Heinz-Christian Strache, aki 14 évig állt a párt élén, arra hivatkozott, hogy az elmúlt hetek-hónapok támadásaitól a továbbiakban meg akarja védeni családját. Legfontosabb céljának azt nevezte, hogy távozása ne okozzon feszültséget az FPÖ-n belül, a mozgalom mindenképpen őrizze meg egységét.
A vasárnapi ausztriai parlamenti választáson az FPÖ-re leadott szavazatok aránya csaknem 10 százalékponttal volt kevesebb, mint két évvel ezelőtt, amikor kormányra került a Néppárt koalíciós partnereként, és a pártvezérből alkancellár lett. Az FPÖ parlamenti mandátumainak a száma ennél is jobban megcsappant, 51-ről 30-ra esett vissza. A lehangoló eredmények nyomán a párt egyre több hangadója az 50 éves politikust tette mindezért felelőssé, és követelte, hogy Strache hagyja el a politika porondját.
Idén májusban – tíz nappal az európai parlamenti választások elől - hétperces videó került fel a világhálóra. Az eredetileg hétórás ibizai felvételből összevágott dokumentumból kiderült, hogy Strache korrupcióra, hazaárulásra is kész lenne egy magát orosz oligarchának kiadó fiatal nő javára, ha az pénzzel tömné a pártot, és megvenné neki Ausztria legbefolyásosabb bulvárlapját. A videó akkora botrányt kavart, hogy a vetítés utáni napon az FPÖ-vezér kénytelen volt lemondani összes tisztségéről. Valójában azonban nem akart visszavonulni, pár nap múlva már a visszatérésen kezdett munkálkodni, összeesküvést emlegetett, és a bécsi pártszervezetet nézte ki karrierje folytatására. Amikor ez ellenállásba ütközött, feleségének próbálta átjátszani a jövedelmező pozíciót.
Néhány nappal a szeptember végi parlamenti választás előtt újabb politikai bomba robbant, ezúttal a korrupt Strache kapzsiságát leleplezve: 22 ezer eurós fizetésén túl más párttagok nevére töltött ki számlát havi 12 ezer euró értékben, saját és felesége luxuskiadásainak fedezésére. Ezt már az FPÖ tagsága sem nyelte le.
A Bécs harmadik kerületében félárván felnőtt, fogtechnikus végzettségű Strache a szabadságpárti karrier előtt az FPÖ-nél is extrémebb jobboldallal barátkozott. Amikor 2005-ben átvette a Szabadságpárt irányítását Jörg Haidertől, a pártot korábban sikerre vivő elődtől - aki aztán elhagyta az FPÖ-t, és új mozgalmat alapított -, senki sem gondolta róla, hogy képes lesz a nagy előd nyomdokába lépni. De kiváló szervezőkészségével, ügyes taktikázásával és kompromisszumkészségével sikerült ismét 26 százalékra felvinni a pártot.
Az utóbbi hónapokban az FPÖ új vezetője, az ideológiailag mérsékeltebb Norbert Hofer és a szélsőséges Herbert Kickl korábbi belügyminiszter között oszlott meg a párton belüli hatalom - ők együtt képviselték azt a kettősséget, ami Strachéban egymagában megvolt. A Szabadságpárt a választásokig a koalíció folytatását sürgette a Néppárttal, a gyenge eredmények azonban ennek a realitását erősen megkérdőjelezik - bár Strache távoztával a kancellárjelölt Sebastian Kurznak már csak Kickltől kellene megszabadulnia ahhoz, hogy akár újból felállhasson a néppárti-szabadságpárti koalíció.
