Muzsikusok arcai

Sós Gábor grafikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás a MOMKultban, Jazz-Funk-Soul zenészportrék címmel. Saját fotókat alakít át grafikává – a színek és tónusok számát minimálisra redukálva.

Az idén hatvanéves Sós Gábor még bakelittel kezdte a lemezgyűjtést, de idővel CD-, majd mp3-kollekcióra is szert tett. A zenészportrék rendszeres készítése új terület az életében: 2016-ban fedezte fel magának a populáris jazz-funkot játszó holland szaxofonost, Candy Dulfert, akinek budapesti koncertjén készített fotósorozatát a Zenész Magazin megjelentette. Így került kapcsolatba a Jazzy rádióval, majd a Get Closer koncertirodával – fényképezett többek között Nik West, Victor Wooten, Joshua Redman, Quincy Jones koncertjén. A magyarok közül talán Berki Tamást kedveli leginkább: „zseniális egyéniség és hálás fotóalany.”

Amikor két éve elhatározta, hogy zenészportrékból rendez kiállítást, a „hagyományos” galériákat ez nem hozta lázba, a MOMKult viszont befogadta, a Jazzy Fesztivál keretében. „Nem feltétlenül egy művészeti galériában kell ezeket a portrékat bemutatni, hanem ott, ahol zenei események és zeneszerető emberek vannak. Szeretem a képeimet közel vinni azokhoz, akikre tartozik. Tavaly nyáron Livornóban, az Effetto Venezia fesztivál részeként mutattuk be ennek a sorozatnak a jelentős részét” – meséli Sós Gábor. Az idei tárlatra „becsúszott”pár rockosabb előadó is, mint Richie Kotzen. Az egyik falon a szűkebb kivágású, arcra fókuszáló kompozíciókat rendezte össze, egy másik tematikus egységben nagybőgős és basszusgitáros portrékat helyezett egymás mellé. „Egyre gyakrabban kísérletezem ugyanarról a zenészről két kép összedolgozásával, így többet tudok elmondani és mozgalmasabb alkotások születnek” – mondja. Az előző megnyitón Kézdy Luca hegedült, idén Gerendás Péter énekel és gitározik.

Mennyi a fotó és mennyi a grafika ezekben a portrékban, illetve hogyan zajlik az utómunka, a kidolgozás?

„Gyakran már az exponálás pillanatában tudom, mit akarok csinálni a képpel, de előfordul, hogy hónapokkal később villan be egy korábbi fotóm, s hogy milyen irányba szeretném továbbfejleszteni. A fotóimat digitális technikával alakítom grafikává, a lényeges részleteket kiemelve, a lényegtelent elhagyva. A színek és tónusok számát minimálisra redukálom. A nagyobb foltok ellenpontozzák a mozgalmasabb részeket” – mondja Sós Gábor, aki ezt a technikát „digitális fotólitográfiának" nevezi.

Más érdeklődési területein – pl. mediterrán világ, vitorlások, oldtimerek – is egyre több fotógrafikát készít. „Nagyobb az alkotói szabadság, mint az alkalmazott grafikában, mert itt belső inspirációból hozhatok létre műveket, a témaválasztás is szabad. A grafikus és a fotós pont úgy megfér bennem és kiegészítik egymást, mint például a fogorvos és a szájsebész. A fotók exponálásától a poszterek grafikai megvalósításáig mindkét énem részt vesz az alkotásban.”

Infó: Jazz-Funk-Soul zenészportrék

MOMKult, Reich Károly Galéria

Nyitva: október 29-ig