Előfizetés

Még mindig Európa egyik legalacsonyabb bérét viszik haza a magyar dolgozók

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2019.10.01. 07:00

Fotó: Népszava
Ismét szép számokat közölt a KSH a fizetésekről: eszerint az idén júliusban az átlagkereset már bruttó 362 600 forintra rúgott, ami nettó 241 100 forintot jelent. Ez pedig tavalyhoz képest 10,7 százalékos növekedés.
Ismét szép számokat közölt a KSH a fizetésekről: eszerint az idén júliusban az átlagkereset már bruttó 362 600 forintra rúgott, ami nettó 241 100 forintot jelent. Ez pedig tavalyhoz képest 10,7 százalékos növekedés. Varga Mihály pénzügyminiszter gyorsan fel is hívta a figyelmet, hogy a nettó keresetek - főként az adócsökkentések, a versenyszféra és a közszféra béremelései, valamint a jelentős gazdasági növekedés hatására, no meg a családi adókedvezményekkel együtt számolva - 86 százalékkal emelkedtek 2010 óta. Arra már nem tért ki, hogy mire volt ez elég az elmúlt majd' egy évtizedben európai vagy régiós viszonylatban. Ami nem csoda, hiszen hamar kiderült volna, hogy semmire, legalábbis ami a felzárkózást illeti. A 2010 óta eltelt időszakban a magyar nettó bérek ugyanis legföljebb a szintén sereghajtó lett vagy litván keresetekkel tudtak versenybe szállni, miközben az európai bérlistán Magyarország még eggyel hátrébb is csúszott. Az Eurostat adatai szerint 2010-ben 6256 euró volt a magyar éves nettó átlagbér, ennél kevesebbet akkor csak a litvánok, a lettek, a románok és a bolgárok vittek haza. A 2018-as adatok már 8630 eurós nettó magyar átlagbért mutatnak, de ez még mindig a negyedik legalacsonyabb fizetség az unióban, ennél rosszabbul csak a lettek, románok és bolgárok keresnek. A litván nettó bér viszont tavaly már megelőzte a magyar fizetéseket. Persze álltak a magyar keresetek ennél még rosszabb helyen is: 2016-ban például 7138 euró volt a nettó magyar átlagbér, aminél akkor tényleg már csak a román és a bolgár fizetések voltak alacsonyabbak. A rákövetkező évre – köszönhetően a 15, illetve 25 százalékkal megemelt minimálbérnek és garantált bérminimumnak – egy közel ezer eurós ugrással ismét a hátulról számolt ötödik helyre tornázta fel magát a magyar nettó átlagbér. Ezt követően viszont már kevésnek bizonyult az ismételt, de kisebb mértékű emelés, így 2018-ra Magyarország ismét visszacsúszott Litvánia és Lettország közé. A hazai nettó bérek lemaradása nemcsak az uniós mezőnyben jelentős, de a visegrádi országokban is jóval többet visznek haza a dolgozók. Szlovákiában 9237, Lengyelországban 9512, Csehországban 11 266 euró a nettó fizetés. Az unió átlaga pedig csaknem a magyar nettó háromszorosa, 24 700 euró.  Egyáltalán nem beszélhetünk bérrobbanásról az elmúlt évtizedben, hiszen Európában ugyanazok a folyamatok zajlottak le, mint Magyarországon. Így a hazai bérek lemaradása nem csökkent, sőt – fogalmazott érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Hangsúlyozta: éppen ezért kezdeményezték a kormánynál a jövő évi minimálbéremelés újratárgyalását, és ennek érdekében a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását. A kormány illetékesei azonban mindeddig nem válaszoltak a felvetésre. A minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint. Jövőre előbbi bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forintra nő – ezt egy tavaly év végén kötött kétéves bérmegállapodás is rögzíti. Ezt azonban a MASZSZ nem írta alá, mert már akkor is nagyobb keresetnövelést szerettek volna. Kordás László most is azt mondja: kétszámjegyű béremelésre volna szükség. A tavaly kötött bérmegállapodás tartalmaz egy olyan kitételt, miszerint a béremelés mértékét felül lehet vizsgálni, ha az előrejelzett gazdasági paraméterek egy százalékkal eltérnek. A bérmegállapodás - többek között -  2,9 százalékos termelékenységnövekedéssel számol, a jegybank szerint azonban ez csupán 1,9 százalék lesz, így akár sor is kerülhet a bérmegállapodás felülvizsgálatára. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke ugyanakkor korainak tartja a felvetést, hiszen egész éves adatokat kell majd vizsgálni. A Munkástanácsok Országos Szövetségével (MOSZ) karöltve ezzel együtt a munkaadók is konzultációra hívták a VKF tagjait. Úgy tudjuk, a munkaadói és a munkavállalói szervezetek október 9-én ülnek össze, hogy megvitassák a MGYOSZ és a MOSZ közös javaslatait a munkaerőhiány visszaszorításával kapcsolatban: ennek része többek között a feketemunka visszaszorítása, illetve a közszféra működésének átvilágítása is.        

