Óriáspanda-kutató intézetet létesítettek Szecsuánban

Publikálás dátuma
2019.10.01. 13:13

Fotó: Song Lijun/Imaginechina / AFP
Az intézet az óriáspandák tudományos kutatására összpontosít, és együttműködik a vezető kutatóintézetekkel és nemzetközi szervezetekkel.
Az intézet adatbázist hoz létre az óriáspandákról, genetikai állományaikról és kutatja az óriáspandák élőhelye helyreállításának, fogságban és vadon tenyésztésének módozatait, valamint betegségeik megelőzésének és gyógyításának lehetőségeit. A kínai egyetemekkel és más kutatóközpontokkal otthon és külföldön az óriáspandák számára készülő nemzeti park tudományos tervezésében is részt vesz, valamint kutatja az állatok ökológiai és biodiverzitása védelmének lehetőségeit. Az új intézet összpontosítani fog az óriáspandákkal kapcsolatos ökoturizmus fejlesztésére is – közölte Csang Csi-ho, az intézet vezetője.
 Az óriáspandát 150 éve fedezték fel a kínai vadonban. Ez a világ egyik legveszélyeztetettebb faja, vadon mintegy kétezer él főként Sanszi és Szecsuán kínai tartományok területén. Fogságban világszerte tavaly 548 élt. A Csengtuban 1987-ben létrehozott óriáspanda fajvédelmi központban eddig mintegy 300 óriáspanda született. 
A fajvédelmi központban éppen a múlt héten kezdődött meg egy nagyszabású bővítési program. Felépítik a 3500 hektárnyi területen elterülő Panda Planetet, ahol a tudományos központ mellett turisztikai látványosságokat is kialakítanak. A fajvédelmi központ területét az eddigi 66,7-ról 235 hektárra bővítik, ahol 180 óriáspanda és a velük együtt élő fajok élnek.
A turisztikai fejlesztéstől egyebek között azt várják, hogy 15 éven belül mintegy 16,6 millió látogatót vonzzanak majd évente, nemzetközi ökoturisztikai hellyé akarja fejleszteni a kínai kormány.
Szerző

Mesterséges megtermékenyítés mentheti meg a kihalástól a szumátrai orrszarvúkat

Publikálás dátuma
2019.10.01. 12:22

Fotó: GOH CHAI HIN / AFP
Sikerült életképes petesejtet nyerni Malajzia egyetlen életben maradt nőstény szumátrai orrszarvújától, ezzel megnyílt a lehetőség, hogy mesterséges megtermékenyítéssel utódja születhessen – jelentette a helyi média kedden.
A tudósok azt remélik, hogy a délkelet-ázsiai ország egyetlen szumátrai orrszarvújától, az Iman nevű nősténytől nyert petesejtet meg tudják termékenyíteni a tavaly elpusztult utolsó hím szumátrai orrszavú, Tam spermájával. Mivel Iman méhtumorban szenved, nem képes utódot kihordani, ezért a megtermékenyített petesejtet majd egy indonéziai rinocérosz méhébe ültetik be, hogy ott fejlődjön ki. Indonéziában négy nőstény szumátrai orrszarvú él még fogságban. A petesejtet hétfőn nyerték ki a borneói Tabin rezervátumban. A műveletben a német Leibnitz Intézet szakértői vettek részt.
A borneói orrszarvú-populáció felduzzasztására irányuló erőfeszítések mindeddig hasztalannak bizonyultak annak ellenére, hogy együttműködnek az indonéziai vadasparkokkal és mesterséges megtermékenyítést is alkalmaztak.
Az orvvadászat és a természetes élőhelye zsugorodása miatt a szumátrai orrszarvú a kihalás szélén áll a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) becslései alapján mindössze 220-275 példány élhet Indonéziában. A megmaradt egyedek azonban egymástól annyira elszigetelten élnek, hogy szinte sohasem párosodnak.
Szerző

315 milliárd tonnás jéghegy szakadt le az Antarktiszról

Publikálás dátuma
2019.10.01. 11:08

Fotó: RICHARD COLEMAN / AFP
A D28 nevű jéghegy nagyjából 210 méter vastag és mintegy 315 milliárd tonna jeget tartalmaz. A kutatók szerint a születése nincs kapcsolatban a globális felmelegedéssel, de veszélyt jelenthet a hajókra.
Egy 315 milliárd tonnás darab tört le az antarktiszi Amery parti jégmezőről, a jéghegy 1580 négyzetkilométeres – írta a BBC hírportálja. Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az 9 ezer négyzetkilométeres volt. A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan monitorozni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra.
Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. A jéghegyek leszakadása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn a magasabban fekvő területek havazásaival szemben.
A tudósok tisztában voltak azzal, hogy a jéghegy le fog törni, azonban több figyelmet fordítottak a most leszakadt darabtól keletre lévő tömbre, melyet Mozgó Fognak is neveztek, mivel műholdfelvételeken kiesni készülő tejfogra hasonlít az alakja. Mindkét terület ugyanahhoz a repedésrendszerhez tartozott. A Mozgó Fog azonban, ugyan meglazulva, de a helyén maradt, a D28 viszont leszakadt. Helen Fricker, a Scripps Óceánkutató Intézet tudósa 2002-ben azt jósolta, hogy a Mozgó Fog 2010 és 2015 között fog letörni.
„Annyi hosszú év után izgatottam vártam a jéghegyfialást. Tudtuk, hogy végül bekövetkezik, arra azonban nem számítottunk, hogy más helyen törik le a jég”

– magyarázta a BCC-nek.

Hozzátette, hogy a jéghegy születése nincs kapcsolatban a globális felmelegedéssel. Műholdas adatok alapján az Amery nagyjából egyensúlyban van a környezetével az erős nyári felmelegedés ellenére is.
Az ausztrál antarktiszi kutatócsoport (Australian Antarctic Division) figyelemmel kíséri, hogy reagál az eseményre az Amery-selfjég, ugyanis a leszakadás befolyásolhatja a törések viselkedését, így a Mozgó Fog stabilitását is.
A kalkulációk szerint a D28 nagyjából 210 méter vastag és mintegy 315 milliárd tonna jeget tartalmaz. Neve az Egyesült Államok országos jégközpontjának (National Ice Center) osztályozási rendszeréből származik, amely negyedekre osztja a Déli-sarkvidéket. A 2017-ben a Larsen-C selfjégről letört gigantikus A68 jéghegy több mint háromszor nagyobb a D28-nál. A part közeli áramlatok nyugat felé fogják sodorni a D28-at, 
valószínűleg több év is eltelik, mire darabkora hasad és elolvad.

Szerző