Templomépítési láz Oroszországban

Publikálás dátuma
2019.10.02. 08:30

Fotó: Pavel Lisitsyn / Sputnik
Kirill pátriárka, az orosz pravoszláv egyház feje azzal a kijelentéssel lepte meg a társadalmat, hogy egyháza naponta három templomot nyit meg.
A szinódus szükségesnek tartotta pontosítani a pátriárka szavait. Kiderült, hogy nem minden esetben van szó új templomról: a pátriárka a helyreállított, restaurált templomokat is ide sorolta. Ráadásul az egyház nem csak az Orosz Föderáció területén építkezett, hanem számos más országban is. Ami kifejezetten Oroszországot illeti, a szinódus szerint a Szovjetunió szétesése óta kétezerről közel 22 ezerre emelkedett a pravoszláv templomok száma. Azonban ahány nyilatkozat, annyiféle adat. Gyakran a vallásos emberek elvárásainak kielégítésére, máskor az ateisták lefegyverzésére születnek újabb és újabb összesítések. A pátriárka nagy visszhangot kiváltó nyilatkozata mindenesetre olyan számháborút generált, amelyben mindenki mondta a magáét. A pravoszláv egyház képviselői igyekeztek lejjebb srófolni a számokat, miközben a média egy része azt a kérdést feszegette, mi szükség van ilyen horderejű templomépítésre ott, ahol új kórház vagy iskola építésére nincs elég pénz. Az iskolák és a kórházak száma az utóbbi időben valóban drasztikusan csökken. Ebben szerepet játszhat a lakosság csökkenése is - ami viszont nem tükröződik a templomépítések ütemében. A felmérések alapján az oroszok 80 százaléka vallja magát pravoszlávnak, de csak 5 százalékuk templomba járó. Egyes becslések szerint mintegy 100 milliárd rubelbe kerülhet évente a templomépítés, de van, aki ezt a számot túlzónak tartja. Az anyagi fedezetet jelentős mértékben állami vállalatok állják. Mint az élet több más területén, itt is összefonódik az állam és az egyház - olyannyira, hogy gyakran a legfelső moszkvai hatóságok írják elő az állami vállalatoknak, hány templomot kötelesek építeni. 
Manapság a jekatyerinburgi Szent Katalin székesegyház tervezett építése borzolja a kedélyeket. Az 1930-ban lerombolt katedrális újjáépítésében itt is két helyi nagyvállalkozó segédkezik. Többezer helyi lakos azonban összecsapott a rendőrséggel, az ellen tiltakozva, hogy a székesegyházat egy parkban építsék fel. A Vlagyimir Putyin elnök javaslatára megrendezett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 74 százaléka nem tartja szerencsésnek a helyszín kiválasztását. Most új helyszínt keresnek, hogy a történelmi város fennállásának 300. évfordulójára, 2023-ra a székesegyház fogadhassa a hívőket. A pravoszláv egyház a cári család meggyilkolásához hasonlította a templom építésének akadályozását, és rosszallja, hogy számos más városban is hevesen tiltakoznak a helyiek a templomok építése ellen. Nemcsak a pravoszlávok, hanem a muzulmánok is építkeznek szerte az országban. Több mint négyszáz mecsetet, imaházat, illetve oktatási intézményt építettek fel vagy restauráltak 1994 óta. A muftik oroszországi tanácsának az elnöke szeptember végén jelentette be hivatalosan, hogy minden milliós nagyvárosban - történetesen Jekatyerinburgban is - nagymecsetet kívánnak építeni. Jelenleg több mint kétezer muzulmán szervezet működik szerte Oroszországban, de tevékenységüket jövőre a mostaninak mintegy a másfélszeresére akarják bővíteni. A 2010-es népszámláláskor 15 millió muzulmán hívőt regisztráltak az országban. Jelenleg az állandó jelleggel Oroszországban élő muzulmánok számát mintegy 30 millióra teszik, de ebben nincsenek benne azok, akik Tádzsikisztánból, Kirgizisztánból és Üzbegisztánból érkeztek illegálisan munkavégzés céljából. Ha őket is beleszámítják, akkor kiderül, hogy 35-37 millió muzulmán lehet Oroszországban, ami az összlakosság negyede. Ezt a nagyságrendet valószínűsíti az Állami Duma kulturális bizottságának az elnöke, sok szociológus és politikus viszont vitatja. A közvéleménykutató-intézetek felmérései között is óriásiak az eltérések. Akárhogyan is, a muzulmán lakosság száma igen jelentős, és érdekeiket is erőteljesebben akarják érvényesíteni. A moszkvai mufti szerint a fővárosban 2 és félmillió, a Moszkva körüli területen és Szentpétervárott pedig legalább egymillió muzulmán él. Többszázezren vannak a jekatyerinburgi, a permi, a tyumenyi, az omszki és a rosztovi agglomerációban. A RIA Novosztyi hírügynökségnek adott interjújában a mufti a többnejűség bevezetését javasolta, amivel feloldhatónak tartaná azt a társadalmi feszültséget, amely abból ered, hogy a nők száma lényegesen magasabb a férfiakénál.
Szerző
Témák
Oroszország

