Ausztria választ, Kurz felkészül a folytatásra

Az Osztrák Néppárt a vasárnapi voksolás favoritja. Bár a párt kampánya nem sikerült a legfényesebben, nagy előnnyel vezet a többi erő előtt. Ismét létrejöhet az ÖVP-FPÖ koalíció.

Már most borítékolható, hogy a szociáldemokraták aligha lesznek elégedettek a vasárnapi osztrák választás eredményével. Az előzetes közvélemény-kutatásokból ugyanis egyöntetűen kitűnik, hogy a párt nem tudott politikai tőkére szert tenni sem az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), sem az Osztrák Néppárt (ÖVP) botrányaiból, s valószínűleg rosszabbul szerepel, mint a május végén megrendezett európai parlamenti választáson, amikor 23,9 százalékra tett szert. Néhány hónapja egy rövid ideig felmerült a kérdés, vajon valóban Pamela Wendi-Wagner a legalkalmasabb-e az SPÖ elnökségére, a választás közeledtével azonban elcsitultak a személyét firtató hangok. Ám a látszólagos nyugalom sem segített különösebben a szociáldemokratáknak, a közvélemény-kutatások 22 százalékon látják a pártot. Ha valóban ennyit szerezne, az történelmi összevetésben igen gyenge eredmény lenne. A hetvenes években például három voksolást rendeztek Ausztriában, s mindhármon 50 százalék felett teljesített az SPÖ. De azért az 1983-as 47, vagy az 1990-es 43 százalék sem számított kudarcnak.

Meglepő módon a belpolitikai térképet nem rajzolta át jelentősen a májusban kitört Ibiza-botrány, melynek során kiderült, Heinz-Christian Strache nem riadt volna vissza az illegális pártfinanszírozástól és magyar mintára írta volna át a médiatörvényt. Felmérések szerint az FPÖ 20 százalékon áll, a botrány előtt 25-26 százalékos volt a támogatottsága, ami nem jelez túl nagy visszaesést, különösen annak fényében nem, hogy ez volt az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb politikai botránya.

Egyértelműen kiderült: az FPÖ csak azért mutatta békésebbik arcát a néppárti-szabadságpárti kormányzás idején, mert Sebastian Kurz igyekezett Európa számára azt a látszatot kelteni, nincs abban semmi veszélyes, ha egy jobboldali populista párt kerül a kormányba. Hiába vált kegyvesztetté az FPÖ volt elnöke, Heinz-Christian Strache a szabadságpárton belül is, kivált azután, hogy az „európaibb” Norbert Hofert választották meg hivatalosan is a párt élére, feltételezések szerint ez a centrum felé fordulás inkább annak az eredménye, hogy az FPÖ ezzel kívánta jelezni: igenis alkalmas a kormányzásra, és részéről semmi akadálya sincs annak, hogy a választás után ismét összeálljon az ÖVP-vel.

Pedig bizonyos jelek arra utalnak, hogy az FPÖ nem szakított a szélsőségesekkel a botrány óta sem. Kiderült, hogy a párt korábbi kabinetfőnöke, Reinhard Teufel több ízben is kapcsolatba lépett a szélsőjobboldali identitárius mozgalom vezetőjével, Martin Sellnerrel. Az ORF jelentése szerint a néppárt főtitkára, Karl Nehammer felszólította Norbert Hofert, tegyen lépéseket pártja szélsőségesei ellen. Christian Hafenecker, az Osztrák Szabadságpárt főtitkára azzal replikázott, az ÖVP jobban teszi, ha a saját portája előtt sepreget.

Az egész vita abból alakult ki, hogy az osztrák alkotmányvédelmi és terrorellenes harcért felelős hivatal, a BVT kemény bírálatokkal illette Reinhard Teufelt. Az egykori belügyminiszter, az FPÖ jobbszárnyához tartozó Herbert Kickl erre keményen nekiment a hivatalnak, Teufel pedig azzal védekezett, hogy irodavezetőként több személyiséggel is kapcsolatban állt, feladata ugyanis az volt, hogy a polgárok kérdéseire válaszoljon.

