Lefújták a Kövér-féle megemlékezést

Publikálás dátuma
2019.09.30. 08:10

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Elmaradt a Parlamentben a Koszorús Ferenc tiszteletére – a házelnök fővédnökségével – meghirdetett konferencia. A szervezők először technikai, aztán pénzügyi okokra hivatkoztak.
A Dohány utca elején lévő emléktábla szerint Koszorús Ferenc (1899–1974) vezérkari ezredes és hős katonái 1944 júliusában megakadályozták a budapesti zsidóság deportálását. Hasonló szöveg olvasható a budai Várban felállított mellszobra alapzatának egyik oldalán is. A posztamens hátoldalán található felirat a „magyar katona esküjéhez való hűségének örök példaképeként” méltatja Koszorús Ferencet.
Ezzel szemben tekintélyes történészek – többek között a korszakkal foglalkozó Karsai László vagy Molnár Judit – sem bizonyítékot, sem levéltári forrást, sem hiteles (független és megbízható) visszaemlékezést nem találtak rá, hogy Horthy valóban a zsidóság védelmében rendelte volna Koszorús Ferencet és az Esztergomban állomásozó I. páncélos hadosztályt Budapestre.
– Horthy néhány napig azt hitte, egyébként tévesen, hogy puccsot szerveznek ellene. Saját maga, nem pedig a zsidóság érdekében vezényelte Koszorús páncélosait a fővárosba – hangsúlyozta kérdésünkre Karsai László. A vita nem pusztán egy vezérkari ezredes szerepéről szól, hanem ennél sokkal többről: Horthy Miklós és a magyar állam felelősségéről, végső soron a történelem (át)értelmezéséről. A kormánynak tetsző nézet szerint Horthy csak 1944 júliusának elején értesült arról, hogy a halálba hurcolják a vidéki zsidók százezreit, és amikor ezt megtudta, ellenállt a hitleri Németországnak. Lám, még a reguláris hadsereget is bevetette, hogy mentse a megmaradt budapesti zsidóságot. Ez a felfogás szülte a széles körben tiltakozást kiváltó, történelemhamisítónak tartott Szabadság téri német megszállási emlékművet. A témának aktualitást ad, hogy Embermentők sorsa a diktatúrákban címmel konferenciát hirdettek Koszorús Ferenc tiszteletére szeptember 30-ára (mára), az Országház felsőházi termébe. A rendezvényre közel négyszáz vendéget vártak. Kövér László házelnök nem csupán a fővédnökséget vállalta el, a program szerint a megnyitó beszédet is ő mondta – volna. Az esemény elmarad. Hantó Zsuzsa főszervező, a Koszorús Ferenc Emlékbizottság elnöke a közelmúltban körlevélben sajnálattal tájékoztatta az előadókat, hogy a „Koszorús-akció 75. évfordulójára a Parlamentben tervezett konferenciát technikai okok miatt nem tudjuk megtartani”. – Semmi probléma nincs, későbbi időpontban megrendezésre kerül a konferencia – jelentette ki lapunknak Hantó Zsuzsa. Kérdésünkre, hogy milyen technikai probléma merülhetett fel, közölte: „a teremmel volt gond, a részletek számomra lényegtelenek”.
Több forrásból úgy értesültünk, hogy a rendezvényt valójában nem technikai problémák, hanem a választási kampány miatt halasztották el: a Fidesz stratégái óva intettek attól, hogy az önkormányzati választás előtt a kormánypárt képviselői újabb emlékezetpolitikai vitákba bonyolódjanak. (Karsai László megerősítette a Népszavának, hogy a konferencia nem múlt volna el tiltakozás nélkül.) Úgy tudjuk, a rendezvény elhalasztásával Kövér László nem értett egyet.
Elküldtük kérdéseinket a házelnöknek, a parlamenti sajtóirodától ez a válasz érkezett: „A Koszorús Ferenc-emlékkonferencia megrendezésének sem a házelnök, sem az Országgyűlés Hivatala részéről semmilyen akadálya nem volt, politikai ok fel sem merült”. A hivatal a „jövőben is a szervezők rendelkezésére áll, a halasztás okairól ők tudnak felvilágosítást adni”.
Ismét kerestük Hantó Zsuzsát. A főszervező megnyugtatta lapunkat, hogy tényleg nem politikai ügyről van szó. Második körben tett nyilatkozatában azonban már nem technikai problémákra hivatkozott: „Csupán a terem bérleti díjával kapcsolatban történt félreértés miatt kellett a konferenciát későbbi időpontra halasztani. Mivel a háttérben anyagi kérdések húzódtak, a konferencia társszervezőjével, az Amerikai Magyar Szövetséggel való egyeztetés előtt nem tartottam volna helyénvalónak, ha részleteket közlök.”
Újra a parlamenti sajtóiroda következett, ezúttal a bérleti díj mértékére kérdeztünk rá. Kiderült: „a felsőházi ülésteremben és a dunai folyosón a rendezvény lebonyolításának térítési díja 123.600 Ft/óra+áfa”.
Az emlékkonferencia hat órán keresztül, délelőtt tíztől délután négyig tartott volna. Ha elfogadjuk, hogy a halasztásnak semmi köze az önkormányzati választáshoz, a helyzet akkor sem nélkülözi a politikai pikantériát. Eddig még aligha fordult elő ugyanis, hogy egy erős fideszes hátszelet élvező rendezvény, amelyhez Kövér László is a nevét adta, a terembérlet kifizetése körüli polémiák miatt hiúsuljon meg.