London szerdán benyújtja megállapodási javaslatát az EU-nak

Publikálás dátuma
2019.10.02. 07:41

Fotó: David Cliff / AFP
A Brexit egy soha véget nem érő történet, amiben folyamatosan zajlanak az események.
A brit kormány szerdán eljuttatja az Európai Unióhoz megállapodási javaslatait a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről. A Downing Street kedd éjjeli tájékoztatása szerint ez végleges javaslatcsomag lesz, és a kormány csak két lehetőséget lát: vagy megkezdődnek a tárgyalások egy új megállapodásról, vagy a megállapodás nélküli Brexiten kell a továbbiakban dolgozni. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője egyenes utalást tett arra, hogy ha az EU nem fogadja el a brit javaslatokat, a brit kormány a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határnapig már nem kezd új tárgyalásokat egyéb javaslatokról, és a kilépés halasztásával sem kíván foglalkozni. A londoni alsóház - a kormányzó Konzervatív Párt számos képviselőjének támogatásával - a múlt hónap elején elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet, amely megtiltja az Egyesült Királyság megállapodás nélküli, rendezetlen kilépését az Európai Unióból a Brexit október 31-i határnapján. A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig - a Brexit szempontjából kritikus jelentőségű, október 17-18-án esedékes EU-csúcs másnapjáig - a brit parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnson miniszterelnöknek kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig. Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó. Folyamatosan hangoztatja azt az álláspontját is, hogy a brit EU-tagság október 31-én megszűnik, akár a Brexit feltételeit rögzítő megállapodással, akár anélkül. A Downing Street illetékese kedd éjjeli tájékoztatóján alig burkoltan arra utalt, hogy az EU-nak nem kell figyelembe vennie a megállapodás nélküli Brexitet tiltó brit törvényt. A miniszterelnöki hivatal szóvivője úgy fogalmazott: az Európai Unió saját törvényei alapján csakis a tagországok kormányaival tárgyalhat, a tagállamok parlamentjeivel nem. A szóvivő megerősítette, hogy Johnson kormánya nem fog a Brexit halasztásáról tárgyalni az EU-val. Boris Johnson felszólal a Konzervatív Párt Manchesterben zajló éves kongresszusának szerdai zárónapján, és az előzetesen ismertté vált részletek szerint kijelenti: a Brexitről döntő népszavazás után három és fél évvel az emberek most már kezdik úgy érezni, hogy a bolondját járatják velük, és azt gyanítják, hogy "bizonyos erők" egyszerűen semmiféle Brexitet nem akarnak. Ha ez a gyanújuk beigazolódik, annak súlyos következményei lesznek a demokráciába vetett bizalomra - mondja majd Johnson a tory kongresszust bezáró szerdai beszédében. 
Szerző