A közszférában lassul a béremelkedés

Még mindig csupán az 5 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek kereseti adatain alapuló bérstatisztikát közöl a KSH, az ennél kisebb létszámú vállalkozásoknál dolgozók jellemzően alacsonyabb keresetét nem számolja bele az átlagba továbbra sem. Pedig az idei évtől az adóbevallások alapján készítik el a kereseti statisztikákat, márpedig azokban minden munkajövedelemről rendelkezésre állnak információk. A nyilvánosságra hozott adatokból is látszik azonban, hogy a kétszámjegyű bérnövekedés elsősorban a versenyszférában érzékelhető, a közszférában 7,6 százalékra lassult a bérdinamika. 

A családok se mentek előrébb

Az Eurostat adataiból az is látszik, hogy a Varga Mihály által is emlegetett családi adókedvezmény mire elegendő. Egy kétkeresős kétgyermekes magyar családban 13 671 euró volt az éves nettó jövedelem 2010-ben, ez 2018-ra ez 19 578 euróra emelkedett. Ebben a kategóriában Magyarország az elmúlt évtizedben stabilan a hátulról számolt ötödik helyet foglalta el, tavaly viszont ugrottunk egyet előrébb, így most már megelőzzük Szlovákiát is, igaz, csak 19 euróval. Ha viszont az uniós átlagot nézzük, az még ebben a modellben számolva is több mint két és félszerese - 52 377 euró - a magyar nettó kereseteknek. 

