Orbánék a légszennyezés mellett

Publikálás dátuma
2019.10.02. 07:40

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Míg a Levegő Munkacsoport a környezet védelme érdekében ötezermilliárdot lát átcsoportosíthatónak az állami költségvetésben, az Orbán-kormány büszkén vállalja, hogy elsőként támadta meg az autók légszennyezés-csökkentését előíró bírósági döntést.
Teljes mértékben elbeszélnek egymás mellett a környezetvédők és a magyar kormány. A Levegő Munkacsoport szerint a kabinet évente 2500 milliárd forintot költ környezetszennyező, egészségkárosító beruházásokra. A választók jobban járnának, ha ezt a pénzt leginkább a lakások energiafogyasztásának csökkentésére csoportosítanák át. A magyar kormány – miközben önmagára a környezetvédelem elkötelezett híveként tekint – büszkén és kezdeményezőleg áll ki a légszennyező autóipar érdekei mellett. A két ellentétes érdeket elektromos buszok vásárlásának támogatásával vélik egy lapra hozni.  A 2020. évi állami költségvetés haladéktalan módosítását sürgette közleményében a Levegő Munkacsoport. Javaslatuk szerint az állam szüntesse meg a súlyosan környezetszennyező, egészségkárosító, illetve a társadalomra egyéb módon káros tevékenységek támogatását és emelje meg ezek adóit. Ilyen az autópályaépítés, a zöldterület-pusztító építkezések, a túlhajtott mezőgazdaság és a bányászat, illetve a mindent átható korrupció. Az így keletkező többletforrásokat pedig az éghajlat, a környezet védelmét szolgáló tevékenységek támogatására, valamint a rászorulók segítésére kell fordítani – szögezik le. Ily módon már jövőre 2500 milliárd forintot lehetne a szennyező tevékenységektől elvonni és jó célokra fordítani, összesen tehát 5 ezermilliárddal hozzájárulva a környezet, az éghajlat védelméhez. Évek óta konkrét javaslatok sorát dolgozza ki a Levegő Munkacsoport az állami költségvetés és adórendszer környezetbarát átalakítására – fogalmaz közleményükben Lukács András elnök. Ezek megvalósítása nem megszorítás, mert a lakosság életminőségének és az ország versenyképességének a javulását eredményezné – tette hozzá. A káros támogatások megszüntetése révén felszabaduló forrásokból leginkább az épületeket kellene felújítani – teszi hozzá Lontay Zoltán, a civil szervezet szakértői testületének tagja, a Magyar Energiahatékonysági Társaság volt elnöke. Ellenkező esetben nyaranta a hőség, telente pedig a fagy miatt várható egyre több haláleset. Az országgyűlés által elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is megállapítja, hogy a jelenlegi energiarendszerek súlyosan sérülhetnek a klímaválság miatt. Az épületkorszerűsítés megtakarítást, vagyis tartós rezsicsökkenést is hoz – hangsúlyozta. Olyan nemzetközi intézmények, mint az ENSZ, az OECD vagy az Európai Bizottság, számtalan alkalommal sürgették az állami költségvetések környezetbarát átalakítását – hívta fel a figyelmet Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektfelelőse. Civilek ennek érdekében uniós szintű aláírásgyűjtést kezdtek. Követelésük szerint az EU az éghajlatvédelmi célok elérését biztosító adót vessen ki aszén-dioxid-kibocsátására. E bevételt az energiahatékonyság javítására, a megújulókra és az alacsonyabb jövedelműek támogatására fordítsák.  Miközben az Orbán-kormány egyelőre nem reagált a felvetésekre, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a téma kapcsán merőben eltérő szemléletű közleményt jelentetett meg. Eszerint György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a brüsszeli versenyképességi tanács ülésén azt hangsúlyozta, hogy az ipari versenyképesség kockáztatása nélkül is javítható a levegő minősége. A fenntarthatóság „helyes értelmezése” egyforma súllyal veszi figyelembe a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat - fogalmazott. Magyarországnak céljai és eszközei is vannak arra, hogy kezelje a „környezeti kihívásokat”. Így 2022-től a 25 ezernél nagyobb városok csak elektromos buszokat vásárolhatnak – hangsúlyozta. A gépjárművek károsanyag-kibocsátására vonatkozó rendeletmódosítás kapcsán – mint fogalmazott, az autógyártók, a hatóságok és a fogyasztók érdekében - a kiszámítható jogi környezet fontosságát nyomatékosította. Előzményként megemlítik, hogy elsőként Magyarország – majd utána a németek és az Európai Bizottság is – fellebbezett az európai autóipart a kibocsátási határértékek szigorításával fenyegető, Brüsszel, Madrid és Párizs által kezdeményezett európai bírósági döntés ellen. György László súlyosan felelőtlennek nevezi a három város „politikailag népszerű” intézkedését. Magyarországnak is fontos a városok levegőminősége, de szerinte ez úgy is biztosítható, hogy az nem veszélyezteti az autóipart és az ott dolgozó családok megélhetését. Szerinte a hazai Zöld Busz Program például a legkisebb mértékben sem kockáztatja az ipar versenyképességét. Fontosnak nevezte a környezetkímélő járművekben a hazai hozzáadott érték növelését.