Donald Trump puccsnak minősítette az alkotmányos vádemelési eljárást

Publikálás dátuma
2019.10.02. 07:18

Fotó: SAUL LOEB / AFP
Ha vele mennek szembe, akkor a nép isten adta jogait akarják elvenni.
"Ahogy napról napra több dolog derül ki számomra, egyre inkább arra a következtetésre jutok, hogy nem impeachmentről van szó, hanem puccsról, amelynek az a célja, hogy megfossza az embereket a hatalmuktól, a szavazatuktól, a szabadságjogaiktól..." - fogalmazott az Egyesült Államok elnöke az MTI szerint. Hozzáfűzte, hogy ezzel az eljárással az alkotmány második kiegészítését (amely a szabad fegyvertartást és -viselést garantálja), a vallást, a déli határon építendő falat is el akarják venni tőlük, továbbá az Egyesült Államok polgáraiként élvezett "isten adta jogaikat". A szövetségi képviselőház hírszerzési, külügyi, valamint ellenőrzési bizottságai a héten kezdik meg a meghallgatásokat a Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július 25-i telefonbeszélgetése ügyében. Ennek során az amerikai elnök - egy egyelőre ismeretlen amerikai hírszerző bejelentése szerint - nyomatékosan arra kérte ukrán hivatali partnerét, hogy Kijev segítsen terhelő bizonyítékokat felhajtani Joe Biden volt amerikai alelnök és fia, Hunter ukrajnai érdekeltségeivel kapcsolatban. Joe Biden jelenleg az egyik legesélyesebb pályázó arra, hogy a demokraták elnökjelöltje legyen. Trump kérése így felveti annak a gyanúját, hogy elnöki hatalmával visszaélve alá akarta ásni politikai ellenfelének választási esélyeit. A névtelen bejelentés alapján Nancy Pelosi házelnök a múlt kedden bejelentette, hogy megindítják az impeachment eljáráshoz szükséges képviselőházi vizsgálatokat. Az esetleges impeachment megítélését illetően egymástól szögesen eltérő felmérések jelennek meg az amerikai sajtóban. A demokrata politikával rokonszenvező CNN hírtelevízió felmérése szerint például az amerikaiak 47 százaléka támogatja az elnök alkotmányos úton történő elmozdítását, a republikánusokhoz közeli Breitbart News kedd este közölt közvélemény-kutatása viszont azt mutatja, hogy a megkérdezettek 97 százaléka Trump mellett áll. Az America First Policies nevű, Trumpot támogató politikai akciócsoport kedden bejelentette: egymillió dollárt szán a Donald Trump politikája mellett kiálló televíziós és internetes reklámokra, amelyek arra bíztatják majd a választókat, hogy keressék meg demokrata párti képviselőiket, és vegyék rá őket, hogy ne támogassák az impeachment eljárás megindítását. A reklámkampány külön célba veszi azokat a feltételezetten gyenge választói támogatottságot élvező demokrata képviselőket is, akik nyíltan támogatják az impeachment eljárást megalapozó vizsgálatokat. A Republikánus Országos Bizottság (RNC - a párt vezető szerve) vasárnap már indított egy hasonló jellegű kampányt, amelyre mintegy kétmillió dollárt irányzott elő. Közben a republikánus többségű szenátus igazságügyi és belbiztonsági bizottságai levelet intéztek az igazságügyi minisztériumhoz. A Chuck Grassley iowai és Ron Johnson wisconsini szenátorok által aláírt levélben a politikusok sürgetik a tárcát: vizsgálja ki "a Demokrata Országos Bizottság és Hillary Clinton (a 2016-os demokrata elnökjelölt) kampányának szemérmetlen erőfeszítéseit arra, hogy az ukrán kormány felhasználásával negatív információkat találjanak az akkori elnökjelölt Trump ellen".
Szerző
Témák
Trump impeachment