Hofer egyébként tett bizonyos lépéseket a legszélsőségesebbnek tartott szabadságpárti személyiségekkel szemben. Amikor pártelnökké választották, szabad kezet is adtak neki erre. A pártelnök kezdeményezésére az elmúlt hét végén felfüggesztették tisztségéből a párt alsó-ausztriai frakcióvezetőjét, Martin Hubert, aki öt évvel ezelőtt Hitler születésnapján a Führert méltatta.

Az Ibiza-botrány kitörése, majd a kormány felbomlása után úgy látszott, a voksolásig hátralévő időszak sétagalopp lesz Sebastian Kurz volt kancellár számára. Az EP-választást magabiztosan nyerte a párt, s júniusban a felmérések szerint 38 százalékon állt. Akkor az volt a kérdés, képes lesz-e egymaga abszolút többséget szerezni. Ám kiderültek érdekes dolgok a néppártról is, például a párt finanszírozása kapcsán. A legkínosabb azonban az lehetett Kurz számára, hogy kiderült, az Ibiza-botrány napvilágra kerülése után a volt kancellár egyik munkatársa öt merevlemezt semmisített meg. Ami különösen gyanússá teszi az esetet: a művelettel egy külső céget bízott meg, ám a megrendelést álnéven adta le. Kurz nem látott ebben semmi különöset, azt állította, az adathordozók megsemmisítése a normális ügymenet része. Az úgynevezett Schredder-ügyet csak kicsit érezte meg az ÖVP, 34 százalékon áll. Győzelmét tehát nem fenyegeti veszély, de valamelyest visszaesett támogatottsága az eltelt két hónap folyamán.

Az utóbbi hónapok történéseiből az SPÖ nem profitált ugyan, a Zöldek viszont annál inkább. A kilencvenes évek előtt az osztrák belpolitikai térképen nemigen létező tömörülés már az EP-választáson is figyelemreméltó eredményt ért el, 14 százalékkal. A párt a 2006-os választáson érte el az első áttörést, tíz százalék fölé került, 2013-ban pedig már 12,4 százalék voksolt rá. Ezután azonban megindult lefelé a lejtőn, sok szavazó vándorolt át az SPÖ-höz, 2017-ben már csak 3,8 százalékra futotta. Május közepéig az irodák többsége öt százalék körül mérte, de Strache botránya mindent megváltoztatott, hirtelen megduplázta a Zöldek támogatottságát. A liberális NEOS-nak nem sikerült jelentősen növelni táborát, igaz, a 2017-es választáson elért 5,3 százalékos eredményét mindenképpen túlszárnyalja, nyolc százalék körüli eredményre számíthat.

Sebastian Kurz népszerűsége nem igazán érezte meg az ÖVP nem túl jól sikerült kampányát. A Research Affairs iroda szerint a megkérdezettek 42 százaléka őt látja a legalkalmasabbnak a kancellári tisztségre, Rendi-Wagner 21, a szabadságpárti Hofer pedig 19 százalékon áll.

Kurz fiatal kora ellenére – még mindig csak 33 éves, pedig már „volt kancellár” titulussal rendelkezik – nem az ifjak, hanem az idősebbek, az 50 felettiek kedvence. Ettől függetlenül nem biztos, hogy könnyű lesz kormányt alakítania. Igaz, Hofer FPÖ-elnökké választásával nőtt az esély arra, hogy a Néppárt ismét a Szabadságpárttal áll össze, függetlenül attól, hogy az ÖVP-n belül több tartományi vezető sem támogatja ezt a megoldást. Az osztrákok közül viszonylag a legtöbben - a megkérdezettek 28 százaléka erejéig - ezt a koalíciót preferálnák. Hofer számára kapóra jöhet Strache újabb botránya: kiderült, hogy a pártkasszából nem kis összegeket fordított magáncélra. A pártelnök így teljesen megszabadulhat Strachétól, akinek személye még mindig nagy tehertétel a Szabadságpárt számára.

Az ÖVP-SPÖ nagykoalíciót mindössze 7 százalék látná szívesen. Egy SPÖ-Zöldek-NEOS együttműködést 14 százalék óhajtana. Az SPÖ esetleges együttműködését az FPÖ-vel csak öt százalék támogatná.