átlagbér;KSH;munkaerőhiány;

2019-10-01 07:00:00

Még mindig Európa egyik legalacsonyabb bérét viszik haza a magyar dolgozók

Ismét szép számokat közölt a KSH a fizetésekről: eszerint az idén júliusban az átlagkereset már bruttó 362 600 forintra rúgott, ami nettó 241 100 forintot jelent. Ez pedig tavalyhoz képest 10,7 százalékos növekedés.

Ismét szép számokat közölt a KSH a fizetésekről: eszerint az idén júliusban az átlagkereset már bruttó 362 600 forintra rúgott, ami nettó 241 100 forintot jelent. Ez pedig tavalyhoz képest 10,7 százalékos növekedés. Varga Mihály pénzügyminiszter gyorsan fel is hívta a figyelmet, hogy a nettó keresetek - főként az adócsökkentések, a versenyszféra és a közszféra béremelései, valamint a jelentős gazdasági növekedés hatására, no meg a családi adókedvezményekkel együtt számolva - 86 százalékkal emelkedtek 2010 óta.

Arra már nem tért ki, hogy mire volt ez elég az elmúlt majd' egy évtizedben európai vagy régiós viszonylatban. Ami nem csoda, hiszen hamar kiderült volna, hogy semmire, legalábbis ami a felzárkózást illeti. A 2010 óta eltelt időszakban a magyar nettó bérek ugyanis legföljebb a szintén sereghajtó lett vagy litván keresetekkel tudtak versenybe szállni, miközben az európai bérlistán Magyarország még eggyel hátrébb is csúszott.

Az Eurostat adatai szerint 2010-ben 6256 euró volt a magyar éves nettó átlagbér, ennél kevesebbet akkor csak a litvánok, a lettek, a románok és a bolgárok vittek haza. A 2018-as adatok már 8630 eurós nettó magyar átlagbért mutatnak, de ez még mindig a negyedik legalacsonyabb fizetség az unióban, ennél rosszabbul csak a lettek, románok és bolgárok keresnek. A litván nettó bér viszont tavaly már megelőzte a magyar fizetéseket. Persze álltak a magyar keresetek ennél még rosszabb helyen is: 2016-ban például 7138 euró volt a nettó magyar átlagbér, aminél akkor tényleg már csak a román és a bolgár fizetések voltak alacsonyabbak. A rákövetkező évre – köszönhetően a 15, illetve 25 százalékkal megemelt minimálbérnek és garantált bérminimumnak – egy közel ezer eurós ugrással ismét a hátulról számolt ötödik helyre tornázta fel magát a magyar nettó átlagbér. Ezt követően viszont már kevésnek bizonyult az ismételt, de kisebb mértékű emelés, így 2018-ra Magyarország ismét visszacsúszott Litvánia és Lettország közé.

A hazai nettó bérek lemaradása nemcsak az uniós mezőnyben jelentős, de a visegrádi országokban is jóval többet visznek haza a dolgozók. Szlovákiában 9237, Lengyelországban 9512, Csehországban 11 266 euró a nettó fizetés. Az unió átlaga pedig csaknem a magyar nettó háromszorosa, 24 700 euró.  Egyáltalán nem beszélhetünk bérrobbanásról az elmúlt évtizedben, hiszen Európában ugyanazok a folyamatok zajlottak le, mint Magyarországon. Így a hazai bérek lemaradása nem csökkent, sőt – fogalmazott érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Hangsúlyozta: éppen ezért kezdeményezték a kormánynál a jövő évi minimálbéremelés újratárgyalását, és ennek érdekében a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását. A kormány illetékesei azonban mindeddig nem válaszoltak a felvetésre.

A minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint. Jövőre előbbi bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forintra nő – ezt egy tavaly év végén kötött kétéves bérmegállapodás is rögzíti. Ezt azonban a MASZSZ nem írta alá, mert már akkor is nagyobb keresetnövelést szerettek volna. Kordás László most is azt mondja: kétszámjegyű béremelésre volna szükség.

A tavaly kötött bérmegállapodás tartalmaz egy olyan kitételt, miszerint a béremelés mértékét felül lehet vizsgálni, ha az előrejelzett gazdasági paraméterek egy százalékkal eltérnek. A bérmegállapodás - többek között -  2,9 százalékos termelékenységnövekedéssel számol, a jegybank szerint azonban ez csupán 1,9 százalék lesz, így akár sor is kerülhet a bérmegállapodás felülvizsgálatára.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke ugyanakkor korainak tartja a felvetést, hiszen egész éves adatokat kell majd vizsgálni. A Munkástanácsok Országos Szövetségével (MOSZ) karöltve ezzel együtt a munkaadók is konzultációra hívták a VKF tagjait. Úgy tudjuk, a munkaadói és a munkavállalói szervezetek október 9-én ülnek össze, hogy megvitassák a MGYOSZ és a MOSZ közös javaslatait a munkaerőhiány visszaszorításával kapcsolatban: ennek része többek között a feketemunka visszaszorítása, illetve a közszféra működésének átvilágítása is.