Nem poloskamentes övezet a Képviselői Irodaház

Publikálás dátuma
2019.10.01. 06:20

Fotó: Népszava
A jelenlegi biztonsági előírások alapján könnyedén lehallgathatók a Képviselői Irodaház helyiségei.
A Párbeszéd jogászai már dolgoznak annak a feljelentésnek a szövegezésén, amelyet a párt vezetőségi ülésén titokban készített hangfelvétel miatt nyújtanak be a rendőrségnek. Szabó Tímea, a párt társelnöke lapunknak azt mondta, hogy akár már kedden is elkészülhetnek a beadvánnyal. Arra a kérdésre, hogy az ügyben megkeresik-e a parlament nemzetbiztonsági bizottságát is, a képviselőnő annyit mondott: a párt vezetősége tárgyalni fog erről a lehetőségről is. Az Index kérdésére azt válaszolta a rendőrség, hogy hivatalból nem nyomoznak.
Szabó Tímea korábban már bejelentette: az álláspontjuk szerint manipulált, torzított hanganyagot, amelyen Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt hangja is hallható, a Párbeszéd több elnökségi ülésén készítették. Jelezte: a párt és annak minden elnökségi tagja kész segíteni a hatóságok munkáját, akár elektronikus eszközeiket is átvizsgáltatnák velük, sőt hazugságvizsgálatra is hajlandók. Azt is megjegyezte, szerinte egyértelműen a Fidesz érdekeit szolgálta a hangfelvétel elkészítése és közlése.  
A Képviselői Irodaház egyébként nem tekinthető garantáltan „poloskamentesnek” - állította az egyik szakmai forrásunk, aki szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal embereinek kizárólag a nemzetbiztonsági bizottság ülései előtt kell átnézniük azt az egyetlen helyiséget, ahol a testület ülésezik. Vagyis kis túlzással gyakorlatilag bárki bármit bevihet az épületbe, főleg, hogy a képviselőknek még a beléptetésnél sem kell semmilyen ellenőrzésen átesniük. (Másoknak még a csomagját is átvizsgálják és fémkereső kapunk is át kell menni.) Ma már egy kis méretű lehallgatóberendezés beszerzése sem bonyolult, ezt ráadásul távirányítással is üzembe lehet helyezni, vagy előre időzítve aktiválni. Mivel egy adott helyiség átvizsgálása általában hőkamerával történik (minden működő elektromos berendezés hőt termel), ha éppen nincs bekapcsolva a lehallgató, még az sem biztos, hogy megtalálják. „Poloskátlanítást” egyébként piaci cégek is végeznek, ilyen szolgáltatást bárki kérhet.
Forrásaink szerint a rendőrségnek első körben magát a hangfelvételt kell majd megvizsgálnia, például azt, hogy találhatók-e rajta olyan metaadatok, amelyekből kiderül, mikor és milyen eszközzel rögzítették a beszélgetéseket. Ehhez az állami szervek is rendelkeznek megfelelő laboratóriummal, de akár magáncéget is felkérhetnek szakértőként. Ha a felvételt valóban összevágták, az abból a szempontból előnyt jelenthet, hogy több elektronikus nyom maradt. Legalább hatféle módon lehet hangfelvételt készíteni – fogalmazott egy másik biztonsági forrásunk. A legkézenfekvőbb dolog – ezt bárki könnyűszerrel beviheti az épületbe – egy telefon, vagy Iphone használata, ami könnyedén átmegy az ellenőrzésen, mert teljesen legális eszközről van szó. Lehetséges kémprogramot telepíteni valakinek a telefonjára, ekkor a telefonján keresztül lehet lehallgatni a környezetet.
Lapunk megkereste azt a kecskeméti vállalkozót, aki a hangfelvételt közzétevő Herbal Reality honlapját bejegyezte. Vereckei Attila érdeklődésünkre annyit mondott, hogy ő csak létrehozta a weboldalt, ám soha nem volt a tulajdonosa, a tartalmát nem ő kezeli, ám azt nem árulta el, hogy kik szerkesztik a honlapot. Arra sem válaszolt, hogy miért torzították el Karácsony Gergely beszélgetőtársának a hangját, valamint hogy a felvételt miért távolították el a Youtube-csatornájukról. 