Megengedő szigorítás

Csak az olyan motorfajtákra vonatkoznak az új, szigorúbb légszennyezési határok, amiket az EU még nem hagyott jóvá – hívta fel lapunk figyelmét Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési szakértője. A hagyományos közútin kívüli járművek, így hajók, lassú járművek és segédmotoros kerékpárok kibocsátásának szigorítását célzó uniós szabály hazai átültetése két hete jelent meg. Tehát még vásárolni is lehet régi fajta motort, feltéve, ha annak van hatályos típusengedélye. Sőt a 2016-os uniós szabály a korábban elindított jóváhagyási eljárások befejezésére is biztosított lehetőséget.

Kis erőfeszítés, nagy haszon

Nem kellene óriási erőfeszítéseket tenni azért, hogy fenntarthatóbban éljünk – fogalmaz a múlt heti Globális Klímahét kapcsán a WWF Magyarország. Ha például tartósabb, hatékonyabb, természetesebb tárgyakat vásárolunk - vagy csak azt vesszük meg, amire valóban szükségünk van -, már sokat tettünk ökológiai lábnyomunk csökkentéséért. Ne cseréljük le a mobiltelefonunkat csak azért, mert megjelent egy újabb modell: akkor vegyünk újat, ha a jelenlegi már tényleg használhatatlan. Az elektronikai termékeket előállító ipari vállalatok az előállítás során rengeteg vizet használnak és még több szennyvizet juttatnak a folyókba – indokolta javaslatát a környezetvédő szervezet. Ugyanez vonatkozik más termékekre, például a ruhaneműkre is. Az étkezésünket is megreformálhatjuk: ha kevesebb húst fogyasztunk, nem csak a saját egészségünket támogatjuk, hanem a Földét is. Egy kilogramm marhahús előállításához átlag 15 köbméternyi víz szükséges. A messziről érkező zöldségek és gyümölcsök helyett pedig válasszuk a helyi, szezonális termékeket. A fűtésre fordított energiafelhasználás mérséklése nemcsak a pénztárcának, de a bolygónknak is nagyon sokat jelent. A fűtési szezon alatt ne rövidnadrágban, ujjatlan pólóban legyünk otthon: kapjunk magadra még egy réteget, éjszaka pedig használjunk vastagabb takarót. Egy fok hőmérséklet-csökkentés a lakásban akár tizedével is faraghat a számlán, a háztartás pedig évi 300 kilogramm szén-dioxidot takaríthat meg – hívja fel a figyelmet a WWF Magyarország. Az anyagi javakat előtérbe helyező erkölcsi értékeink megváltoztatása, fogyasztásunk csökkentése, az egész gazdasági-társadalmi szerkezet átalakítása nélkül – csak technikai megoldásokkal – nem érhetünk el valós eredményt a klímakatasztrófa elkerülésében – hangsúlyozta ennek kapcsán Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) éghajlat- és energia-csoportvezetője. Üdvözlik, hogy az ENSZ Közgyűlésen Áder János köztársasági elnök megerősítette, Magyarország kivezetné a szén energetikai hasznosítását 2030-ra. (Megjegyzendő, hogy ezt néhány napra rá Gulyás Gergely kancelláriaminiszter cáfolta.) Ehhez megfelelő intézkedéseket várnak a 2030-ig szóló Nemzeti Energia- és Klímatervben, így például a szénfűtés leváltását segítő lakossági támogatást. Az MTVSZ szintén szorgalmazza az uniós szinten felvetett „karbonadót”.

