MNB: új alelnök, változatlan ígéretek

Publikálás dátuma
2019.09.30. 18:16

Fotó: Népszava
Nem izgatja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új alelnökét, Kandrács Csabát, hogy a forint árfolyama az euróhoz képest hétfőn is csak néhány fillérrel maradt el a 336,92 forintos történelmi csúcstól, és az amerikai dollár is 20 éves csúcsokat döntöget.
A pénzügyi felügyeletért felelős jövendő jegybanki vezetőt hétfőn hallgatta meg az Országgyűlés gazdasági bizottsága, ahol a kormánypárti többség zöld utat adott ahhoz, hogy a Parlament október 14-én kezdődő őszi ülésszaka ugyancsak rábólintson a hat évre szóló kinevezésre. Kandrács Csaba kinevezésére azért kerül sor, mert elődje Windisch László nem kívánta hat éves mandátumát meghosszabbítani.  A szakember a gyenge forintról a szokásos véleményt fogalmazta meg: az MNB-nek nincs árfolyamcélja, és döntéseinél csak az inflációra fordít figyelmet. Arra a képviselői érdeklődésre,  hogy 2009 és 2012 között, amikor az V. kerületi önkormányzat pénzügyi osztályának vezetője volt, miként reagált arra, hogy Rogán Antal (Fidesz) akkori polgármester áron alul adott el kerületi ingatlanokat? Az alelnökjelölt tömören azt válaszolta, hogy büszke arra, hogy stabil, biztos pénzügyi helyzetben adta át munkakörét utódjának.  Állítása szerint, az elmúlt hat évben, amióta az MNB-nél van, folyamatosan csökkentek az banki ügyfeleket terhelő költségek. (Tapasztalatok szerint inkább stagnálásról beszélhetünk.) Viszont ígéretet tett arra, hogy  ha az MNB azt érzékeli, hogy túlkapás van, a nyújtott szolgáltatáshoz képest túl drágák a pénzügyi szolgáltatások, akkor ez ellen a jegybank határozottan fel fog lépni. A pénzügyi fogyasztóvédelem ezután is a felügyeleti fókuszban lesz, a bírságokkal is arra szeretnék rábírni az egyes szektorok szereplőit, hogy az ügyfelek szempontjait szem előtt tartva tevékenykedjenek - mondta Kandrács Csaba.
Szerző
Témák
MNB forint
Frissítve: 2019.09.30. 18:17

Az acél már nem trendi, lecserélik a százforintos érméket

Publikálás dátuma
2019.09.30. 17:43

Fotó: Shutterstock
Fél évet kaptak az átállásra az automaták üzemeltetői, jövő tavasszal már az új százasokat dobálhatjuk a parkolóórákba.
Korszerűbb fémötvözetre cseréli a 100 forintos érmék alapanyagát a Magyar Nemzeti Bank, a már húsz éve használt 100 forintos érmék azonban továbbra is forgalomban maradnak - tudatta közleményében az MNB.
Mint írták, a forgalomban levő 100 forintos érme külső megjelenése és legfontosabb paraméterei – például átmérő, vastagság– változatlanok maradnak, ám az alapanyagukat acél helyett réz-nikkel-cink ötvözetre cserélik; eddig ezek csak a bevonatot jelentették az acélmagon. Arra, hogy az érmék súlya változik-e, nem tér ki a jegybank, pedig a súly fontos kérdés az automatákban történő felhasználásnál.
Az MNB ugyanakkor gondolt a berendezések üzemeltetőire: fél évet ad az érme-elfogadó automaták áthangolására, és a „korszerűbb érme alapanyag” szerintük segíti a gépek stabilabb használatát. Az új alapanyagú 100 forintos érme forgalomban való megjelenése – a bankjegyeknél már megszokott módon – két lépcsőben történik, először 2019. október 1-től törvényes fizetőeszközzé válik. A készpénzforgalomban majd csak ezt követően, legkorábban 2020 májusában találkozhatunk a korszerűbb 100 forintosokkal.  
Szerző
Témák
MNB forint
Frissítve: 2019.09.30. 18:42

Most egy német gyárat segített ki a kormány 1,27 milliárd forint közpénzzel

Publikálás dátuma
2019.09.30. 14:57

Fotó: Kovács Márton / MTI / KKM
Minden egyes leendő munkás után közel 16 milliót kaptak.
A német Sennebogen-csoport acélalkatrész-gyártó cégének alapkőletételén járt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, a Veszprém megyei Litéren. A nagy nap alkalmából - mint ilyenkor szokta - a világgazdasági korszak nyertesének nevezte Magyarországot. Ezt persze sokkal inkább úgy kell érteni: a magyar gazdaságpolitika nyertesei a világgazdaság nagypályás szereplői, akiknek az adókedvezmények mellé az idei évre már munkásonként 15 milliós közpénz-támogatásokat adományoz az Orbán-kormány. Az Európa saját harmadik világa címre egyre inkább sikerrel versengő hazánk ezúttal felülmúlta az átlagot:
a 80 új munkahelyet létrehozó gyár 1 milliárd 270 millió forintos állami támogatást kapott, azaz munkásonként 15,9 milliót.

A kormány különben felváltva dicséri a munkahelyteremtést, szomorkodik a munkaerőhiány miatt - amit az oktatási rendszer kivéreztetése mellett vendégmunkások tömegével orvosol -, illetve lelkendezik az "Ipar 4.0" nevű folyamatnak. Utóbbi viszont már azt az automatizációt jelenti, ami miatt nem is olyan rég az Electrolux 800 munkása vesztette el állását. Így sajnos nem annyira egyszerű eligazodni azon, hogy mely világgazdasági folyamatokra gondol Szijjártó, melyeknek Magyarország lenne a nyertese - a munkahelyek létrejöttének vagy megszűnésének kell örülni? A zavart csak fokozza, hogy szintén ömlik a közpénz az autóipar hagyományos ágazataiba - elég csak a 165 milliárdra gondolni, ami debreceni BMW-gyár apropóján ment el -, miközben a klímaválság hajnalán élünk, amikor teljesen nyilvánvaló, hogy rossz idők jönnek az autóiparra.
Walter Sennebogen, a TLC Kft. tulajdonosa az MTI tudósítása szerint elmondta, a tervek szerint 2020 végén kezdődik a termelés, a cégnél fém alkatrészeket hegesztenek majd, a németországi gyárban pedig ezekből szerelik össze a munkagépeket.
Szerző