Templomépítési láz Oroszországban

Kirill pátriárka, az orosz pravoszláv egyház feje azzal a kijelentéssel lepte meg a társadalmat, hogy egyháza naponta három templomot nyit meg.

A szinódus szükségesnek tartotta pontosítani a pátriárka szavait. Kiderült, hogy nem minden esetben van szó új templomról: a pátriárka a helyreállított, restaurált templomokat is ide sorolta. Ráadásul az egyház nem csak az Orosz Föderáció területén építkezett, hanem számos más országban is. Ami kifejezetten Oroszországot illeti, a szinódus szerint a Szovjetunió szétesése óta kétezerről közel 22 ezerre emelkedett a pravoszláv templomok száma.

Azonban ahány nyilatkozat, annyiféle adat. Gyakran a vallásos emberek elvárásainak kielégítésére, máskor az ateisták lefegyverzésére születnek újabb és újabb összesítések. A pátriárka nagy visszhangot kiváltó nyilatkozata mindenesetre olyan számháborút generált, amelyben mindenki mondta a magáét. A pravoszláv egyház képviselői igyekeztek lejjebb srófolni a számokat, miközben a média egy része azt a kérdést feszegette, mi szükség van ilyen horderejű templomépítésre ott, ahol új kórház vagy iskola építésére nincs elég pénz.

Az iskolák és a kórházak száma az utóbbi időben valóban drasztikusan csökken. Ebben szerepet játszhat a lakosság csökkenése is - ami viszont nem tükröződik a templomépítések ütemében. A felmérések alapján az oroszok 80 százaléka vallja magát pravoszlávnak, de csak 5 százalékuk templomba járó.

Egyes becslések szerint mintegy 100 milliárd rubelbe kerülhet évente a templomépítés, de van, aki ezt a számot túlzónak tartja. Az anyagi fedezetet jelentős mértékben állami vállalatok állják. Mint az élet több más területén, itt is összefonódik az állam és az egyház - olyannyira, hogy gyakran a legfelső moszkvai hatóságok írják elő az állami vállalatoknak, hány templomot kötelesek építeni.

Manapság a jekatyerinburgi Szent Katalin székesegyház tervezett építése borzolja a kedélyeket. Az 1930-ban lerombolt katedrális újjáépítésében itt is két helyi nagyvállalkozó segédkezik. Többezer helyi lakos azonban összecsapott a rendőrséggel, az ellen tiltakozva, hogy a székesegyházat egy parkban építsék fel. A Vlagyimir Putyin elnök javaslatára megrendezett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 74 százaléka nem tartja szerencsésnek a helyszín kiválasztását. Most új helyszínt keresnek, hogy a történelmi város fennállásának 300. évfordulójára, 2023-ra a székesegyház fogadhassa a hívőket. A pravoszláv egyház a cári család meggyilkolásához hasonlította a templom építésének akadályozását, és rosszallja, hogy számos más városban is hevesen tiltakoznak a helyiek a templomok építése ellen.

Nemcsak a pravoszlávok, hanem a muzulmánok is építkeznek szerte az országban. Több mint négyszáz mecsetet, imaházat, illetve oktatási intézményt építettek fel vagy restauráltak 1994 óta. A muftik oroszországi tanácsának az elnöke szeptember végén jelentette be hivatalosan, hogy minden milliós nagyvárosban - történetesen Jekatyerinburgban is - nagymecsetet kívánnak építeni. Jelenleg több mint kétezer muzulmán szervezet működik szerte Oroszországban, de tevékenységüket jövőre a mostaninak mintegy a másfélszeresére akarják bővíteni.

A 2010-es népszámláláskor 15 millió muzulmán hívőt regisztráltak az országban. Jelenleg az állandó jelleggel Oroszországban élő muzulmánok számát mintegy 30 millióra teszik, de ebben nincsenek benne azok, akik Tádzsikisztánból, Kirgizisztánból és Üzbegisztánból érkeztek illegálisan munkavégzés céljából. Ha őket is beleszámítják, akkor kiderül, hogy 35-37 millió muzulmán lehet Oroszországban, ami az összlakosság negyede. Ezt a nagyságrendet valószínűsíti az Állami Duma kulturális bizottságának az elnöke, sok szociológus és politikus viszont vitatja. A közvéleménykutató-intézetek felmérései között is óriásiak az eltérések. Akárhogyan is, a muzulmán lakosság száma igen jelentős, és érdekeiket is erőteljesebben akarják érvényesíteni.

A moszkvai mufti szerint a fővárosban 2 és félmillió, a Moszkva körüli területen és Szentpétervárott pedig legalább egymillió muzulmán él. Többszázezren vannak a jekatyerinburgi, a permi, a tyumenyi, az omszki és a rosztovi agglomerációban. A RIA Novosztyi hírügynökségnek adott interjújában a mufti a többnejűség bevezetését javasolta, amivel feloldhatónak tartaná azt a társadalmi feszültséget, amely abból ered, hogy a nők száma lényegesen magasabb a férfiakénál.