Szerző

Elhárult a sztrájkveszély az Alkaloida tiszavasvári üzemében

Publikálás dátuma
2019.10.02. 07:21
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) megállapodott az idei évre vonatkozó béremelésről a cég vezetésével.
Székely Tamás, a szakszervezet vezetője szerint az elhúzódó tárgyalásokat a sztrájk lehetőségének bejelentésével tudták felgyorsítani. Mint arról beszámoltunk: a tiszavasvári Alkaloida gyár mintegy 500 dolgozója év eleje óta hiába várt a bérmegállapodásra, holott a VDSZ helyi tagszervezete már az év elején kezdeményezte azt. Szeptember 19-én ezért Székely Tamás bejelentette: a sztrájktól sem riadnak vissza, ha nem ül le velük tárgyalni a vezetőség. A szakszervezet legalább 15 százalékos alapbéremelést és további juttatásokat követelt, mivel a cég dolgozóinak bére az ágazati és már a régiós bérekhez képest is 40 százalékos elmaradásban van. Székely Tamás elmondása szerint a gyárban az átlag alapbér 195 ezer forint, márpedig az tarthatatlan, hogy egy gyógyszeripari technikus fizetése a garantált bérminimum szintjén legyen. Jövőre a garantált bérminimum 210 600 forintra nő, ezt pedig a középfokú végzettséget igénylő munkakörökben kötelező lesz megadni, így a bérek még inkább összecsúsznak majd – vázolta akkor a helyzet tarthatatlanságát a szakszervezeti vezető. A tárgyalássorozat kedden lezárult, a VDSZ közleménye szerint a felek pedig megállapodtak abban, hogy azok a munkatársak, akik a kötelező béremelésen felül – a minimálbért és a garantált bérminimumot kötelező emelni – is részesülnek bérfejlesztésben, egységesen legalább 13 ezer forintos havi alapbéremelést kapnak. A fentieken felül a cég vezetése további differenciált alapbéremelést hajt végre a munkavállaló egyéni teljesítménye és a társaságnál eltöltött munkaviszony hossza figyelembevételével. Így a fizikai állománycsoportban az átlagosan teljes alapbéremelés mértéke 16,78 százalék. A megállapodás az alapbérre 2019. október 1-től érvényes, de a munkáltató a régi és új bér különbözetének műszakpótlékkal növelt (műszakosok esetében) összegének 6-szorosát egy összegben, mint bérkiegészítés kifizeti 2019. október 10-ig. Arról is megállapodtak, hogy a továbbiakban a béren kívüli juttatás adóváltozásának veszteségét új számítási metódussal kompenzálja a munkáltató, és minimum évi 3 százalékos bónuszrendszer kidolgozására vállal kötelezettséget. „Ezzel a megállapodással a VDSZ minden gyógyszergyárban lezárta a 2019. évi bértárgyalásokat. Az Alkaloida esetében sztrájkfenyegetéssel, a Chinoinnál még áprilisban figyelmeztető sztrájkkal tudott érdemi megállapodást kötni. A tiszavasvári megállapodás illeszkedik VDSZ eddigi sikereihez, hiszen a gyógyszeriparban 10 százalék feletti megállapodások születtek” – értékelt közleményében a VDSZ.
Szerző
Frissítve: 2019.10.02. 11:23