Hende Csaba a kommunisták örököseiről

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége, Erdélyi Szövetség, Gulág Alapítvány, Történelmi Vitézi Rend – egyebek mellett ezeknek a szervezeteknek a koszorúit láttuk a minap a budai Várban, amikor Koszorús Ferenc mellszobránál jártunk. Varga Imre alkotását 2015-ben Kövér László és Hende Csaba akkori honvédelmi miniszter közreműködésével avatták fel. Az MTI tudósítása szerint Kövér és Hende is kitért arra, hogy Koszorús Ferenc hőstetteit évtizedeken keresztül tagadták. „Néha még manapság is” ezt teszik – jegyezte meg Hende, aki úgy fogalmazott: „a kommunista diktatúra szellemi örököseinek nem tetszik”.

Szerző
Témák
történelem

Rogán Cecília egy teniszcentrumban lett felügyelőbizottsági tag, miután Bessenyei megvette az egész céget

Publikálás dátuma
2019.09.30. 07:45
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A létesítményt két éve újították fel, 337 millió forint közpénz is dolgozott a korszerűsítésen.
A fitnessz, szépségversenyek, nemzeti futás és bulvár után a tenisz világában is feltűnt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal felesége, Rogán-Gaál Cecília, írja a 24.hu. A Budai Tenisz Centrumban kapott fontos pozíciót, miután Facebook-oldalának tanúsága szerint teniszedzői tanulmányokat folytatott: a bérlő-üzemeltető cégben, az Excellent Game Mozgásakadémia és Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft.-ben lett Rogán-Gaál a felügyelőbizottság tagja. Ez persze nem csak úgy, előzmények nélkül történt.
A teniszcégben a tulajdonos is változott nemrég: Bessenyei Istvánt jegyezték be az üzletrészek többségi tulajdonosaként.

