Rosszkor jött a toryk kongresszusa

Publikálás dátuma
2019.09.28. 07:55

Fotó: HO / AFP
Manchesterben tartja éves kongresszusát a brit Konzervatív Párt, de a vasárnaptól szerdáig tartó rendezvény hétköznapjai ezúttal nem lesznek parlamenti ülésmentes napok a toryk számára, miután Boris Johnson miniszterelnök alaposan eltaktikázta magát.
A szeptember második felétől október elejéig tartó politikai mérlegkészítési időszakban normális időkben mindig hivatalos szünetet tart a törvényhozás. A Legfelső Bíróság azonban a minap törvénytelennek és semmisnek nyilvánította a kormányfő által ezúttal – az EU-ból való brit kilépés akadályainak kiiktatása érdekében - szokatlanul hosszúra szabott ülésezési szünetet, mire azonnal összehívták az alsóházat, és így a pártkongresszusukat sorrendben utolsóként megtartó konzervatívoknak már nem maradt parlamentmentes hétköznapjuk.  A főbírák verdiktjének az időpontjáig az ellenzéki pártok már megtartották a maguk kongresszusát. A westminsteri ülések újrakezdésével viszont a Konzervatív Pártnak indítványt kellett a ház elé terjesztenie, hogy három nap "szabadságot" kapjon, de ezt az ellenzék a jelenlegi ellenséges hangulatban - a Johnson ellen lázadó tory képviselők támogatásával - 306 szavazattal 209 ellenében visszadobta.  A kongresszust így is megtartják, már csak azért is, mert Manchester idegenforgalma és kereskedelme becslések szerint 30 millió fontos (11,3 milliárd forint) veszteséget könyvelne el a delegátusok és más vendégek kiesésével. A tory vezetés ugyanakkor - látva az ellenzék elutasító magatartását - arra számít, hogy a Westminsterben maradó képviselőknek fontos témákban kell majd szavazniuk. Így a pártkongresszus részvételi aránya a szokottnál minden bizonnyal alacsonyabb lesz. Boris Johnson viszont ragaszkodik ahhoz, hogy programbeszédére a korábban kijelölt időpontban, szerdán kerüljön sor. Ennek ára, hogy a londoni parlamentben így elmarad a miniszterelnöki interpellációs félóra.  A pénteki The Times idézett egy kabinettagot, aki attól tart, hogy ha a kilépés nem valósul meg, vagy újabb népszavazást írnak ki, akkor a francia sárga mellényesekéhez hasonló tiltakozásokra és zavargásokra kerülhet sor, több millió ember csalódottsága miatt.  A parlament által korábban elfogadott törvény arra kötelezi a miniszterelnököt, hogy ha az október 17-18-ikai EU-csúcs után sem lesz megállapodás a Brexit feltételeiről, akkor újból kérnie kell az uniótól az október 31-re kitűzött távozás újabb halasztását. 
Témák
Brexit

Tizennégy jelöltre lehet szavazni a romániai elnökválasztáson, de közülük négyet feljelentett a választási bizottság