A számok nem hazudnak: Magyarország rosszabbul teljesít

Publikálás dátuma
2019.10.02. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Cáfolja a Varga Mihály pénzügyminiszter aranykort vizionáló fejtegetését a most benyújtott tavalyi évi zárszámadási törvény. A kormány továbbra is pazarló szerkezetben költekezik, csak oda nem jut – oktatás, egészségügy, nyugdíj –, ahol igazán kellene, ezért ezeken a területeken sereghajtóak vagyunk az EU-ban.
Varga Mihály pénzügyminiszter pár héttel ezelőtt azzal a kijelentésével keltett feltűnést a közgazdász vándorgyűlésén, hogy szerinte véget ért a növekedési aranykor Magyarországon. Már akkor többen jelezték, hogy ők maguk ebből az aranykorból nem sokat éreznek, s látva a kormány tavalyi költségvetésről most benyújtott elszámolását – a zárszámadási törvényt –, annak számszaki tartalma sokakat megerősíthet ebben a vélekedésben. A kiadások funkciók szerinti számbavételéből kiderül, hogy a magyar állam - uniós összevezetésben -, továbbra is pazarlóan működik. Bőkezűen szórja a pénzt a gazdaság támogatására, a sportra, a vallási  és a kulturális célú kiadásokra, pont oda, ahol kisebb állami szerepvállalás lenne indokolt. Ahol viszont szükség lenne az erős állami jelenlétre – legalábbis az európai felfogás szerint –, mint  a környezetvédelem, oktatás, egészségügy, oda nem jut elég közpénz. Az állam tavaly összesen 19 664 milliárd forintot költött el, ami ezer milliárd forintos növekedés egy év alatt, vagyis 5,4 százalékkal nőttek a kiadások 2018-ban 2,8 százalékos infláció mellett. Az erőteljes GDP (bruttó hazai jövedelem) növekedésnek köszönhetően, az állami kiadások mértéke a GDP 48,1 százalékáról, 46 százalékára csökkentek egy év alatt - ami kedvező. A kiadások szinte minden soron növekedtek nominálisan, és ezzel szoktak is érvelni a kormánypárti politikusok. Ám hiába a növekedés, ha továbbra is egészségtelen szerkezetben költi el a bevételeket a kormány: az állam működési kiadásai egy év alatt 7,8 százalékkal nőttek, a jóléti kiadások 7,5 százalékkal bővültek, javarészt a gazdasági kiadásokon és az államadósság finanszírozásán tudott spórolni a kormány. Ám hiába nőnek a jóléti kiadások, az oktatásra, az egészségre fordított GDP-arányos költések még messze vannak a kívánatostól vagy legalább az uniós átlagtól. A hasonló egyházi intézmények viszont - áthúzódóan -, ismét hatalmas összeghez jutnak.
Az állami kiadásokon belül minden emelkedett – kiemelkedő mértékben a bürokráciára fordított kiadások – itt 11,4 százalékos volt a növekedés tavaly. Csökkent viszont a honvédelemre fordított kiadások mértéke – így az a NATO vállalások ellenére újra egy százalék alá, GDP 0,9 százalékáig esett.
A kormány által  benyújtott törvényjavaslatból az is kiderül, hogy magyar költségvetés GDP-arányos kiadásai miként viszonyulnak az uniós normákhoz. Ezek alapján egy pazarlóan működő állam rajzolódik ki, amely magára a GDP 5,7 százalékát költi el – ez a negyedik helyezésre elegendő az EU 28-ak között –, vagyis a magyar állam működik a negyedik legdrágábban az unióban a fejlettségéhez képest. (Az összkiadást nézve a német, francia bürokrácia drágább, de mert más méretekről beszélünk, az összevethetőség miatt a GDP-arányos összehasonlítást használják.) Az állami funkciókon belül a magyar honvédelmi kiadások messze elmaradnak az uniós átlagtól, ugyanakkor a rendvédelmi kiadásokban az élen vagyunk az ötödik helyezéssel. Ez utóbbit az elmúlt években „migrációs nyomással" kapcsolatos költések nyomták meg, az unióban  hozzánk hasonló nagyságrendben csak környező kelet-közép európai országok költenek relatíve sokat a a rendőrségre.  
A klasszikus jóléti kiadásokon belül már jóval kevesebb dicsekedni valója van a kormánynak és Magyarországnak. A környezetvédelemre fordított 300 milliárd forint a GDP 0,6 százaléka – ez nem sokkal marad el az uniós átlagtól, így a középmezőnyben helyezkedünk el a 11. helyezéssel. Gyengébben teljesítünk az oktatási kiadásokban, pedig az uniós átlag felett költünk erre a célra – tavaly a GDP 5,5 százalékát, ám ez is csak a 15. helyre volt elegendő. Ami viszont teljes kudarc az az egészségügy finanszírozása: az állam tavaly erre a GDP 4,2 százalékát költötte, szemben az uniós átlag hét százalékával – így ez a 23. helyre volt elegendő: Egyértelműen ezen a téren teljesít a legrosszabbul Magyarország. (Magyarországnál kevesebbet csak Luxemburg, Lengyelország, Románia, Lettország és Ciprus költött polgárai egészségére.) Az egészségügyre fordított GDP arányos kiadások nem is nőttek 2017-hez képest, tehát ezen a fronton semmit nem sikerült lefaragnia a kormánynak a lemaradásunkból. A társadalombiztosítási nyugdíjkiadások terén sem teljesít túl jól Magyarország – erre a célra a GDP 13,1 százaléka ment el tavaly, és hiába nőtt az összeg, ez is csak a 19. helyre volt elegendő.