A kormányközeli vállalkozó neve onnan csenghet ismerősen, hogy a Fidesz kedvenc biztonsági cégének, a Valton Security Kft.-nek a kisebbségi tulajdonosa. A cég bevétele 2018-ban 6,4 milliárd forintról 7,37 milliárdra emelkedett. Bessenyei cége emellett a Netrise Hungary Kft. is, ami 40 milliós közpénz-támogatást kapott év elején a Szerencsejáték Zrt.-től, és olyan csodát tett a Femcafe oldalla, hogy azt még Mészáros Lőrinc is megirigyelné: 2018-ra 1 milliárd 492 millióra ugrott annak bevétele, a nyereség pedig még ennél is nagyobb mértékben, 2,6 millió forintról 768,4 millió forintra nőtt. Ez egy év alatt több mint 295-szörös javulás az adózott eredményben. Nemrég az is kiderült, hogy a miniszter felesége Bessenyei 3000 négyzetméteres XII. kerületi, Felhő utcai luxusvilláját bérli. Bessenyei továbbá úgy is ismert, mint Sarka Kata férje. Sarka és Rogán-Gaál szintén érdekeltek a bulvárban, a tulajdonukban lévő Top News Hungary Kft. nemrég vásárolta meg a TWN.hu bulvároldalt. Az összefonódások sem érnek véget Sarka személyénél: Sudár-Horváth Lívia, a Femcafé ügyvezető igazgatója vezeti a Top News-t is. Ez egyébként Rogán Antal feleségének és Sarka Katának a második közös médiával foglalkozó cége; övék még a Nakama & Partners Kft., ami szintén elképesztő ütemben ontja magából a pénzt.
A városmajori teniszközpont bérlő-üzemeltető vállalkozó párosa eddig a hazai teniszéletben egyaránt jól ismert vállalkozó, Hamar Gábor volt - aki márciusban Mészárossal utazott Moszkvába azon a bizonyos 17 milliárdos magángépen, amivel Orbán Viktor meccsekre jár - és az egykor Európa-bajnok kalapácsvető, Gécsek Tibor volt. Őket váltotta ki Bessenyei István, aki a 24.hu értesülései szerint teljes egészében kivásárolta a két üzletembert.
Az épület és a pályák az MTK-é, míg minden eszköz, ami a teniszezéshez és az üzemeltetéshez szükséges, Hamaréké volt eddig. Az MTK a Hamar-Gécsek párossal közösen két éve újította fel minden igényt kielégítően az ingatlant és a pályákat, majd húszéves bérleti és üzemeltetési szerződést kötött a két üzletember által jegyzett céggel. Az Excellent Game mérlegbeszámolójához fűzött mellékletben nyoma van 337 millió forint állami támogatásnak is, amiből "energiahatékony, modern aluvázas sátorstruktúrákra" költöttek.
Szerző

Döntés előtt a dühös orvosok

Publikálás dátuma
2019.09.30. 06:45

Fotó: Népszava
Ma döntenek felmondásukról a baleseti intézetben azok a traumatológusok, akik tavasz óta tiltakoznak a tarthatatlan állapatok miatt. Sorra vettük, mi vezetett idáig.
Egy hónap haladékot adott a Magyar Traumatológusok Társasága (MTT) a pénteki rendkívüli közgyűlésén a kormánynak arra, hogy ígéretének megfelelően rendezze az ágazat finanszírozását. Kevésbé tűnik megengedőnek és türelmesnek a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet 68 traumatológusa, akik azért kezdtek segélykiáltással felérő akcióba, mert szerintük az elégtelen finanszírozás miatt ma már olyan kritikus a szakember- és eszközhiány, hogy az veszélyezteti a betegek ellátását. Emiatt – ahogy arról lapunk elsőként beszámolt – főorvosok, rezidensek, szakorvos jelöltek, szakorvosok és még osztályvezetők is felmondási szándéknyilatkozatot írtak alá: október elsején felmondanak, ha nem rendezik a finanszírozást. Az orvosok ma döntenek felmondásukról. Lapunk több érintett orvossal is beszélt, ez alapján vettük sorra, hogy mi vezetett példátlan akciójukhoz.

Egy eset, több orvos, sokféle bér

Tavasszal súlyos bérfeszültség alakult ki az Országos Traumatológiai Intézetben, amely azóta sem sikerült feloldani. Áprilisban bértárgyalásokat kezdeményeztek az intézet baleseti sebészei, mert legalább annyi óradíjat szerettek volna maguknak, mint amennyit az aneszteziológusok kapnak. Elfogadhatatlannak ítélték, hogy miközben ugyanazokat a betegeket látják el, a zömében vállalkozóként dolgozó aneszteziológusok bére jelentősen magasabb. A jelenséget az egyik névtelenséget kérő doktor úgy magyarázta: az intézmény számos orvosi és szakdolgozói állás betöltéséhez külső vállalkozókat alkalmaz, akik jóval nagyobb juttatást kapnak mint az ugyanazon a munkahelyen dolgozó állami alkalmazottak. Hozzátette: a közhiedelemmel ellentétben nem igaz az, hogy a traumatológusok hálapénzben megkeresik a különbözetet. Számos orvos ugyanis egyáltalán nem fogad el paraszolvenciát, és jelentős részük teljesen lemondana róla. Súlyos feszültségeket szít az is, hogy a krónikus emberhiány miatt számos kórház már szakvizsgával nem rendelkező orvosokat is alkalmaz baleseti sebésznek. Így papíron ugyan megvan a szükséges emberszám, de valójában korántsem biztos, hogy éppen olyan képzett szakemberek dolgoznak ott, mint amilyenekre szükség lenne.