Nem fér bele Tarlós „megafonos” incidense

Publikálás dátuma
2019.10.01. 06:00

Fotó: Youtube / Mérce
A budapestiek 43 százaléka szerint romlott Tarlós István megítélése a „megafonos” akciója után – derült ki a Publicus Intézet friss kutatásából, amelyet a Népszava megbízásából készített.
A főpolgármester korábban Tordai Bencével veszett össze egy nyilvános eseményen, miután a Párbeszéd politikusa arra akarta rábírni, hogy vitázzon Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével. Tarlós végül megafont tartott Tordai Bence arcához és úgy kommunikált az ellenzéki politikussal. A megkérdezettek 59 százaléka hallott erről az incidensről, a fideszes voksolók fele is. Egyedül nekik tetszett az akció: a kormánypártiak 30 százaléka szerint ettől tovább javult Tarlós megítélése. Ugyanakkor a bizonytalanok 52 százaléka, az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Momentum szavazóinak nagyjából 80 százaléka, valamint az LMP és a Jobbik voksolóinak 55 százaléka szerint romlott a főpolgármester pozíciója.
Ehhez kapcsolódóan a Publicus arra is rákérdezett, hogy a politikusok között belefér-e a Tarlós-Tordai vitához hasonló esemény. A nagy többség, 73 százalék szerint nem, a fideszesek 52 százaléka is ezen az állásponton volt.
A kutatásból az is kiderült, hogy a budapestiek nagy többsége, 72 százaléka hallott arról, hogy az ellenzéki főpolgármester-jelölt több alkalommal is vitára hívta Tarlóst. Arról pedig 82 százalékuk tud, hogy a jelenlegi főpolgármester különböző indokokkal kitért a vita elől. A megkérdezettek több mint fele úgy látja, az lett volna a helyes, ha Tarlós kiáll vitázni, egyedül a Fidesz szimpatizánsok értenek egyet a főpolgármesterrel: 71 százalékuk úgy véli, jól tette, hogy nem állt ki Karácsonnyal.
A felmérés során - amely Karácsony Gergely mondatait titokban rögzítő hanganyag nyilvánosságra kerülése előtt készült - azt is megkérdezték a biztosan szavazóktól, hogy kire húznák az x-et a főpolgármester-választáson. E szerint továbbra is hajszálnyi a különbség Tarlós és Karácsony között, a kormánypárti jelölt 49, míg az ellenzéki aspiráns 47 százalékon áll. Puzsér Róbert – a Publicus szerint – a szavazatok négy százalékra számíthat, míg Berki Krisztián nulla százalékon áll.

Századvég: A DK a második

A kormánypárti Századvég Alapítvány szeptemberi pártpreferencia-vizsgálata szerint a Fidesz-KDNP-re a teljes népesség 37 százaléka voksolna, a DK és a Momentum bázisa 8-8 százalék, a Jobbik támogatottsága 6 százalék, míg az MSZP-re 5 százalék szavazna. Az LMP és a Mi Hazánk Mozgalomra  tábora 2 százalékos, a bizonytalanok aránya 29 százalék.

Szerző

Orbán bejelentette: Várhelyi Olivér az új biztosjelölt

Publikálás dátuma
2019.09.30. 21:58

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A jogállamiság Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés - jelentette ki Orbán Viktor hétfő este, az EU soros elnökségét betöltő Finnország kormányfőjével, Antti Rinnével tartott közös sajtótájékoztatón. Ugyanakkor közölte: Várhelyi Olivér nagykövetet, a brüsszeli állandó képviselet vezetőjét jelöli Magyarország uniós biztosának.
Az Európai Parlament jogi bizottsága hétfőn megerősítette múlt heti döntését, amely szerint összeférhetetlenség van az eredeti magyar jelölt, Trócsányi László biztosi pozíciója, valamint a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tevékenysége között. A kormányfő kérdésre közölte: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke azt kérte tőle, jelöljön más biztost. A miniszterelnök erre azt felelte: "különleges helyzetben" van, tekintettel arra, hogy Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter a Fidesz listavezetője volt az EP-választáson, és előre jelezték, hogy biztosjelöltként számítanak rá. Ez a lista 53 százalékot kapott, "azt gondoltuk, ez egy erős demokratikus legitimáció lesz, és ez megkönnyíti a bizottság elnökasszonyának és az EP-nek a döntését is", de ez nem így történt - fejtette ki. "Nem utasítottam el az elnökasszony kérését, de abba nem mehetek bele, hogy bárki más, például az EP válogasson magyar politikusok közül a magyar nép helyett" - közölte a kormányfő, aki ezért - mondta - egy technokratát jelölt a posztra, nem pedig egy politikai delegáltat.
Mint korábban megírtuk, a nemrég újraválasztott finn miniszterelnök nem barátkozni jött Magyarországra, hanem többek között éppen erről a témáról tárgyalni, mivel a finn elnökség az egyik fő célkitűzésének tekinti a mechanizmus kidolgozását. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón a kötelező udvariassági körök után Antti Rinne azt mondta, elkötelezettek amellett, hogy az új uniós költségvetési ciklusban a támogatások odaítélésénél legyen szempont az is, hogy egy tagállam hogy áll a klímavédelem, a bevándorlás ügyéhez, milyen a jogállamiság állapota az országban. Kérdésre válaszolva Orbán Viktor sem zárkózott el egy ilyen mechanizmus elől, de azt mondta, már most is léteznek szabályok, melyek feltételekhez kötik a pénzek folyósítását, ha egy állam rosszul működik, akkor ezeket vissza lehet tartani, így „nem érti, miért kell újra feltalálni a kereket”, de ha lesz egy pontos, kiérlelt, leírt javaslat, megfontolják. Szintén kérdésre válaszolva Orbán Viktor „fake newsnak” nevezte, hogy uniós pénzek jutottak volna vejének, Tiborcz Istvánnak. Annti Rinne ezzel kapcsolatban azt mondta, szerinte az EU-ban megvan a hatékony ellenőrzési mechanizmus a pénzek helyes felhasználására. 
Szerző
Frissítve: 2019.09.30. 22:44