonhívásáról kiszivárgott jelentésben - közölte a CNN amerikai hírtelevízió az ügyre rálátásra bíró saját három forrására hivatkozva. Volker lemondását tisztségéről először az Arizona egyetem diáklapja, a State Press jelentette (Volker igazgató egy agytrösztnél, amelyet a felsőoktatási intézmény támogat), majd a CNN és a New York Times című lap is.
A telefonbeszélgetés politikai botrányt robbantott ki az Egyesült Államokban, Trump ugyanis arra igyekezett rákényszeríteni hivatali partnerét, hogy segítsen terhelő bizonyítékokat felhajtani Joe Biden volt amerikai alelnökkel kapcsolatban, aki jelenleg a Demokrata Párt egyik fő elnökjelölt-aspiránsa. A "nyomatékos kéréshez" hozzátartozik, hogy néhány nappal korábban indoklás nélkül befagyasztotta az Ukrajnának szánt segélyt.
A New York Times című napilap információi szerint a kiszivárogtató a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik munkatársa. A névtelenség homályába burkolózó személy bejelentésében azt állította, hogy május közepén Kurt Volker beszélt Rudolph Giulianival, aki jelenleg Trump ügyvédje, és "kármentéssel" próbálkozott, miután a jogász felvette a kapcsolatot Ukrajnával.
A Fox televízió csütörtök este bemutatta annak az üzenetváltásnak a szövegeit, amelyek az idén júliusban születtek. Ezek alapján Volker valójában bátorította Giulianit arra, hogy vegye fel a kapcsolatot Ukrajnával. Ehhez segítséget is ígért neki: "összehozlak Andrej Jermakkal, aki Zelenszkij elnök bizalmasa" - olvasható Volker üzenetében.
A Trump-Zelenszkij beszélgetés kiszivárgott részletei nyomán Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke kedden este bejelentette: az alsóház hivatalosan elindítja az alkotmányos felelősségrevonási-eljáráshoz (impeachment) szükséges vizsgálatot Trump ellen. Volkert várhatóan október 3-án hallgatja meg a kongresszus a vizsgálattal összefüggésben. Értesülések szerint Volker mellett meghallgatnák a külügyminisztérium további négy munkatársát, köztük Marie Yovanovitch-ot, az Egyesült Államok volt kijevi nagykövetét.

Rosszkor jött a toryk kongresszusa

Publikálás dátuma
2019.09.28. 07:55

Fotó: HO / AFP
Manchesterben tartja éves kongresszusát a brit Konzervatív Párt, de a vasárnaptól szerdáig tartó rendezvény hétköznapjai ezúttal nem lesznek parlamenti ülésmentes napok a toryk számára, miután Boris Johnson miniszterelnök alaposan eltaktikázta magát.
A szeptember második felétől október elejéig tartó politikai mérlegkészítési időszakban normális időkben mindig hivatalos szünetet tart a törvényhozás. A Legfelső Bíróság azonban a minap törvénytelennek és semmisnek nyilvánította a kormányfő által ezúttal – az EU-ból való brit kilépés akadályainak kiiktatása érdekében - szokatlanul hosszúra szabott ülésezési szünetet, mire azonnal összehívták az alsóházat, és így a pártkongresszusukat sorrendben utolsóként megtartó konzervatívoknak már nem maradt parlamentmentes hétköznapjuk.  A főbírák verdiktjének az időpontjáig az ellenzéki pártok már megtartották a maguk kongresszusát. A westminsteri ülések újrakezdésével viszont a Konzervatív Pártnak indítványt kellett a ház elé terjesztenie, hogy három nap "szabadságot" kapjon, de ezt az ellenzék a jelenlegi ellenséges hangulatban - a Johnson ellen lázadó tory képviselők támogatásával - 306 szavazattal 209 ellenében visszadobta.  A kongresszust így is megtartják, már csak azért is, mert Manchester idegenforgalma és kereskedelme becslések szerint 30 millió fontos (11,3 milliárd forint) veszteséget könyvelne el a delegátusok és más vendégek kiesésével. A tory vezetés ugyanakkor - látva az ellenzék elutasító magatartását - arra számít, hogy a Westminsterben maradó képviselőknek fontos témákban kell majd szavazniuk. Így a pártkongresszus részvételi aránya a szokottnál minden bizonnyal alacsonyabb lesz. Boris Johnson viszont ragaszkodik ahhoz, hogy programbeszédére a korábban kijelölt időpontban, szerdán kerüljön sor. Ennek ára, hogy a londoni parlamentben így elmarad a miniszterelnöki interpellációs félóra.  A pénteki The Times idézett egy kabinettagot, aki attól tart, hogy ha a kilépés nem valósul meg, vagy újabb népszavazást írnak ki, akkor a francia sárga mellényesekéhez hasonló tiltakozásokra és zavargásokra kerülhet sor, több millió ember csalódottsága miatt.  A parlament által korábban elfogadott törvény arra kötelezi a miniszterelnököt, hogy ha az október 17-18-ikai EU-csúcs után sem lesz megállapodás a Brexit feltételeiről, akkor újból kérnie kell az uniótól az október 31-re kitűzött távozás újabb halasztását. 
Témák
Brexit