Publikálás dátuma
2019.09.27. 20:23
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szavaz a bukaresti képviselőházban
Fotó: MTI / Baranyi Ildikó
Kelemen Hunor személyében magyar nemzetiségű jelölt is van, a legesélyesebb Klaus Iohannis jelenlegi elnök.
Lejárt a jelölések elleni óvások elbírálásának, illetve az esetleges visszalépéseknek a határideje, így a november 10-i államfőválasztáson tizennégy jelölt neve és választási jele fog szerepelni  - közölte pénteken a román központi választási bizottság (BEC) az MTI szerint. Hat jelölt egy-egy parlamenti frakció vagy pártszövetség támogatását is élvezi, további hat jelölt parlamenten kívüli pártokat képvisel, ketten pedig függetlenként indulnak a legfőbb román közjogi méltóság tisztségének elnyeréséért. A BEC pénteki határozatában is utalt arra, hogy nem minden jelölt indulását hagyta jóvá önszántából. A román törvények értelmében ugyanis azok a jelöltek mérkőzhetnek meg az elnökválasztáson, akik több mint 200 ezer támogató aláírást gyűjtenek össze, a BEC pedig eredetileg több jelentkezőt is a támogató aláírások szembeötlő hasonlóságára hivatkozva elutasított. Miután azonban az alkotmánybíróság helyt adott a Liberális Jobboldal színeiben induló Viorel Catarama üzletember óvásának, mondván, hogy a hamis nyilatkozattétel bűntettének megállapítása nem a választási bizottság, hanem a bűnüldöző szervek hatásköre, a BEC az aláírások eredetiségének vélelmére alapozva több olyan elnökjelölt jelentkezését fogadta el, akiknek a támogatottságával szemben kétségei merültek fel, ugyanakkor csalás gyanújával fel is jelentette őket. A véglegesített listán négy olyan jelölt neve szerepel, aki ellen a BEC a legfőbb ügyészségen büntetőfeljelentést tett, mivel azt gyanítja, hogy jelöltségük támogatottságát hamis aláírásokkal igazolták. A közvélemény-kutatások szerint a második ötéves mandátumra pályázó Klaus Iohannis jobboldali államfő a legesélyesebb jelölt, akinek a második fordulóban Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnök lehet az ellenfele. A második fordulóba kerülésre esélyes jelöltek között van még a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna, valamint a kormánykoalícióból augusztusban kilépett Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Victor Ponta volt miniszterelnök vezette baloldali Pro Romania párt által támogatott Mircea Diaconu színművész, volt EP-képviselő is. A romániai összlakosság 6,5 százalékát kitevő magyarságnak is van képviselője az elnökjelöltek között: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a szövetség elnökét, Kelemen Hunort indítja. Romániában november 10-én tartják az elnökválasztás első fordulóját. Ha egyik jelölt sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, november 24-én második fordulót is rendeznek a két legjobban szereplő jelölt részvételével.
Szerző

„Paradox Europa”- Heller Ágnesre emlékeztek a bécsi Volkstheaterben

Publikálás dátuma
2019.09.27. 18:08

Fotó: Horst Galuschka / AFP
Heller Ágnesnek kellett volna megnyitnia a bécsi Volkstheater csütörtök esti, Vienna Humanities című fesztiválját, felkérést is kapott rá, a filozófus váratlan nyári halála azonban emlékestté változtatta a rendezvényt . A „Paradox Europa. In memoriam Ágnes Heller” című esten, amelyet Bécs városa és az IWM nevű bécsi intézet közösen rendezett, az előadók Heller filozófiai, politikai életútjának és legutóbb megjelent művének, a Paradox Európának szenteltek megkülönböztetett figyelmet. Az IWM nevű társadalomtudományi intézet igazgatója, az indiai származású Shalini Randeria, aki Bécs kulturális tanácsosa, a magyar szellemi életet jól ismerő Veronica Kaup-Hasler után beszélt, a humanizmus, a szolidaritás kérdéseit feszegette, miként tette ezt Heller. Az indiai tudós és a többi résztvevő – Paul Lendvai és a német filozófus, Ludger Hagedorn – Heller nyomdokán – az általános emberi és a nemzeti identitás ellentmondásait elemezték. Egyaránt úgy vélekedtek, hogy a nemzeti államok fennmaradása vitathatatlan tény, hogy az ember nemzeti identitása nem negatívan értelmezendő, de maga a moralitás teszi elválaszthatóvá az utóbbi években divatba jött, Heller által veszélyesnek ítélt etnikai nacionalizmustól. Lendvai Pál, aki az 1968-as prágai katonai bevonulást elítélő, úgynevezett Korcsulai Nyilatkozat megszületésekor ismerte meg a szónokok által példátlanul bátornak tartott magyar filozófusasszonyt, akinek hangját egy az osztrák rádiónak adott interjúból be is játszották az este folyamán, kiemelte, hogy Bécs méltóan emlékszik Heller Ágnesre, ellentétben a magyar politikai vezetéssel. A budapesti kormánytól sem a világhírű filozófus, sem a szintén nemrég meghalt, ugyancsak világhírű Konrád György nem kapott kellő elismerést. A fesztivál egyébként, amelyet az idén negyedik alkalommal rendeznek meg Bécsben, a „Csapás és a remény” címet viseli. A központi helyszíne a Karlsplatz, amely vasárnap estig politikai szalonná változik, s olyan óriási témákat ölel fel, mint a medicina, a technológia, a gazdaság, a környezet és a politika.  
Témák
Heller Ágnes