Tízmilliárdokat ölnek a Hungexpo fejlesztésbe

P. Zs.
Publikálás dátuma
2019.09.30. 18:38

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A rendezvények szervezését nem az állami vállalat, hanem a GL Events SA francia cég 99,9 százalékos tulajdonában lévő Hungexpo Zrt. végzi és a nyereség nagy része itt képződik.
A Hungexpón 2021-ig nettó 55 milliárd forintból felújítják és korszerűsítik a meglévő pavilonokat, két új kiállítási csarnokot, új fogadóépületet és egy kongresszusi központot is építenek – jelentett be az állam száz százalékos tulajdonában lévő Expo Park Kft. A cég jelenlegi értéke 14 milliárd forint miután az elmúlt két évben – a cég állami felvásárlása óta -  6,8 milliárd forintnyi tőkét emelt abban. A Hungexpo területén 2020-ban a kormány a Eucharisztikus Világkongresszust, 2021-ben pedig Vadászati Világkiállítást rendezne. Az állami cégnek tavaly alig 893 millió forintos bevétele és potom 250 millió forintos haszna keletkezett a Hungexpo területének birtoklásából. A rendezvények szervezését viszont nem az állami vállalat, hanem a GL Events SA francia cég 99,9 százalékos tulajdonában lévő Hungexpo Zrt. végzi és a nyereség nagy része itt képződik. A francia tulajdonú cég árbevétele tavaly 7,9 milliárd forint volt és 1,4 milliárdos nyereséget termelt a francia tulajdonosoknak, szemben az állami cég 250 milliós profitjával. A következő években az állam továbbfejleszti a területet, részben használja is azokat, de üzletileg a francia cég profitálhat az állami beruházásból, hiszen sem a eucharisztikus kongresszus, de még a világkiállítás sem lesz nyereséges. A hétfői alapkőletételnél Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hogy a főváros vezetése évek óta prioritásként kezeli Budapest infrastrukturális, turisztikai, kulturális, valamint sport célú ingatlanfejlesztéseit, és "messzemenőkig támogatja mindazokat a beruházásokat, melyek a főváros dinamikus fejlődéséhez járulnak hozzá". A most kezdődő beruházás nyomán öt kiállítási csarnok megújul, két új pavilon épül (az egyik 7500, a másik 9500 négyzetméter területtel), valamint egy új fogadó épület – írta az MTI. A projekt egyik legjelentősebb eleme a kongresszusi központ építése lesz. Ebben az épületben helyet kap egy 2000 fő befogadására alkalmas, de osztható plenáris terem, valamint 24 kisebb szekció terem. Az épületet a legmodernebb, süllyeszthető Gala seats ülésrendszerrel szerelik fel, amely lehetővé teszi, hogy a helyszínt rövid idő alatt alakíthassák át az igényeknek megfelelően.

MNB: új alelnök, változatlan ígéretek

B. M.
Publikálás dátuma
2019.09.30. 18:16

Fotó: Népszava
Nem izgatja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új alelnökét, Kandrács Csabát, hogy a forint árfolyama az euróhoz képest hétfőn is csak néhány fillérrel maradt el a 336,92 forintos történelmi csúcstól, és az amerikai dollár is 20 éves csúcsokat döntöget.
A pénzügyi felügyeletért felelős jövendő jegybanki vezetőt hétfőn hallgatta meg az Országgyűlés gazdasági bizottsága, ahol a kormánypárti többség zöld utat adott ahhoz, hogy a Parlament október 14-én kezdődő őszi ülésszaka ugyancsak rábólintson a hat évre szóló kinevezésre. Kandrács Csaba kinevezésére azért kerül sor, mert elődje Windisch László nem kívánta hat éves mandátumát meghosszabbítani.  A szakember a gyenge forintról a szokásos véleményt fogalmazta meg: az MNB-nek nincs árfolyamcélja, és döntéseinél csak az inflációra fordít figyelmet. Arra a képviselői érdeklődésre,  hogy 2009 és 2012 között, amikor az V. kerületi önkormányzat pénzügyi osztályának vezetője volt, miként reagált arra, hogy Rogán Antal (Fidesz) akkori polgármester áron alul adott el kerületi ingatlanokat? Az alelnökjelölt tömören azt válaszolta, hogy büszke arra, hogy stabil, biztos pénzügyi helyzetben adta át munkakörét utódjának.  Állítása szerint, az elmúlt hat évben, amióta az MNB-nél van, folyamatosan csökkentek az banki ügyfeleket terhelő költségek. (Tapasztalatok szerint inkább stagnálásról beszélhetünk.) Viszont ígéretet tett arra, hogy  ha az MNB azt érzékeli, hogy túlkapás van, a nyújtott szolgáltatáshoz képest túl drágák a pénzügyi szolgáltatások, akkor ez ellen a jegybank határozottan fel fog lépni. A pénzügyi fogyasztóvédelem ezután is a felügyeleti fókuszban lesz, a bírságokkal is arra szeretnék rábírni az egyes szektorok szereplőit, hogy az ügyfelek szempontjait szem előtt tartva tevékenykedjenek - mondta Kandrács Csaba.