Lepasszolt sérültek

Egy szakorvos arról beszélt: nem ritka, hogy egy-egy kórházban – szakember vagy eszközhiány miatt – már azokat az egyszerűbb végtagsérüléseket sem tudják ellátni, amelyekre hivatalosan lenne kompetenciája az intézménynek. Ilyenkor pedig a sérültet elutaztatják a baleseti intézetbe. És bár ott csak a legsúlyosabb és a legspecifikusabb tudást igénylő eseteket kellene ellátni, onnan senkit nem küldenek tovább. „Mindezek következménye a teljesen átláthatatlan, drágán és rosszul működő rendszer, ami ellen most a szakma tiltakozik” – vont mérleget forrásunk. Mindez ráadásul egy már eleve kifeszítetten működő rendszert terhel. Ahogy az egyik orvos emlékeztetett, a nyáron a kórházban dolgozó egyetlen, folyamatos készenlétben dolgozó érsebész halála okozott súlyos fennakadást, az érsebészt igénylő esetek biztonságos ellátásában. Hozzátette: az érsebészeti készenlét biztosítása még most sem teljesen megoldott.
A baleseti intézet dolgozóit terheli az is, hogy sokszor az egyszerűbb, bárhol ellátható eseteket is ide küldik
Fotó: Népszava

Elavult védőfelszerelés

Az orvosok közben nem csak a betegek, hanem saját biztonságuk miatt is aggódnak. A nyár elején a kórház dolgozóinak kezdeményezésére az Atomenergia Hivatal tartott egy vizsgálatot, és számos hiányosságot tárt fel. Ehhez képest a lapunknak nyilatkozó orvosok úgy látják: a hiányosságok pótlása még most, több hónappal a vizsgálat után sem fejeződött be, sugárzásmérő készüléket (dozimétert) is csak 2-3 hete kaptak az orvosok, a sugárvédelmi felszerelést, például pajzsmirigyvédőket csak korlátozott számban szereztek be. Arra is felhívták a figyelmet: noha a jogszabályok alapján a sugárvédelmi problémák megoldásáig le kellett volna állítani a sugárforrást igénylő műtéteket, az orvosok az elmúlt hónapokban a hiányos védőfelszerelésben, egészségüket kockáztatva dolgoztak. Az Atomenergia Hivatal hiányosságok sorát feltáró jelentés azért is figyelemreméltó, mert nem sokkal a vizsgálat előtt még maga a kormányszóvivő jelentette ki – a sugárvédelmi felszerelésre utalva – , hogy „nincs baj a Péterfy Kórház kötényeivel”. Pedig az Atomenergia Hivatal vizsgálati jegyzőkönyve szerint a korábban használt védőfelszerelés több, mint 20 százalékát találta kifogásolhatónak. A lapunknak névtelenül nyilatkozó baleseti sebészek szerint voltak olyan kollégáik, akik a nem tisztázott sugárveszély miatt egyszerűen felmondtak – állítják.