Órási pénzeső hullik az egyházakra

A 2018 költségvetés elszámolása során derül ki a kormány számára, hogy tavaly alulfinanszírozta az egyházi szociális és oktatási intézmények. A kormány nem kevesebbet állít, hogy az egyházi szociális intézmények a neki járónál tavaly 10 milliárd forinttal kaptak kevesebbet, míg az egyházi fenntartású oktatási intézmények további 49 milliárd forinttal - ezért az állítólagosan hiányzó 59 milliárd forintot egy összegben idén decemberben fizetik ki az egyházi fenntartóknak. Ezzel kormány azt is állítja, hogy az egyházi szociális és oktatási intézmények olyan jól el vannak látva (köz)pénzzel, hogy simán kihúztak egy évet ezen 59 milliárd forint nélkül. A költségvetési törvény nem vezeti le, hogy mely egyházak, mely intézményei hiteleznek az államnak ily módon 59 milliárdot – az indoklásban is csak annyi szerepel az egyházi és önkormányzati fenntartókat azonos támogatás illeti meg – így most ezért kipótolják azt. A kormány minden évben eljátssza ezt a többlettámogatást, ezek szerint évről-évre nem tudják előre kiszámolni, hogy az egyházi fenntartóknak mennyi támogatás jár – nem úgy az önkormányzati iskolák, szociális intézmények részére – mert ott nincs szükség ilyen juttatásra. A kormánytól független költségvetési szakértők szerint azonban szó nincs itt önkormányzati és egyházi kiadások közötti szintre hozásról, hanem inkább többlettámogatásról van szó, bár ezt a kormány rendre cáfolja. Egy biztos az ÁSZ eddig minden évben elfogadta az egyházi fenntartóknak járó szintre hozó támogatást. 

Szerző