Infarktus után is műtenek

„ A napi munkát nem segíti, hogy maga az intézet épülete sincs jó állapotban. A műtőkben vagy nincs klíma, vagy ha van, elégtelenül működik. Így nyáron a negyvenfokos helyiségekben, a még ólomöltözéket is viselő sebészek elképesztő fizikai terhelésnek vannak kitéve miközben nagy koncentrációt igénylő sürgős műtéteket végeznek. Az orvosi helyiségek rendkívül elavultak, a műszerpark jelentős része cserére, leselejtezésre szorul.” – fogalmazott egy orvos. Hozzátette: jellemző, hogy a negyvenöt év feletti orvosok jelentős része szív eredetű megbetegedéssel küzd, számos sebész már több infarktuson is túl van. A legtöbb orvos másod- harmadállásban is dolgozik. A kórház heti hét nap 24 órában lát el teljes körű baleseti ügyeletet. Bár papíron az ÁNTSZ minimum feltételei adottak, az óriási betegforgalom mellett a feszített tempójú ügyeletben nemegyszer szakorvosi kontroll nélkül kénytelenek a fiatal orvosok műtéti és egyéb, kompetenciájukat meghaladó orvosi tevékenységet végezni. Felvetésünkre, hogy ha ez veszélyezteti a betegellátást, akkor miért mennek be a műtőbe a fiatal szakorvosjelöltek – egyikük rávágta: „Mit kéne tenni? Hagyjuk ellátatlanul a beteget? Próbálunk a lehető legkörültekintőbben dolgozni, de nyilván nagyobb a rizikója egy ilyen műtétnek, mintha több szakorvos lenne jelen az ellátásnál.”

Hittek a kormánynak

Egy másik orvos azt idézte fel: a szakdolgozói hiányra jellemző, hogy nemegyszer nővér, illetve adminisztrátorok nélkül kell a munkájukat elvégezni. Tavasszal emiatt az orvosok felmondták az önként vállalt túlmunkát, illetve a szabályok betartását követelték. „Sajnos két hónap alatt kiderült, hogy az intézmény teljesen működésképtelenné válik, ha valamennyi jogszabályt be kívánják tartani a kollégák. Ekkor egyeztünk meg az intézmény vezetésével arról, hogy a nyári fokozott terhelés miatt nem állunk le, a problémákra rendszerszintű megoldást keresünk, ezután kezdődtek meg a tárgyalások az Emberi Erőforrások Minisztériumával.” „Az ígéretre, hogy lesz gyors megoldás, az önként vállalható túlmunkát nyáron visszavették azok, akik korábban felmondták. A baleseti ellátás így maradt zavartalan a fővárosban. A minisztériummal való szakmai megállapodást követően ugyanakkor szeptember közepéig nem történt érdemi előrelépés az ügyben ” – mondta egy fiatal szakorvos. Miután a traumatológusok, és a humántárca által megbeszélt szeptemberi határidő lejárt, a baleseti sebészek írásban többször is érdeklődtek a tárgyalások eredményének véglegesítéséről, elfogadásának idejéről. Érdemi választ nem kaptak, ezért fogalmazták meg azonnali hatályú felmondási szándékukat – ahogy a levelükben fogalmaztak – „végső kétségbeesésükben”. Arra a kérdésre, hogy valóban beadják-e rendkívüli felmondásukat október elején: azt felelték, erről hétfőn, azaz ma közösen döntenek.

Semmi sem sürgős

Lapunk a traumatológusok által elmondottakkal kapcsolatban kereste az Országos Baleseti Intézetben menedzsmentjét. Választ az Állami Egészségügyi Ellátóközponttól (ÁEEK) kommunikációs osztályától kaptunk. Mint írták, kérdéseinkre, a rendelkezésünkre álló legfrissebb információk összegyűjtése után elkészítik a választ, és a jövő héten küldik.

Megkötött kezű igazgatók

Információink szerint a nyár elején a kórházon belül született egy bérrendezési javaslat, amely részben teljesítette volna a traumatológusok fizetési követeléseit azonban az intézmény költségvetési felügyelője nem adta hozzájárulását a többlet kifizetésére. A Péterfy az egyik legeladósodottabb kórház, gazdálkodását jó ideje költségvetési felügyelő kontrollálja, az ő ellenjegyzése nélkül egyetlen számlát sem fizethetnek ki. Ha a főigazgató azonnal teljesítené a traumatológusok követelését, akkor havonta 16, évente 200 millióval ugrana meg az intézmény adóssága. A költségvetési felügyelő viszont nem szereplője ennek a béralkunak. A helyzet abszurd: a főigazgató csak az eladósodás növekedése mellett fizethetne több bért, miközben börtönbüntetéssel fenyegetik, ha fedezetlen kiadást vállal.

Szerző